ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG
ELLÉS ELŐTTI VIZENYŐ
Főként
a soktejelő és egyoldalúan takarmányozott tehenek esetében nem
egyszer azzal a panasszal hívja a gazda az állatorvost, hogy az
ellés előtt álló tehenek tőgye, pérája, a hasalja és a
hátulsó végtagjai annyira megdagadtak, hogy az állat alig tud
mozogni. Az előbb csak kisfokú vizenyősség mindig jobban, olykor
aggasztóan fokozódik. Segítséget kér.
Ezúttal az ellés
előtti vizenyőről van szó, amit az esetek jó részében a
megfelelő tartás és takarmányozás útján meg lehet előzni, de
ha már fellépett a baj a gazdának ugyancsak számos teendője van
az esetleges állatorvosi beavatkozás előtt.
A természetes folyamat, hogy a vemhesség utolsó napjaiban a nemi
szerveket elöntő bővérűség, valamint az ehhez társuló savas
beszűrődés következtében a péraajkak és a tőgy megduzzadnak.
Ez egy élettani, fiziológiás, az ellést előkészítő folyamat.
Amikor azonban a duzzanat, a beszűrődés lényegesen nagyobb mérvű
és a tőgy hatalmas megnagyobbodását eredményezi, valamint a
hasaljára, illetve a hátulsó végtagokra is kiterjed, már
kórosnak tekinthető.
A kóros beszűrődés már megkezdődhet néhány héttel az ellés
előtt is, de a fiziológiás duzzanat az ellést követő néhány
nap múlva visszahúzódik, eltűnik.
TÜNETEK
1. A tőgy hatalmasan megduzzad, a csecsbimbók megrövidülnek, mert
az ödéma a tőgybimbók falára is kiterjed.
2. A péra, a gáttájék, a hátulsó végtagok a csülkökig
vizenyősen beszűrődnek, de gyakran a has alja is a szegyig
duzzadt. A kanca bőre vékony, ezért a vérsavó olykor sárga
cseppek alakjában átszivárog a bőr felületére és ott
sárgásbarna pörkké szárad be.
3. Nem egyszer a csüd- és csánkhajlatban berepedések keletkeznek,
az állatok járása feszessé válik.
4. A tehenek szétterpesztett lábakkal állnak, ha viszont
fekszenek, a felül helyeződött végtagot hátrafeszítik, hogy
csökkenjen a nyomás a tőgyre.
5. A tőgy néha olyan hatalmasan megnagyobbodik, hogy a tőgybimbók
esetleg már az almot is elérik és potenciális fertőzési
lehetőség nyílik a baktériumok behatolására a tőgybimbókon
át.
6. Némelykor a tej enyhén vagy súlyosabban vörösen elszíneződik,
mert vörösvérsejtek jutottak a kivezető csőrendszerbe.
A HAJLAMOSÍTÓ ÉS ELŐSEGÍTŐ TÉNYEZŐK. MI
OKOZZA?
1. A rendellenesség elsősorban bőtejelő teheneken fejlődik ki,
ha az állat a vemhesség alatt, a szárazonállás idején igen
bőséges abrak-takarmányozásban részesült és a takarmány nem
tartalmaz elegendő mennyiségben ásványi anyagokat, elsősorban
meszet.
2. Előfordul, hogy a magzat kedvezőtlen elhelyezkedése okozza a
bajt. A rendellenesen helyeződő magzat ugyanis összeszorítja a
medencei vénákat, ezek pedig kapcsolatban vannak a tőgy vénáival.
Következésképpen nemcsak a nemi szervi szféra, hanem a tőgy és
ennek környéke is nagymértékben megduzzad. Az ilyen beszűrődés
azonban többnyire csak átmeneti jellegű.
3. Az is megeshet, hogy a beszűrődés fokozódását bizonyos
hormonok (antidiuretikus hormon, aldoszteron, ösztrogének) élettani
arányának felbillentése idézi elő, mely zavart okoz a víz- és
sóforgalomban és a vizenyős beszűrődés fokozódásához vezet.
4. Ezúttal kell megjegyezni, hogy a tapasztalatok szerint egyes
családok örökítik ezt a kedvezőtlen tulajdonságot. Az ilyen
tehén üszőborját nem ajánlatos tenyésztésbe fogni.
A GAZDA TENNIVALÓI
1. A bántalom megelőzése szempontjából is a legfontosabb teendő
az étrend szabályozása! Már az előrehaladott vemhesség során
különös gondot kell fordítani a megfelelő kalcium- és
foszforellátásra, valamint e két nagyon fontos ásványi anyag
arányának a beállítására. Az előrehaladott vemhesség során a
kalcium és foszfor arányát 2-3 : 1-re kell beállítani, majd az
ellésre való előkészítés során ezt az arányt 1 : 1-re kell
állítani (pl. korpa etetése stb. útján).
2. Ha a bőrön repedés vagy a vérsavó átszivárgása figyelhető
meg, a kalciumhiányt mészkészítményekkel pótolhatjuk.
3. Ugyancsak kedvező hatású lehet a D-vitamin és más vitaminok,
pl. E- és C-vitaminok adagolása.
4. A betegség fellépése során ivóvízből csak annyit adjunk a
vizenyőt mutató állatoknak, amennyire okvetlenül szükség van. A
betegség fennállásakor vízben szegény takarmányt kell etetni az
állattal.
5. A vizenyőt mutató állatnak csökkenteni kell a konyhasó
adagolását! Nagyállatoknak legfeljebb 20 grammot adunk, mert a
tapasztalás szerint gyakoribb a vizenyő az olyan állatokon,
amelyek bőséges konyhasó ellátásban részesülnek.
6. Gyakoribb a vizenyő
az olyan állatokon is, melyeknek nincs módjuk mozgást végezni! A
bántalom megelőzését szolgálja, ha lehetőségünk van napi
legalább 3 km-es jártatásra. Az ödémás állatot is kell
jártatni, mert a mozgás automasszázsként érvényesül,
következésképpen a mozgás után a duzzanat a végtagokon, de
másutt is lényegesen megkisebbedik.
7. A helyileg duzzadt részeket valamilyen kenőccsel (cink-,
bórkenőcs stb.) a vénák futásának irányában masszáljuk,
esetleg kámforszesszel megnedvesített puha ruhával dörzsölhetjük.
8. Ha a beteg lábain a bőr repedezett, Betadine-os vattával
beecsetelhetjük.
9. A betegséggel terhelt családok utódait a tenyésztésből
ajánlatos kizárni, amint erről már szó esett.
És
mit tesz az állatorvos? Vízhajtót, vitaminokat, Calciumot,
hormonkészítményt, ha szükségét látja antibiotikumokat stb.
ad.
A BÁNTALOM KÁROS KÖVETKEZMÉNYEI
Nem egy esetben a nagyfokú vizenyős beszűrődés már az ellés
előtt 2-3 hónappal megkezdődik. Először a tőgy vizenyője
következik be és kialakulhat az ún. lógós tőgy. Ez oly módon
jön létre, hogy a hosszan tartó vizenyő eredményeként a
kötőszöveti sejtek megszaporodnak, a tőgy függesztő szalagjai
pedig megnyúlnak. Nagyon gyakran lehet találkozni ennek egyik
formájával, a lépcsőzetes tőgyalakulással, amin azt értjük,
hogy legtöbbször a két hátulsó tőgynegyed mélyebbre
ereszkedik, mint a két elülső.
Az elmondottak idült formájában fokozatosan kialakulhat az ún.
húsos tőgy, amivel együtt jár a tejtermelés csökkenése.
Mivel e tőgyvizenyő a tőgybimbó alapjaira is kiterjed, ezen a
területen a tőgybimbó bőre is megvastagszik és a tőgybimbó
egyben megrövidül. A rövid tőgybimbójú teheneket pedig
legfeljebb csak kézzel lehet fejni, ugyanakkor idővel szűkül a
bimbócsatorna és az érintett egyedek nehezen fejhetővé válnak.
Sokszor a bőr berepedésekor azokon át fertőzés következhet be,
ami phlegmonéra (= gennyes gyulladás), tartós fekvésre,
decubitusok (= felfekvések) keletkezésére vezet.
Mint látjuk, az ellés előtti vizenyő súlyos következményekkel
járhat, ezért nagyon fontos annak lehető megelőzése vagy időbeni
kezelése.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2004. szeptemberében.)