HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A SERTÉS VETÉLÉSSEL ÉS LÉGZŐSZERVI
TÜNETEKKEL JÁRÓ SZINDRÓMÁJA (PRRS) ELLEN?
Mindössze két évtizeddel ezelőtt észleltek először Amerikában
egy olyan betegséget, mely a sertésben magzatkárosodással,
többnyire vetéssel és légzőszervi tünetekkel járt. Rendkívül
gyorsan terjedt és súlyos gazdasági veszteséget okozott a
sertésállományokban.
A nagyon gyorsan terjedő bántalom hamarosan átjutott Ázsiába és
végiggaloppozott a legtöbb európai országon is. Mai elnevezéssel
ez a betegség a PRRS (porcine reproductive and respiratory
syndrome).
A gazdasági veszteség a kocák vetéléséből, a malacok
fejlődésének az elmaradásából, a rossz
takarmány-értékesítésből, a gyógyszerezési költségek
megnövekedéséből stb. adódik. A magyarországi árutermelő
állományok PRRS-sel kapcsolatos többletköltsége – még a
legóvatosabb becslések szerint is a 2003. évi adatokat figyelembe
véve – vágósertésenként 1500 forint körüli összegre tehető.
MI OKOZZA?
Eleinte míg a betegség okozóját nem sikerült meghatározni,
számos névvel illették a tünetegyüttest. Először „rejtélyes
sertésbetegségnek” nevezték, majd miután az esetek egy részében
hiperémiás és cianotikus bőrelváltozásokat figyeltek meg a
fülvégen, az orron és a farkon, a sertés kék fül betegsége
elnevezéssel illették.
A jelenleg elfogadott hivatalos neve a jelentkező tünetek
figyelembe vételével: a sertés járványos vetélése és
légzőszervi szindrómája (PRRS).
A kórokozó az Arteviridae családba tartozó, RNS-t tartalmazó
burkos vírus. A vele egy csoportba sorolt vírusokra jellemző, hogy
elsődleges szaporodási helyük a fehérvérsejtek (macrophagok), a
fertőződést követően a tünetmentes vírushordozástól a
végzetes kimenetelű megbetegedésig változatos a kórkép. Az
USA-ban és az Európában izolált vírustörzsek között jelentős
antigenitásbeli különbségek vannak. A törzsek két szerotípusba
tartoznak, az egyikbe az amerikai, a másikba pedig az európai
izolátumokat sorolják.
HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?
A vírus terjesztésében a legfontosabb szerepet a betegségen
átesett vírushordozó sertések játsszák. A betegség heveny
szakaszában a vírus megtalálható az orrváladékban, a
vizeletben, a bélsárban és az ondóban. A vírus az átvészelést
követően egyes egyedekben akár 6-8 hónapig is fennmaradhat.
A kórokozó az állományon belül közvetlen érintkezéssel,
különféle váladékok útján, aerogén (légúti) úton és
szájon át, továbbá az ondóval természetes fedeztetés és
inszeminálás útján is terjed és gyorsan szétszóródhat.
Behurcolható ragályfogó tárgyakkal is.
Gyakori, hogy a fertőzés tünetmentes marad, és csak szerológiai
vizsgálatok útján ismerhető fel. Ez valószínűleg a törzsek
eltérő virulenciájának a következménye.
A koca a malacait méhen belül és fialás után is megfertőzheti,
de fontos a fiatal és idősebb állatok közötti keveredéssel
kialakuló fertőzés is.
KÓRFEJLŐDÉS
A légutakba jutott vírus először a tüdőben szaporodik el, majd
ezt követően egy-két napon belül belép a keringési rendszerbe
és virémiát okoz.
A virémia során a magzatok is fertőződhetnek, melynek vetélés,
korai fialás, az utódok halvaszületése, mumifikálódása,
gyenge, életképtelen malacok születése lehet a következménye.
A limphoid rendszer károsodása lehetőséget teremt, mintegy utat
nyit a bakteriális társfertőzések kialakulására, melyek
elsősorban a tüdőbeli folyamatokat károsítják.
Előre kell bocsátani, hogy a fertőzés iránt kizárólag a sertés
fogékony, sem más fajú állat, sem az ember nem érzékeny a vírus
iránt.
MITŐL FÜGG A BETEGSÉG LEFOLYÁSA
- Gyakori, hogy a fertőzés tünetmentes marad, és csak a
szerológiai vizsgálatok alapján ismerhető fel. Ez valószínűleg
a törzsek eltérő virulenciájának a következménye!
A betegségen átesett vagy vakcinázott kocák az utódaikat
kolosztrális immunitással látják el. Az ellenanyagok 4-12 hetes
korban ürülnek ki, ezért a fertőzött telepeken a malacok főként
ebben az időszakban fertőződnek. A fertőzésen átesett állatok
többsége legalább egy évig szeropozitív marad.
- A PRRS vírus patogenitása, fertőzőképessége, az állatok
kora.
- A fogékony sertésállomány nagysága.
- A sertésállomány sűrűsége.
- A higiéniai körülmények.
A BETEGSÉG TÜNETEI
A lappangási idő általában 2-7 nap.
1. A kocákban a fertőzöttség első tünete az étvágytalanság,
mely azonban legtöbbször nem jelent teljes fokú
takarmány-visszautasítást.
2. A kocák közömbössé válnak a környezetük iránt.
3. Nehezített légzés jelentkezik.
4. Esetenként 1-2 napig tartó enyhe láz mutatkozik.
5. A fertőzött állatok néhány százalékában hiperemiás és
cianotikus bőrelváltozások figyelhetők meg, melyek elsősorban a
füleken, néha a farkon és a túrókarimán észlelhetők. Innen
ered a „kékfül” betegség elnevezés.
6. A vetélés leggyakrabban a vemhesség utolsó szakaszában
következik be. A kocák a vetélésig tünetmentesek.
7. Általában 18%-kal megemelkedik a halvaszületések száma,
illetve akár 33%-kal a választás előtti elhullások aránya.
Különösen egy hetes korig magas az újszülött malacok elhullása.
8. A fertőződés hatására nő a koraellések száma. A vetélések
és a koraellések elérhetik a 30-35%-ot. Az újszülött malacokon
gyakran lábszétcsúszás, a szemek körül ödéma és
kötőhártya-gyulladás észlelhető.
9. A vírus sejtkárosító hatására megemelkedik a visszaivarzások
száma, és nő a csendesivarzó kocák aránya is.
10. A KANOKBAN átmeneti étvágytalanság, ritkán a fülek
cianózisa észlelhető, és romlik az ondó minősége.
11. VÁLASZTOTT MALACOKBAN és HÍZÓKBAN a légzőszervi tünetek
dominálnak. Rövid lázas állapot mellett nehezített légzés,
köhögés, orrfolyás, néhány állaton bőrpír és cianózis
figyelhető meg.
Az immunszuppresszió (csökkent védekezőképesség) miatt
gyakoriak a másodlagos baktériumos fertőzések (Streptococcus
suis, paratyphus stb.).
Gyanús esetekben a betegség biztos megállapításához
laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A fertőzést el kell
különíteni a hasonló tünetekkel (pl. sertéspestis) vagy
vetéléssel járó bántalmaktól, így mindenekelőtt a
magzatkárosodással járó parvovírusos fertőzéstől.
VÉDEKEZÉS – MEGELŐZÉS
Régebben a betegség elleni védekezés csak az állategészségügyi
előírások betartásával történt (a behurcolás lehető
megakadályozása, a vásárolt állatok karanténozása, szerológiai
vizsgálatok, egyszerre ürítés, egyszerre betelepítés, közte
alapos fertőtlenítés, az állomány izolált tartása stb.). a
betegség fellépésekor történő teendők előírása, betartása
és betartatása az illetékes állatorvos feladata.
