tag:blogger.com,1999:blog-9006131414378906118.post9172471547122959963..comments2023-05-10T10:34:44.738-07:00Comments on Dr. Radnai István (állatorvos) - A toll és a fecskendő összetartoznak 2.: A BAROMFI LÉGZŐSZERVI MIKOPLAZMÓZISARabeju Rottihttp://www.blogger.com/profile/17759606431193420366noreply@blogger.comBlogger1125tag:blogger.com,1999:blog-9006131414378906118.post-90317524294773003892018-04-27T09:15:30.346-07:002018-04-27T09:15:30.346-07:00Nagyon jó írás, minden tiszteletem a Doktor úrnak,...Nagyon jó írás, minden tiszteletem a Doktor úrnak, aki ezeket az ismereteket ilyen szépen összefoglalta, és közzétette. Sajnos hozzám is bekerült a mykoplazmózis, és bár az antibiotikumok segítenek tünetmentesen tartani az állományt, sajnos a kórokozót nem irtják ki.<br />A kérdésem az lenne, hogy mit kell érteni a védekezés 4. pontja alatt? <br />Az állományt egy az egyben lecserélni nem tudom, mivel egy ritkán tartott fajtatiszta állományról van szó, tehát nem oldható meg azzal, hogy megszüntetés után pár héttel veszek újakat. Annyit tettem eddig, hogy a keltetőtojások szedése előtt és közben, antibiotikumokkal kezeltem az állományt. A tojásokat fertőtlenítettem, és géppel keltettem. A kikelt csirkéket pedig elkülönítve tartom egy másik telken, zárt épületben. A szülőállományt egy másik családtag gondozza, hogy én azokkal ne érintkezzek, és ne vigyem át a betegséget a fiatalokra. A szülőállomány akkor kerül teljes megsemmisítésre, amikor a fiatalok tojni kezdenek, majd a vélhetően már nem fertőző helyre pár hét múlva visszakerül az új állomány egy része. A doktor úrhoz rengeteg kérdésem lenne, de ha csak annyira válaszolna, hogy ez az út így hozhat -e eredményt, vagy sem, már azt is megköszönném.<br />Tamás, egy állatbolond baromfikedvelőAnonymoushttps://www.blogger.com/profile/01331192829037368438noreply@blogger.com