Hogyan
előzhetjük meg a kutya parvovirusos bélgyulladását?
A levelet N.
Jánosnétól kaptam SZARVASRÓL: „Kedves Doktor úr! Egyszer
régebben a kedvenc cicánk betegségével kapcsolatban kerestem meg.
A cica meggyógyult, azóta többszörös „nagymama”. Most egy
újabb kérésünk, kérdésünk volna.
A kisunokám az
egyik barátunktól kapott a születésnapjára egy nagyon szép
fajtatiszta kiskutyát. Nem oltották be a betegségek ellen, mert a
szuka minden évben megkapja a kombinált vakcinát, azt mondták 8
hétig védve van a kiskutya, majd utána oltassuk be az
állatorvossal és akkor kap könyvecskét is.
Sajnos azonban a baj
bekövetkezett, mert az elhozatala után 8 vagy 9 nap múlva a
kisállat nem evett, bágyadt lett, majd hányás-hasmenés
következett. Mivel a kutyusnak jó étvágya volt, gyomorterhelésre
gondoltunk és arra, hogy a koplalás meg a teakúra rendbe hozza. Ha
pedig mégsem, elvisszük az állatorvoshoz. Az állat azonban olyan
gyorsan kimúlt, hogy erre már nem volt lehetőség.
A kisgyerek
unszolására beleegyeztem, hogy veszünk egy ugyanolyan kiskutyát,
de csak akkor ha a Doktor úr tájékoztatott arról – ha így a
leírtak alapján meg lehet mondani –, hogy mi okozhatta a bajt, és
a következőkben mi a teendőnk, hogy ez a betegség ne fordulhasson
elő.
Nemcsak én várom,
és előre is megköszönöm a válaszát, de a kisunokám is, aki
még türelmetlenebb, hogy újra lehessen kis kedvence…”
Tisztelt Olvasónk!
Bár a távdiagnózis valóban nem könnyű dolog, de leírása
szinte bizonyossá teszi, hogy a kiskutyában a parvovirusos hasmenés
lépett fel, a gyors elhullást pedig – miután a vírus a
szívizomban is képes megtelepedni – szívhalál okozhatta.
Jóllehet a
kiskutyák hasmenését számos egyéb kórokozó is előidézheti,
így paraziták (orsóférgesség stb.), baktériumok
(szalmonellózis, klosztridiumok stb.), vírusok (pl. fertőző
májgyulladás), de a leírt eset parvovirusos fertőzésre utal. Ez
a vírus okozta betegség manapság is a kutyák egyik
legelterjedtebb, legtöbb veszteséget okozó bántalma!
Mi okozza?
A betegséget egy
nagy ragályozó képességű, apró kórokozó a PARVOVIRUSOK CPV-2
típusa okozza. Nagy fertőzőképességére jellemző, hogy a
hetvenes évek végén csupán 6 hónapra volt szüksége ahhoz, hogy
az egész földön elterjedjen. Az első megbetegedéseket az USA-ban
a 70-es évek végén észlelték, Magyarországon pedig 1980
tavaszán került megállapításra.
A kórokozó azért
tudott ilyen gyorsan elterjedni a világban, mert a beteg állat igen
nagy mennyiségben üríti a vírust, annak igen nagy az ellenálló
képessége, a környezetben sokáig fertőzőképes marad, és a
fertőtlenítőszerekkel szemben is nagyon ellenálló.
A
fertőződés
A beteg állatok a
bélsarukkal nagy mennyiségben ürítik a vírust, amit szájon át
vesz fel a fogékony állat. A betegség terjesztésében a
kutyáról-kutyára való átvitelnek van a legnagyobb jelentősége,
de a fertőzés terjesztésében szerepet játszhatnak a különféle
ragályfogó tárgyak (ketrecek, szállító eszközök, szerszámok
stb.), sőt megfigyelések szerint akár a patkányok is. Különösen
nagy lehetőség nyílik a betegség terjedésére ott, ahol sok
állat megfordul (kiállítások, rendelők, kutyapanziók stb.).
Miután a kutya
szájon át felvette a vírust, a kórokozó a garatba és annak
nyirokcsomóiba jut, majd betör a véráramba, és virémia
jelentkezik.
Nagyon rövid idő
múlva a vírus a bélcsatornába jut, és kialakul a parvovirusos
bélgyulladás jellemző kórképe.
Tünetek
Többnyire 2-4 napos
lappangási idő után hirtelen jelentkező öklendezés, hányás és
nagyfokú elesettség, majd egy-két napon belül bőséges hasmenés
lép fel. A híg bélsár bűzös, eleinte sárgás, majd a bélhám
fokozott pusztulása miatt vörhenyes, véressé válhat.
