Ausztrália III

UTAZÁS AUSZTRÁLIÁBA

 Canberra

Canberrába, a fővárosba utazunk. Kicsit meglepődünk, mert egy zsivajgó, hatalmas épületekből álló nagyvárost vártunk, pedig az épületek majdnem elvesznek a parkok és ligetes utcák rengetegében. Több mint 2000 facsemetével ültették be Canberrát, köztük nagyon sokat az északi féltekéről szállítottak ide. Virágos parkok és szép szobrok díszítik a fővárost, mögöttem a spanyol lovag és szolgájának bronszobra.

Canberra egyik arca ezek a földszintes villákból álló lakónegyedek is. A városnegyedek szétszórtak, távol is fekszenek egymástól. Feltételezi ez a közlekedési rendszer, hogy mindenkinek van autója, mely megszünteti a távolságokat.

Első utunk a parlamenthez vezet. Ez itt a parlamenti háromszög: a Nemzeti Könyvtár, a Legfelső Bíróság és a Nemzeti Galéria. Az első ülést a parlamentben 1927. május 9-én tartották. Az évek során toldozták-foldozták. A civilek is látogathatják.

Mi is bemegyünk. Megtudjuk, hogy Ausztráliának háromszintű parlamenti rendszere van, ezek a  szövetségi parlament, hat állam parlamentje és mintegy 900 helyi hatóság. A Canberrában működő szövetségi parlament a felsőházból (szenátus) és az alsóházból (képviselőház) tevődik össze.

A falakat Ausztrália és Nagy-Britannia uralkodóit valamint a főkormányzókat és miniszterelnököket ábrázoló képek díszítik. A felsőháznak 76 szenátora van, akik hivatali ideje 6 év, és csaknem kétszer annyi a képviselők száma, akiket 3 évre választanak meg. A két ház ülései nyilvánosak, de előzetesen jelentkezni kell, és belépőjegyet adnak a karzatra.

Az ausztráliai háborús emlékmű bizánci stílusú, hatalmas épület, kereszt alaprajzú, középen alacsony rézkupolával. Valójában a hősök emlékére épült templom, hadtörténeti múzeum és háborús művészeti galéria különös együttese. Kevés hasonlót találni a világon. Ezt igazolja, hogy évente 2 millió ember, látogató fordul meg benne.

A két világháború 102 ezer fő áldozatot követelt, a belső udvarban a bronztáblákon ezek neveit örökítették meg. A nemzeti háborús emlékmű gondolata már az első világháborút követő években felvetődött, sok dokumentumot és fegyvert gyűjtöttek össze, de kivitelezése a főváros építése körüli huzavona miatt csak 1941-ben készült el. Ha felmegyünk a "galériára", nagyon szép kilátás nyílik a környékre.

Az árkádos udvarba belépve egy hatalmas bronzszobor, egy tengerész fogad bennünket. Majd számos emlékművet láthatunk még itt, melyek a szárazföldi hadsereg, a légierő és a haditengerészet katonáit ábrázolják.

Egy külső lift repített fel a kilátóhoz, több emeletnyi magasságba.

Mellette, helyesebben alatta egy tágas kilátó teret építettek, ahonnan csodálatos panoráma nyílt a környékre.

A Canberra szó az ausztráliai őslakók nyelvén gyülekezési helyet jelent, de a Molongo folyónak a főváros körzetében levő kanyarulatát is így hívják. A kilátóhelyről a folyó is jól látható.

Egy skanzenben bemutatták, hogy miként is éltek az első telepesek kezdetleges faházaikban.

A belvárosban elmegyünk egy modern nagyáruházba.

Itt már karácsonyi vásár van. Az égvilágon minden kapható nem éppen olcsón, ha a mi pénztárcánkhoz viszonyítjuk. Rengeteg az autós vásárló! Ausztráliában az autó már régen nem luxuscikk, a nagy távolságok miatt így jutnak el a munkahelyre, bevásárolni, kirándulni stb. Minden harmadik ausztrálra jut egy személyautó. De hogyan is áll az életszínvonal? Csak néhány adatot hallunk az idegenvezetőtől. Az itteni honpolgár átlagosan 110 kg húsárut fogyaszt el, ami másfélszerese a magyarországinak. Ugyancsak 50 kg cukrot eszik, 10-15 kg-mal többet, mint mi. Friss gyümölcsből és zöldségből is több fogy, évente 210-220 kg jut egy személyre, nálunk 150-160 kg. Sokkal több sört is isznak, mint mi, a borfogyasztás azonban kevesebb. És mennyi a születéskor várható élettartam? Férfiaknál 73, nőknél 80 esztendő!