MIÉRT KELL ÉS HOGYAN LEHET VÉDEKEZNI A CSIRKÉK
GUMBORÓ BETEGSÉGE ELLEN?
Kezdődik a baromfiszezon! A vásárolt csirkék gazdaságos
felnevelésére csak akkor számíthatunk, ha valaminő betegség
fellépése nem veszélyezteti azok egészségi állapotát, mely
során kárba veszhet mindaz, amit a csirkék felnevelésére
áldoztunk (vételár, energia, takarmány, gyógyszerköltség
stb.). Alapszabály, hogy jó téteményképesség csak egészséges
állatoktól várható.
Az utóbbi időben különösen sok gondot és veszteséget okozott
egy vírus által előidézett bántalom, a fertőző bursitis vagy
másként nevezve az ún. „Gumboró betegség” a
baromfiállományokban.
Nagyon fontos tudni, hogy amikor már megjelentek a betegség
tünetei, mely során a csirkék egyszeriben lázasak, bágyadtakká
válnak, súlyos hasmenésük lesz, és több állat hirtelen
elhullik, a bántalom nem gyógyítható. Az állatorvos
megérkezésekor legfeljebb a betegség tényét tudja megállapítani,
de gyógyszeres lehetőség nincsen. Megfelelő módon és időben
azonban akár ivóvízben is alkalmazható vakcinázással a betegség
megelőzhető, a veszteség kivédhető. A továbbiakban erről
fogunk szót ejteni.
MI
OKOZZA?
A betegség kórokozója egy igen nagy ragályozó-képességű
birnavírus. A vírus ellenálló-képessége nagy, 56°C-on 30
percig is életben marad.
Fertőzőképességét az alomban akár 4 hónapig is megőrzi, a
penészes alombogár szervezetében is mintegy 60 napig fertőzőképes
marad.
Ahol egyszer felütötte a fejét, ott „véglegesen” megmaradhat,
például az idő baromfiak életük végéig vírushordozókká
válhatnak. Fertőtlenítésre a ma forgalomban levő szerek pl.
Multicide, Virkon stb. eredményesen alkalmazhatók.
A kórokozó elsősorban a csirkéket támadja meg, de a vírus
megtelepedhet pulykában, fácánokban és struccokban is. A
pulykákban tünetmentes fertőzés alakul ki, de vírushordozókká
válhatnak, a fácánok azonban megbetegedhetnek, sőt elhullás is
előfordulhat.
HOGYAN
TÖRTÉNIK A FERTŐZÉS?
A fertőzöttség elsősorban a bélsárral ürülő vírus szájon
át történő felvételével történik, de bekövetkezhet a
kötőhártyán keresztül vagy akár inhalációval (=beleheltetés)
is.
Azonban nemcsak a közvetlen érintkezés fertőzésközvetítő
szerepével kell számolni, de közvetíthetik a fertőzést a
különféle ragályfogó tárgyak, a takarmány és az ivóvíz is.
Az alom és az alombogár fertőzésközvetítő szerepéről már
szó esett.
Behurcolhatják továbbá a vírust a nem kellően fertőtlenített
járművek, az istállóban élő rágcsálók, de maga az ember is.
Sőt egyes szakemberek szerint a vadmadarak, sőt a szúnyogok is.
A kórokozó bejutva a szervezetbe először a bélcsatorna
nyiroksejtjeiben szaporodik el, majd innen a portális vénán a
májba jut, ezt követően pedig a vér útján terjed szét, és a
limfoid szervekben szaporodik el jelentős mértékben. A vírus
legfontosabb célszerve – amint a betegség elnevezése is utal rá
– a bursa Fabricii. Ez élettani funkcióját tekintve az immunitás
(=a szervezet védettsége) kialakulásában nagyon fontos
nyirokszerv.
A BETEGSÉG TÜNETEI
A lázas csirkék bágyadtak, étvágytalanok, vízszerű bélsarat
ürítenek, vizeletük a kloáka környékén kiválva gipszhez
hasonló bevonatot képez. Az állatok nehézkesen mozognak, egyesek
reszketnek, s a fejfüggelékeik anémiása, majd később enyhén
cianotikussá válnak. Egyes betegek kloákájának felső részén a
megnagyobbodott bursa Fabricii kitapintható.
A lappangási idő a 3-6 hetes csirkeállományokban mindössze 2-3
nap, az ennél fiatalabbaknál valamivel hosszabb. A betegség
gyógyíthatatlan, de megfelelő vakcina alkalmazásával
megelőzhető!
