Ausztrália I.

UTAZÁS AUSZTRÁLIÁBA

Ausztrália felfedezése

1995. november 14-ént írtuk, amikor egy komoly útra vállalkozva Londonba utaztunk, mert ott kaptunk csatlakozást egy ausztráliai repülőjáratra. Az átszállás előtt (amint a kép is tanúskodik róla), jókedéllyel, fitten, fotóapparátusaimmal felszerelve, derűsen állok a fényképezőgép elé.

Egy módfelett előkelő szállodában, a Hotel Excelsiorban kaptunk helyet, ahol mindössze egy rövid időt tölthettünk - szinte pihenés nélkül - mert nagyon hamar indulni kellett a reptérre, hogy egy rendkívül hosszú és kimerítő utat tegyünk (a végére teljesen kifacsarodva) az ausztráliai Melbourne-ig.

Mit kell tudni Ausztráliáról? Glóbuszunk legkisebb kontinense. Területe 7.614.500 négyzetkilométer, nagysága tehát háromnegyede Európáénak, területéből 82 Magyarország telne ki. A kontinens egész területén 7 és fél millió ember él. Lakosságának több mint 80 százaléka nagy-britanniai és írországi telepesek leszármazottja. Az őslakosok száma a meszticekkel együtt nem haladja meg a 80 ezret. A lakosság 34 százaléka anglikán vallású, 27 százalék római katolikus az adatok szerint. Jellegzetesen szabályos alakú földrész. Az északkeleti parton kókuszpálmákkal teleszórt tengerparti részek váltják egymást áthatolhatatlan mangrove erdőkkel, majd 2000 km hosszan a Nagy-korallzátony szegélyezi. Ez utóbbi az 1400 hal- és 400 korallfajtán felül otthont ad ezernyi szivacs-, tengeri sün-, puhatestű- és rákfélének, nem is beszélve olyan bizarr jelenségekről, mint a tengeri tehén, a teknősök vagy medúza, mely mérgével alig fél perc alatt képes elpusztítani az embert, ha közvetlenül kontaktusba kerül vele.

Cook kapitány hat hónapot töltött Új-Zéland partjain 1770-ben, majd áthajózott a mai Sydney közelébe, az ausztráliai partokra, és a brit korona nevében birtokba vette. Hajója, az Endeavour ma is ott áll a kikötőben.

Ma már a hajó turista-látványosság, és amíg mi is felmegyünk a fedélzetére és körülnézünk, kísérőnk elmondja dióhéjban a történetét és a felfedező Cook kapitány rövid életrajzát is.

Jöjjenek fel velem a híres hajóra, nézzük meg az akkori hajóágyúkat, a riasztó csengőt, az élelmiszeres hordókat, és kukkantsunk be a kapitány kajütjébe, közben pedig hallgassuk meg a tájékoztatást!

James Cook (1728-1779) nemcsak a maga századának és nemzetének, de minden kornak legnagyobb tengerjárója és -kutatója azok közül való, akik még egész világrészekkel ajándékozták meg az emberiséget.

Ő talán az első utazó, aki tudós útitársakat visz magával, s akit magát is a tiszta tudományos érdek vezérel.

Még megbotoztatja néha a matrózait, de igazságos és emberséges bíró. A bennszülöttekhez barátsággal közeledik, s nem rajta múlik, ha olykor mégis az ágyúi szavával kell nagyobb nyomatékot adni békés szándékának.

Apja gazdasági cseléd volt, s anyja is cselédsorban élt, amikor egy Yorkshire-i falucskában megszületett. Előbb egy közeli városkában szatócsinasnak adták, majd másfél évi szárazföldi inaskodás után beállt matrózlegénynek egy szénszállító hajóra.

Utóbb a haditengerészthez került, és mind magasabb fokra jutott a ranglétrán, számos ütközetben vett részt, miközben csillagászati tanulmányokat is folytatott és értekezéseket is írt.

A tengernagyi hivatal megbízta egy földkörüli expedícióval, és 1768. augusztusában útnak is indult a 370 tonnás Endeavour a felfedező útra.

Cook érdeme, hogy megtalálta a skorbut prevencióját. Hawaiiban érte a halál, ahol a bennszülöttek meggyilkolták.