BÉCS-PÁRIZS 1970.
Az Impresszionista Képtárban
Talán fél órát kellett várnunk az impresszionisták képtára előtt. Addig is élveztük a Concorde látványos forgalmát. A kiállítás Manet, Monet, Renoir, Cézanne, Sisley, Pissaro, Morisot műveinek ad otthont.
Édouard Manet: Reggeli a szabadban (1863)
Az impresszionizmus a modern festészet egyik legnagyobb hatású iránya. Az 1870-es években Franciaországban bontakozott ki. Következetesen végigvitte a szabad levegő festői megjelenítésének problémáját. A műtermi megvilágítás, a lokálszínek és a fény-árnyék modellállás
helyett a szabad levegőt, a szórt napfényt, a reflexet jelentette meg.
Édouard Manet: Olympia (1863)
A tárgyak formáját, az elhatároló körvonalakat a szabad levegő vibrálásának megfelelően feloldotta, a fénnyel telített színeket laza ecsetvonással rakta vászonra. Az impresszionista képen a kompozíció, a vonal, a tömeg elveszíti jelentőségét, a művész csak az optikai benyomását, impresszióját, a tiszta látványt akarja visszaadni - lemondva minden olyan elemről, amely túlemelkedik a puszta benyomásokon, ami már valami meghatározott szándékot tételez fel.
Az irányzat hatása úgyszólván felmérhetetlen. A látványosság végsőkig fokozásával az illuzionizmus legutolsó fázisát képviseli.
A meztelen figurák ábrázolása korában sokak megütközésével találkozott.
Pierre-Auguste Renoir: Bál a Moulin de la Galette-ben (1876)
Megújította a festészet technikáját, a derűnek, a napfényteli koloritnak addig ismeretlen gazdagságát érte el. A festészet történetének talán legvarázsosabb, legéletvidámabb fejezete.
Vincent van Gogh: Önarckép (1889)
A szobrászatban Rodin realizálta az impresszionista törekvéseket.
Az impresszionizmus nem kizárólag a képzőművészetben, de más művészeti ágakban megjelent, így a zenében, irodalomban is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése