Bulgária I.

BULGÁRIÁBA WARTBURGGAL 

Nem kis feladat...

Végigmentünk a festői Olt völgyén, a Fogarasi Havasok alatt, megfürödtünk a Fekete-tengerben, és mélyeket szippantottunk a Rózsák Völgyében a végeláthatatlan rózsatáblák fenséges illatából.

Bizony nem kis feladat autóval bebarangolni két országot is 10 nap alatt egy csaknem 4 ezer kilométeres túrán - az út bármilyen sok szépséggel, romantikával, bármennyi élménnyel kecsegtessen is. Az útirány Erdélyen keresztül Bulgária. Ha valóban látni is akarjuk mindazt, ami tartalmasat és szépet nyújthat, meg kell ismerkedni a jámbor utazónak e déli és talán kevésbé ismert ország főbb gazdasági, történelmi és társadalomföldrajzi ismérveivel. A nyájas olvasó is sokkal jobban meg fogja érteni, és magasabbra értékeli e balkáni világba bepillantást nyújtó néhány kép tartalmát és mondanivalóját, ha mindezt csak dióhéjban gondolja is át.

Egy kis földrajz... Bulgária a Balkán-félsziget északkeleti részét foglalja el, kereken 111 ezer négyzetkilométeren 8 millió lakosával. Hazánkánál 15 ezer négyzetkilométerrel nagyobb, de míg hazánkban a népsűrűség 108 fő, addig Bulgáriában csak 72. (67-es adatok!) Az északon elterülő dunai síkság fokozatosan megy át az Elő-Balkán hegyvonulataiba. A Balkán hegység Közép-Bulgárián húzódik át kelet-nyugati irányban, 595 kilométer hosszúságban és mintegy 20-25 kilométer szélességben. A legmagasabb csúcsa a Botev-csúcs, mely 2376 méter magas. A hegységet több hágó szeli át, melyek közül a leghíresebb a festői szépségű Iszkár folyó völgye, valamint a legendás harcairól emlékezetes Sipka-szoros. A Balkán és a Közép-hegység vonulatai között kis völgykatlanban fekszik Kazanlak, a Rózsák Völgyének fővárosa. Az ország Fekete-tengeri partvidéke külön tájegység. Erdőkkel borított hegyek, sziklás magaspartok, homokos dűnék és az azúrkék tenger találkozása adja a bolgár tengerpart vadregényes tájait.

Igen változatos az éghajlata. A trák síkság felett hazánkhoz hasonló kontinentális klíma uralkodik a Balkán-hegység védelme alatt. A Balkán-hegységtől délre eső részen a Földközi-tenger hatása érvényesül, mely lehetővé teszi a melegigényes növények termesztését is (gyapot, rizs, korai gyümölcsök). A Rila, Pirin és Rhodope hegységekben alpesi éghajlat uralkodik. Jellegzetes a tengerpart éghajlata is. Az északi részen a Földközi-tengeri hatást némiképpen csökkentik az orosz síkságról kiinduló légáramlatok.

Egy kis történelem... A múltját Kr. e. 1000-ig tudják visszavezetni. Ebben az időben a félsziget déli partjain pásztorkodó, egyben hajós és kereskedő görög népek éltek. A félsziget belsejét trák törzsek lakták, majd Kr. e. I. században megjelennek a hódító rómaiak, a Római Birodalom megdőlése után pedig új hódító jelentkezik: Bizánc. Ez idő tájt a hivatalos nyelv a görög és a latin. A szlávok csak a VII. században jelennek meg, akkor, amikor a bizánci-perzsa háború meggyengíti Bizánc hatalmát. Hamarosan felbukkan azonban egy nagyon harcias, lovas nomád nép, a bolgár-türkök. Bulgária 681-ben alakul meg szláv-bolgár-török alapon. A IX. században a bolgárok megszállják egészen a Tiszántúlig, de a megjelenő magyarok visszaszorítják őket a Duna vonaláig. A IX. században felveszik a kereszténységet. Az állandó harcok során (hunok, avarok, magyarok) a bolgár-türk népesség nagy vérveszteségeket szenved, és beleolvad a nagyszámú szlávságba és a bolgár nép nyelvében is elszlávosodik. Állandó belviszályok marcangolják az országot, majd a török személyében újabb ellenség jelentkezik (1389. Rigómezei csata). Az I. Ulászló által 1443-ban vezetett hadjárat hadvezére Hunyadi János volt, de a várnai csatában 1444-ben a király hiú ballépése miatt csatát veszt. A török hódoltság alatt 90 féle adót fizet Bulgária, melyek legsúlyosabbja a véradó, amikor is minden ötödik vagy tizedik gyereket elvisznek janicsárnak. Az 1878-as orosz-török háború után kötött béke politikai függetlenséget biztosít az országnak, de az 1912-13-ban Macedónia birtoklásáért vívott balkáni háborút elveszíti. Az I. és II. világháborúban is német szövetségessé válik Bulgária, mert ezúton reméli területi követeléseinek rendezését. Az orosz szimpátia miatt azonban a II. világháborúban nem üzen hadat a szovjetnek.

Érdekes sajátosságok... A bolgár ember az európaihoz képest fordítva jelzi fejével az igent vagy a nemet. Igaz, hogy nem próbáltam meg, de állítólag a fityisz mutatása hallatlan trágársággal egyértelmű, komoly sértést jelent. Városaik igazán tiszták, az aszfaltot minden nap mossák. Sok a cipőtisztító, ahol csaknem szertartásosan pucolják a lábbeliket előbb szappannal, majd különféle krémekkel és kefékkel. A fal mellett akár 10-12 szék is áll a pacientúra fogadására. A furnák nemcsak a háziasszony kenyerét vagy kalácsát sütik meg, de a lábosba vagy a tepsibe bekészített félkész ebédet is. Munkába menet a háziasszony beadja a félkész ételt, és megsütve vagy megfőzve hazaviszi azt. Az ízesítést a furnás is elvállalja. Végtelenül erős bűz ömlik ki a kocsmák ajtaján, mert az ital mellé nemcsak salátafélét szolgálnak fel, de az asztalok közepén ott állnak a megtisztított foghagyma fejekkel telt kistányérkák. Ha nem első osztályú helyen kívánsz étkezni, feltétlenül vidd magaddal a bugylibicskádat, mert kést nem szolgálnak fel. Meg kell mondani, hogy bizony nem tartják be olyan szigorúan a közlekedési szabályokat, mint nálunk. A jobbkéz-szabály gyakorlatilag ismeretlen. A sofőrök különösebb lelkifurdalás nélkül akár egy-két korsó sört is elfogyasztanak...

Ezen gondolatok felelevenítése után 1967. június 17-én délután 14 óra 30 perckor 3130 kilométer óraállás mellett elindultunk a csaknem új Wartburggal a szépnek ígérkező utazásra!