A klinikai tünetek hiányában is jelentős veszteséget okoz a
betegség szubklinikai formák, amikor fertőzöttség van ugyan, de
klinikai tünetekben nem mutatkozik. Eltekintve az ekkor is
érvényesülő immunszuppresszív hatástól (=az immunreakció
elnyomása, mely jelentősen fokozhatja egyéb vírusos vagy
baktériumos betegségek, fertőzöttségek kórtani hatását,
fellépését, pl. Escherichia coli stb.), romlik a takarmány
hasznosulása, csökken az átlagos testtömeg. A mikotoxinok
súlyosbíthatják a fertőző bursitis okozta kártételt.
A FERTŐZÖTTSÉG KÁRTÉTELE ÁLLOMÁNYSZINTEN
1. Emelkedik az elhullások okozta veszteség.
2. A hizlalás alatt a testtömeg 80-100 grammal kisebb.
3. 8%-kal romlik a takarmányértékesítés.
4. A vágóhídi selejt 1%-ról 3%-ra emelkedik.
A betegség kártételét meghatározza a vírustörzs virulenciája
(=fertőzőképessége), az állomány fogékonysága és neme (pl. a
könnyű testű leghorn jércéknél magasabb, brojlereknél kisebb).
Ugyancsak az interkurrens (=közbejövő, közbelépő) és szekunder
(=másodlagos) kórokozók jelenléte, a termelési környezet
színvonala, valamint a csirkék immunállapota.
HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A BETEGSÉG ELLEN?
1. Miután jelentős mértékű immunszupresszió kialakulásával
akkor kell számolni, ha a fertőződés az élet első heteiben
következik be, elsőrendű feladat a korai fertőződés
megakadályozása.
Fontos tehát, hogy a keltetőből való szállítás alatt, és a
letelepítés előtt a csirkéket megóvjuk a fertőződéstől. Ez a
szállító eszközök és az istálló előzetes, alapos
tisztogatásával és mindenre kiterjedő fertőtlenítésével
érhető el. Gondolni kell a tojáshéj alapos fertőtlenítésére
is.
2. A korai fertőződés kivédése vagy csökkentése szempontjából
nagyon kedvező hatású a csirkék maternális (=anyai)
ellenanyag-szintjének a biztosítása. Az akkor érhető el, ha a
tojókat immunizáljuk.
3. Csökkenthetők a veszteségek, a korai fertőződés
következményei a csirkék tojásban vagy napos korban végzett
immunizálásával.
A fertőzött állományban is javítja a rossz takarmányértékesítési
mutatókat és növeli az átlagos testtömeget, ha a takarmány
E-vitamin tartalmát a brojlerkor utolsó 3 hetében háromszorosára
emeljük.
MIT KELL TUDNI A CSIRKÉK VAKCINÁZÁSÁRÓL?
Miután a betegség – ha már felütötte a fejét – nem
gyógyítható, a bántalom megelőzésére a csirkék vakcinázását
kell igénybe venni. A biztos védettség elérésére nagyon fontos
a VAKCINÁZÁS IDEJÉNEK meghatározása, mely a csibék
veleszületett szikimmunitásának a szintjétől függ.
Ismert tény, hogy a szülőpárok oltása után az ilyen tojásból
kelt csibék bizonyos ideig már a tojásból védettséget
szereznek. Ez a SZIKIMMUNITÁS, mely általában 14 napig tart. Az
első oltást tehát 14 napos korban érdemes elvégezni.
Ekkor azonban az állomány egy részénél még érvényesül a
szikimmunitás, tehát a vakcinázás nem hozza maradéktalanul a
várt eredményt. Ezért kell a vakcinázást 24-28 napos korban
megismételni.
A VAKCINA ALKALMAZÁSA
A csirkék immunizálására többféle vakcina is kapható, melyeket
az állatorvos utasítása szerint kell felhasználni. Példaként
említjük a CEVAC GUMBORO vakcinát, mely akár 200 adagos
kiszerelésben is kapható.
Néhány tanács a vakcina alkalmazásához: az ivóvízben
való feloldása előtt a vályúkat és itatókat mosó- és
fertőtlenítőszertől mentes vízzel kell alaposan megtisztítani.
2. Kezelés előtt az állatokat 2 órán át szomjaztatni kell, hogy
a gyógyszeres vizet az állatok 2 órán belül elfogyasszák. 3. A
vakcina hozzáadása előtt a vízben literenként 2,5 g sovány
tejport ajánlatos feloldani, hogy a vízben oldott anyagok a
vakcinavírust ne károsítsák. 4. Feloldás után azonnal fel kell
használni. 5. Kizárólag egészséges állatokat vakcinázzunk.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2007. februrájában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése