Bécs-Párizs III/9.

  BÉCS-PÁRIZS 1970.

Kirándultunk Versailles-ba

Franciaország nagyságának és dicsőségének, egyben a francia királyok hihetetlen fényűzésének bizonyítéka a Párizstól 23 kilométerre fekvő Versailles.

Létét a Napkirálynak köszönheti. Aki Versailles-t mond, az XIV. Lajost is gondol. A kastély és kertje a Napkirály szellemében készült. A XVII. század legnagyobb francia művészei 50 éven át dolgoztak, hogy a királyi lakhely méltó legyen XIV. Lajos elképzeléséhez.

Történelmi nevezetessége mellett páratlan művészi élményt nyújt, a kastély parkja pedig a kertművészet remeke.

Az építkezést Le Vau kezdte meg, majd Mansart fejezte be. Belső tervei Le Brunk tervei alapján készültek, a kertet pedig Le Notre tervezte, aki ezzel az ún. francia kertet világhíressé tette.

A palotát mintegy ezer főúr és szolgálatukban álló 4 ezer szolga lakta. A király elgondolása szerint az így együtt lakó francia nemességet könnyebben lehetett "kézben tartani".

Miután az udvartartáshoz további 20 ezer fő tartozott még, Versailles városa is gyorsan kiépült, hogy mindazoknak lakhelyül szolgáljon, akik már nem fértek el a kastélyban. Ezt a jellegét a város ma is megőrizte, és ez különbözteti meg ma is hangulatát más francia városokétól.

Minden nyáron többször hetente megismétlik a park nevezetes vízi játékait, amikor a szökőkutak sugarait változó színű reflektorok világítják meg.

A hatalmas parkban található a trianoni palota, melyet csak nemrégiben rendeztek be újólag, hogy az ország legillusztrisabb vendégeit fényében fogadhassák.

1661-ben kezdték építeni, 30 ezer ember és 6 ezer ló dolgozott e gigászi művön, a vállalkozás költségei pedig meghaladták a 65 millió aranyfrankot.

10 ezer ember állt XIV. Lajos idejében itt az udvar szolgálatában. Le Notre tervezte a hidraulikus szerkezeteket (ma már csak fele működik), a kertészek évente 150 ezer virágot ültetnek ki.

A forradalom számos palotát lerombolt, de Versailles épen maradt! Csak a berendezést bocsátották árverési kalapács alá.

1871-ben a franciák felett győzedelmeskedő poroszok a kastély tükörtermében kiáltják ki I. Vilmost, a seregek urát német császárrá.

1868-ig itt választják meg a köztársasági elnököket.

1919. június 28-án ugyancsak a trianoni palotában írják alá a versailles-i békeszerződést Franciaország és szövetségesei valamint Németország között, majd 1920 június 4-én a Magyarországot oly súlyosan érintő trianoni békét.

A Grand Trianon a külföldről érkező államfők szálláshelyéül szolgál.