A betegek többnyire
hőemelkedés mellett bágyadtak, étvágytalanok. A kutyák
elesettek, nehezen késztethetők mozgásra. A hasfal áttapintásakor
a belek fájdalmasak. A súlyos hasmenés következtében kiszáradás
alakul ki. Ezt jelzik a beesett szemek és a bőr rugalmasságának a
csökkenése. Ilyenkor, ha az állat bőrét ráncba emeljük, a bőr
csak lassan simul el.
Előfordulnak
túlheveny esetek, amikor az állatok a tünetek megjelenését
követő 2-3 nap múlva elhullanak, amint arról Olvasónk is
panaszkodott. Máskor azonban akár 8-12 napig is elhúzódik a
bántalom.
Nagyon
súlyos betegség
Fogékony kutyákban
50-90 százalékos megbetegedési arány mellett, főként a fiatal
állatokban az elhullás beavatkozás hiányában meghaladhatja az 50
százalékot is. A szövődményként jelentkező tüdőgyulladás a
hányadék légutakba jutásának a következménye.
Amint arról az
előbbiekben olvashattunk, a fiatal néhány hetes kiskutyák
esetében szívizomgyulladás is előfordulhat. E kórkép
jelentkezése során – sokszor különösebb előzmény nélkül –
hirtelen elpusztulhatnak a kis állatok. Elhúzódó esetekben
légzési nehézségek és szívelégtelenség is felléphet.
Gyógykezelés
A betegség
orvoslása mindössze a tünetek enyhítésére szorítkozik. A
legfontosabb feladat, hogy a folyadékpótlásról valamint a hányás
és hasmenés gyógyszeres csillapításáról gondoskodjunk.
A baktériumos
szövődmények megelőzésére széles hatósugarú antibiotikumokat
kell adni. Kedvező hatás várható a görcsoldók, a vitaminok
(főleg az E-vitamin), a vérzéscsillapítók (konakion) és a
májkivonat adagolása után. Szükség lehet a szívműködés és a
vérkeringés gyógyszeres serkentésére, ami ugyancsak állatorvosi
feladat.
A gazdi
teendői
A betegség
hányással, hasmenéssel járó szakaszában nem kaphat enni a
kutya, különben csak rosszabbodna az állapota. A folyadékellátása
azonban nagyon fontos!
Az emésztőszervi
tünetek átvészelését követően a károsodott bélszakaszok
kímélése érdekében szigorú diétára kell fogni az állatot!
Kezdetben burgonyapürét, szétfőtt rizst, később főtt
csirkehúst is kaphat naponta többször kis mennyiségben a beteg
kutya. A biztonság érdekében még a gyógyulást követő héten
is folytatni kell a diétát.
Tekintettel arra,
hogy a hasmenéses bélsárral a kutya környezete is a kórokozó
óriási tömegével szennyeződik, szigorú higiéniás
intézkedésekkel nagy gondot kell fordítani arra, hogy a beteg
állat környezetében levő kutyák fertőződését elkerüljük.
Itt jegyzem meg, hogy az ember a vírus iránt nem fogékony!
Védekezés
Igaz, hogy a
vakcinázott szukák kölykei a kolosztrummal jelentős mennyiségű
ellenanyaghoz jutnak, melyek általában 6-8 hetes korukig,
esetenként azonban jóval hosszabb ideig kellő védettséget
biztosítanak a kölyköknek. Utóbb azonban az ellenanyagok
fokozatosan eltűnnek, és a kutyák a fertőzés iránt fogékonnyá
válnak.
Amikor a
kutyakölyköket 6-8 hetes korban eladják vagy elajándékozzák,
célszerű az első vakcinázást akár 6 hetes korban is elvégezni.
Az oltást az állatorvos a sorszámozott Kisállat egészségügyi
könyvbe bejegyzi, és ezzel kell a kutyát átvenni!
Az oltást a 8-12.
és 16. héten kell megismételni, mely során polyvalens
(parvovirus, szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis és
parainfluenza elleni) vakcinát alkalmazhatunk. A vakcinázást
évente egyszer meg kell ismételni.
Több gazdi kérésére
megjegyzem, hogy az állatorvos által beragasztott oltási címkén
a betűjelek az alábbi betegségeket jelentik: D = szopornyica,
H = fertőző
májgyulladás,
L = leptospirózis,
P = Parvovirus
fertőzés,
Pi = parainfluenza,
R (Rabies) =
veszettség.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009.őszén.)