Újabban a betegség megelőzésére és kártételének
csökkentésére oltóanyagok, vakcinák is forgalmazásra kerültek.
A specifikus védekezés céljából több vakcina-féleséget is
kifejlesztettek. Kezdetben inaktivált (inaktiváció = a kórokozó
virulenciájának a megszüntetése inaktivált vakcina készítése
céljából) vakcinákat alkalmaztak, amelyekkel a vírus reproduktív
szervekre gyakorolt káros hatását sikerült is csökkenteni. Tehát
a forgalomban levő inaktivált vakcinák csökkentik ugyan a
magzatkárosodást és a vetélések számát, de nem akadályozzák
meg a fertőzött állatok vírusürítését, és az immunizált
kanok ondójukban is ürítik a vírust.
Az élővírust tartalmazó attenuált (a vírus megbetegítő
képességének gyengítése) vakcinák már képesek megakadályozni
a virémia és a klinikai tünetek kialakulását.
AMERVAC PRRS A/3 vakcina (attenuált). 10 és 50 adagos
kiszerelésben kapható, a sertések szaporodási és légzőszervi
tünetegyüttesének vírusa elleni aktív immunizálásra, a vírus
okozta betegség kártételének csökkentésére.
Adagja 2 ml/állat. A választott malac 4 hetes kortól oltható, a
koca a laktáció első 15 napjában. Vemhes kocák nem olthatók.
INGELVAC PRRS KV vakcina. Kiszerelés 5 és 25 adagban. A PRRS
vírus okozta szaporodási zavarok csökkentésére fertőzött
környezetben. A vakcinázás csökkenti a koraellések és
mumifikált magzatok számát.
Adagja 2 ml/állat. Süldő kétszer oltandó 3-4 hetes időközzel,
koca 3-4 hetes időközzel ugyancsak kétszer oltandó.
PORCILIS PRRS vakcina. 10-25-50-100 adagos kiszerelésben
kapható a PRRS vírus okozta betegség elleni aktív immunizálásra.
Adagja 2 ml/állat. A 6 hetesnél idősebb választott malacok és
hízók olthatók.
Oltásra csak a gyártó által jóváhagyott készülék
használható!
PROGRESSIS vakcina. 5 és 25 adagos kiszerelésben kapható, a
PRRS vírus okozta szaporodási zavarok csökkentésére fertőzött
környezetben. A vakcinázás csökkenti a koraellések és
mumifikált magzatok számát.
Adagja 2 ml/ állat. Süldők 3-4 hetes időközzel kétszer, kocák
ugyancsak 3-4 hetes időközzel két ízben oltandók.
Az oltóanyag meghatározása és alkalmazása állatorvosi feladat!
Amint olvashattuk, a PRRS súlyos károkat okozó betegség, az
előbbiekben leírt tünetek észlelésekor, a fertőzés gyanújának
esetén, a veszteségek csökkentésére mielőbb igénybe kell venni
az állatorvos segítségét.
A SERTÉS PARVOVÍRUS OKOZTA MAGZATKÁROSODÁSA
Amint arról az előbbiek során szó esett, a vetélésekkel járó
PRRS fertőzöttséget mindenekelőtt el kell különíteni a
parvovírusok által okozott vetéléstől, magzatkárosodástól.
A parvovírusok által okozott bántalom főként az első
vemhességük idején fertőződött kocasüldők magzatkárosodással,
a magzatok elhalásával, mumifikálódásával, gyenge életképességű
malacok születésével, koraelléssel, alacsony alomszámmal és a
koca termékenységének zavarával járó betegsége.
A betegség világszerte előfordul és jelentős veszteségeket
okoz, főleg az intenzíven tartott, korán tenyésztésbe fogott
sertéstenyészetekben.
HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZÉS?
A betegség okozója a parvovírus, egy kicsiny, de nagy
ellenálló-képességű kórokozó, mely a bélsárban és a
különféle váladékokban hónapokig életképes marad.
A sertés parvovírusa széles körben előfordul, a kórokozót
rendszerint fertőzött tenyészsertésekkel cipelik be. A fertőzés
nemcsak a sertések közvetlen érintkezésével történik, de a
ragályfogó tárgyakkal, eszközökkel, bélsárral szennyezett
járművel, lábbelivel stb. is megtörténhet. Fontos tudni, hogy
ahol egyszer fertőződtek a sertések, a vírus éveken keresztül
jelen marad.
A kocák rendszerint a bélsárból szájon át fertőződnek, a
magzatok pedig virémia idején a placentán (=méhlepény)
keresztül. Virémia idején a vírus jelen lehet az ondóban is.
KÓRFEJLŐDÉS
Fogékony sertésekben a fertőződést követően néhány napig
tartó virémia (=a vírus megjelenése a keringő vérben) alakul
ki. A virémiás sertések tünetmentesek, így a fertőződés
észrevétlen marad. A vírus azonban a szervezetben szétszóródik,
és a vemhes kocákban eljut a magzatokba is. Magzatkárosodás
azonban csak akkor alakul ki, ha a fogékony kocasüldők a
vemhességük idején fertőződnek.
A parvovírus okozta magzatkárosodás ritka kivételétől
eltekintve csak a fiatal először vemhesített kocasüldőkben
alakul ki.
MITŐL FÜGG A MAGZATKÁROSODÁS MÉRTÉKE?
Attól függ, hogy a koca a vemhesség mely szakában fertőződött.
1. A vemhesség első szakaszában kb. a 30 napos kor előtt
fertőződött magzatok túlnyomó többsége elpusztul és az összes
magzat elhalása miatt a koca visszaivarzik.
2. A vemhesség 2. harmadában fertőzött magzatokban alakulnak ki a
típusos elváltozások: elhalnak, mumifikálódnak.
3. A 70 napos kortól kezdődően a magzatok még a megszületésük
előtt aktív immunitásra tesznek szert a vírussal szemben.
Fialáskor a fejlődés korai szakaszában elhalt és mumifikálódott
vagy kisebb-nagyobb mértékben károsodott, illetve normális
fejlettségű aktív immunitással rendelkező egyedek születhetnek.
Mivel a fertőződött kocák aktív immunitást szereznek, a további
vemhességük során a magzatok már nem károsodnak.
TÜNETEK
A kocákon csak reprodukciós (=szaporodási) zavarok jelei láthatók.
A kocák egy része visszaivarzik, nő a termékenyítési index.
A kocák másik része normális időben vagy valamivel korábban
kevés malacot ellik, esetleg egy-két mumifikálódott malac is van
köztük.
Ismét mások csak különböző nagyságú elhullott malacokat
ellenek. Az élve született malacok között gyakori a
lábszétcsúszás és a reszketés, és magas az elhullási arány.
A biztos diagnózis (= kórjelzés) megállapításához
laboratóriumi vizsgálatra van szükség.
VÉDEKEZÉS
A vírus széleskörű elterjedtsége és nagyfokú
ellenálló-képessége miatt nehéz a sertésállományokat a
parvovírus fertőzéstől megóvni. Ezért arra kell törekedni,
hogy a kocasüldők a termékenyítésük előtt aktív immunitásra
tegyenek szert.
Ezért elérhetjük a vakcinázással, melyre többféle oltóanyag
is forgalomban van. Vannak olyanok is, melyeket Aujeszky vírussal
vagy sertésorbánccal kombináltak. A kocákat a vemhesítés előtt
3-6 héttel kétszer egymás után kell oltani. Csak a kocasüldőket
kell vakcinázni.
Legcélszerűbb a termékenyítéssel 9 hónapos korig várni, és a
vakcinázást 7-8 hónapos korban elvégezni.
A vakcina kiválasztása, rendelése és alkalmazása állatorvosi
feladat.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2008. őszén.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése