A lovak mirigykórja

 

Elég gyakori bántalomról van szó, az esetleges szövődmények súlyos veszteséget okoznak, a gyógykezelés költséges, de a bántalom elhullást is okozhat.

A fertőzés lehetőségének a kiiktatásával és a megfelelő tartási, takarmányozási és higiéniai körülmények biztosításával a baj jórészt megelőzhető. A továbbiakban ezekről fogunk szót ejteni, mert a téma úgy gondolom a lovakkal foglalkozó gazdatársaim körében bizonyára érdeklődésre tarthat számot.

MI OKOZZA?

A mirigykór a fiatal lovak felső légúti nyálkahártyáinak, valamint a fej és a torok nyirokcsomóinak gennyes gyulladásával, esetleg septikaemiával (vérfertőzés, népiesen „vérmérgezés”) járó, heveny fertőző betegsége, mely világszerte előfordul.

A betegséget egy gömb alakú, Gram-pozitív, Streptococcu equi subsp. equi vagy ritkán a S. equi subsp. zooepidemicus nevű baktérium okozza. A lovak között mindenekelőtt a fiatal ½-2 éves állatok a legfogékonyabbak.

A kórokozót egy-egy állományba rendszerint tünetmentes, a betegségen korábban átesett lovakkal hurcolják be. Nagyon fontos ugyanis tudni, hogy a betegségen átesett állatok baktériumhordozók maradnak, ami komoly fertőzési forrást jelent.

A FERTŐZÉS MÓDJA

1. A fertőzés terjedhet aerogen (légúti) úton, amikor a beteg állatokból a köhögéskor levegőbe jutott váladékcseppek az egészséges állatok orr-, garatüregének a nyálkahártyájára kerülnek.

2. Az orrváladékkal szennyezett takarmány és ivóvíz felvétele útján.

3. A baktériumok sérüléseken át is bekerülhetnek a szervezetbe.

4. Nem egyszer az ápolószemélyzet közvetíti a fertőzést.

5. A betegséget a különféle ragályfogó tárgyak is közvetíthetik.

6. Egy-egy állományba a kórokozót leggyakrabban tünetmentes, a betegségen korábban átesett, baktériumhordozó lovakkal cipelik be.

KÓRFEJLŐDÉS

A kórokozó baktérium a torok és az orrüreg nyálkahártyájának gennyes gyulladását okozza, majd onnan bejut a fej és a nyak nyirokcsomóiba, aminek következtében azok elgennyesednek, beolvadnak és esténként fel is törnek.

Az esetek egy részében septikaemia is kialakul, amely érzékeny csikókban már elhulláshoz vezethet. Máskor a vérárammal szétszóródott kórokozó áttételeket képez, különösen gyakran a bélfodri nyirokcsomókban, a tüdőben és az ízületekben. A betegség kialakulásához hajlamosító hasátokra is szükség van!

MELYEK A BETEGSÉG KIALAKULÁSÁT ELŐSEGÍTŐ HAJLAMOSÍTÓ HATÁSOK?

1. Megázás, megfázás, nedves, huzatos istállóban való tartás.

2. A poros, ammóniás levegőjű istálló.

3. A zsúfoltan, rossz higiéniás viszonyok között tartott csikókban a bántalom olykor jelentős veszteségeket okoz. Ilyenkor a kórokozónak a beteg csikókon való passzálódása következtében a virulens törzsek szelektálódnak, és nagyobb számú ló együtt tartásakor istállójárványok alakulhatnak ki.

4. A hiányos takarmányozás vagy penészes takarmány etetése.

5. Mindennemű megerőltetés, fárasztó hajtás vagy egyéb a természetes ellenálló-képességet csökkentő körülmény.

6. Minden olyan vírusfertőzés (influenza, herpes és egyéb vírusok), melyek a torok vagy a felső légutak hámját károsítják.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Rendszerint a 3-7 napos lappangási idő után a csikók étvágytalanok, eleinte savós, majd gennyessé váló orrfolyásuk van. Az orr és a torok nyálkahártyája, valamint a kötőhártya gyulladásos, rajta apró göbök jelennek meg, amelyek feltörnek és kimaródások keletkeznek.

A torok és a parotis (fültő alatti nyálmirigy) gyulladása miatt a betegek köhögnek, a takarmányt nehezen nyelik le, esetleg félre is nyelik, aminek akár végletes kimenetelű üszkös tüdőgyulladás lehet a következménye.

A megfelelő testtájéki nyirokcsomók duzzanata miatt a torok és a fültő megduzzad már akár 2-3 napon belül, majd hullámzó tapintata a nyirokcsomók beolvadására, tályog képződésére utal.

A tályogok szerencsés esetben a torok felé vagy a bőrön át sipolyjárat útján feltörnek és kiürülnek. Máskor azonban akadályozzák a nyelést és a légzést, a betegek hörögnek és köhögnek. Megfelelő beavatkozás hiányában az állat megfulladhat, sepsisben (vérfertőzés) pusztul el, vagy áttétek miatt utóbántalmak alakulnak ki, amelyek az állatok elértéktelenedéséhez vezetnek.

Az aspirált (légutakba jutott) genny miatt gennyes tüdőgyulladás alakulhat ki.

A bélfodri nyirokcsomóban keletkezett tályogok akadályozzák a belek mozgását, ezért kólikás tünetek okozhatnak, feltörésük pedig gennyes hashártyagyulladás kialakulásához vezet. A mirigykór következtében gyakran gennyes ízületgyulladás fejlődik ki.

A szemben allergiás alapon a szivárványhártya, sárgatest és az érhártya együttes gyulladása alakulhat ki, mindez pedig az állat elértéktelenedéséhez vezet.

GYÓGYKEZELÉS – MEGELŐZÉS

1. A beteget mielőbb penicillin-kezelésben kell részesíteni, mellyel megelőzhető a septikaemia, és az áttétele képződése is. Ez természetesen az állatorvos feladata.

2. A beteg állatot azonnal pihenőbe kell állítani, és lehetőleg a társaitól el kell különíteni.

3. Sürgősen meg kell nyitni a hullámzó tapintatú tályogokat, és üregüket fertőtlenítő oldattal ki kell öblíteni.

4. Nagyon ügyelni kell arra, hogy a kiürülő genny ne kerüljön az alomra, és hogy a beteg állat állását a gyógyulás után alaposan fertőtlenítsük.

5. A beteget jól szellőztetett, pormentes, mérsékelten meleg istállóban, jó időben pedig – lehetőség szerint – szabadban kell elhelyezni.

6. Ízletes, könnyen rágható és nyelhető, „tartalmas” takarmánnyal kell a beteget ellátni. Súlyosabb nyelési nehézségek esetén lisztes vagy korpás ivóssal, vagy orrszondán kell mesterségesen táplálni. A félrenyelés elkerülésére lehetőleg földről etetni és itatni.

7. A beteg csikókkal együtt tartott lovakat 4-5 napig célszerű megelőzési célból ugyancsak penicillines kezelésben részesíteni.

8. A bántalom megelőzését is szolgálja, hogy az előbbiekben leírt hajlamosító körülményeket megszüntessük.

9. Nagyon fontos, hogy amint a betegség tüneteit észleljük, azonnal hívjunk állatorvost, aki a gyógyszeres kezeléseket és a szükséges sebészeti beavatkozásokat elvégzi.

10. A bántalom behurcolásának megelőzését szolgálja, ha a lehetőség szerint elkerüljük a lovak keverését illetőleg idegen lovak beállítását.

(Dr. Radnai, 2008.)