Egy szentesi juhász érdekes és bizonyára érdeklődésre számot
tartó kérdést tett fel a napokban. Látta, hogy a kos megfedezte
az anyakecskét. Kérdése, hogy születhet-e az ilyentől utód, és
hogy pározhat-e eredményesen a kecskebak a birkával?
Igaz, hogy néha a juh párzik a kecskével is, de jóllehet az
UHLENBUTH-féle szérumreakció a két fajt igen közeli rokonnak
mutatja, még hibrid (=egy vagy több jellegben genetikailag eltérő
szülők vagy különböző fajokba tartozó egyedek keresztezéséből
származó egyedek) nem jött létre. Az eltérő fajokhoz tartozó
állatok keresztezését hibridizációnak nevezik.
WARWICH és tsa anyakecskéket kossal fedeztetett több kecske
megtermékenyült, de egyetlen embrió sem élt túl 62 napot.
Anyajuhokat kecskékkel fedeztetve még fogamzást sem értek el.
Az eltérő fajokba tartozó állatok rendszerint ösztönös
ellenszenvet tanúsítanak egymással szemben, bár akadnak olyan
fajok, melyek egyedei eredményesen pároznak.
Az eddig előállított fajhibridek közül a ló és szamár
keresztezéséből származó öszvérnek van talán a legnagyobb
gazdasági jelentősége, de sikerrel járt a volt Szovjetunióban és
Kínában a yak és a szarvasmarha keresztezése, mely során
sikerült előállítani olyan hegyvidéki fajtát, mely jelentős
mennyiségű zsíros tejet ad. Beszámoltak olyan hibridegyedekről,
amelyek 2500-3000 liter 5%-os zsírtartalmú tejet adnak. De
figyelemre méltó a zebu és a szarvasmarha hibridizálása is.
A teljesség igénye nélkül megemlítem, hogy sikeresen
pároztatható a ló és a zebra, a szarvasmarha és a bölény, a
juh és a mufflon, a házi – és a vadsertés, a tyúk és a fácán,
a gyöngytyúk és a páva, de lehetne még tovább folytatni a sort.
Több olyan eltérő állatfaj van, melyek egyedileg esetleg párzanak
egymással, de utódok mégsem jönnek létre. Ilyenkor a párzás
eredményes lehet ugyan, tehát a megtermékenyülés sikeres, de a
hibrid elpusztul már a barázdálódás során vagy a magzat
fejlődésének későbbi szakaszában.
A fajhibridizálás eddig a növénynemesítésben lényegesen
nagyobb gazdasági előnyt tudott nyújtani, mint az
állattenyésztésben.
(Megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2008. februárjában.)
(Megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2008. februárjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése