2013. augusztus 22., csütörtök

Ágyúk I. (Európa)

Az ágyú a történelem és a technika látványos találkozási pontja. Nem áll szándékunkban részletes leírást adni e helyütt akár előbb, akár utóbb említett szempontból erről a fegyverről. Mindössze (talán) az érdeklődést felkeltve ezúttal is csupán ízelítőt kap az Olvasó a szerző saját fényképeivel és jegyzeteivel Európa különböző országaiban található méretes lövegeiről - a teljesség igénye nélkül. Ha az ország, város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.

.

 .
Odabent fegyvermúzeum van. A legkülönfélébb kézi és nehézfegyverek, ágyúk és tankok rozsdásodnak itt, sok az első vagy második világháborúból maradt.
.
.
.
 .
Újabb várlátogatás vár ránk... A Suir folyó medréből kiemelkedő sziklás szigeten álló, hatalmas középkori várhoz, Cahir várához megyünk. A korabeli kis ágyú most is tettre készen védelmezi a hatalmas erődítményt. Szögletes és kerek bástyáival és lenyűgöző lőrésekkel fogazott védőfalával az egyik legjobb állapotban fennmaradt ilyenfajta építmény az Ír szigeten. Tökéletes volt a biztosítása, ugyanis két védővonala is volt. Egyik a folyó, a másik pedig a védőfal. Szinte lehetetlen volt ezeken áthatolni az ostromlóknak. Ez a jó álapotban megmaradt erőd a Butlerek tulajdona volt. A család az angol korona hűséges szövetségese volt, bárói címet is kapott. A létesítményt bővítették, javítgatták, és egészen 1964-ig maradt a birtokukban. A börtönbástya alatt volt a kút, ami a vár vízszükségletét biztosította, a vízellátás pedig alapvető fontosságú volt.
.
.
.

.
A Sao Lorenzo erődnél vagyunk. Itt rendezték be a köztársasági biztos hivatalát. Marcona katona áll a kapuban, természetesen meg sem rezzen az idegenek láttán. Az épület nem látogatható. Félelem nélkül ólálkodunk az erőd előtt. Annak idején a francia kalózok sem rettentek vissza az építménytől, és komolyabb ellenállás nélkül vették be a várost, ugyanis 1566-ban a szárazföld felől támadtak, az erőd ágyúit pedig a tenger irányába szerelték fel. Sebestyén portugál király e súlyos kudarc után tanulva az esetből olasz hadmérnökök tervei szerint a mai formájára építtette át az erődöt, majd a XVIII-XIX. században a sziget kormányzói palotájává alakították át.
.
.
.
.
Az öböl felé néz torkolatával a vaskos, harcokból mementóként itt maradt ágyú. Az erőd a XV. században épült egy meredek sziklafalon a törökök és a kalózok támadása elleni védekezésül.
.
.
.
.
Wartburg váránál a korabeli ágyúk csövei félelmetesen merednek a völgy felé.
.
.
.
.
Egy hatalmas ágyút találunk tovasétálva: a cári ágyút. Ez a világ legnagyobb ágyúja, a XVI. században öntötték, 89 centiméteres a kalibere és 400 mázsa tömegű. Mellette láthatók az óriási golyók, de sohasem lőttek vele.
.
.
.
.
A Musée de l’Armée a világ legnagyobb fegyvermúzeuma, melynek udvarán híres régi ágyúk sorakoznak. Íme a poroszoktól 1708-ban zsákmányolt Tizenkét apostol nevű ágyúk egyike, amit a németek a 40-es években hazavittek, de a háború után a franciák visszakövetelték.
.
.
.
.
Míg a feleség a férjet siratta, a dervisgenerális labanccá vált bátyján kívánt bosszút állni, s erre annak két fiát szemelte ki. Fiai kényszerítették a visszafordulásra a hazalátogató apát, amikor kiságyúikból az országúton feltűnő hintója kerekét kilőtték. Jó kilátás nyílt az útra, biztos kézzel tudtak célozni.
.
.
.
.
Jöjjenek fel velünk az ankarai várdombra, a citadellára, ahonnan elénk tárul  úgy a modern, mint a régi város nagyszerű panorámája. Néhány veszélyesen elöregedett, elkorhadt háztól eltekintve a várkerület egésze ma is lakott. Érdekesek a jellegzetes, favázszerű, kétszintes oszmán-török kori épületek.
.
.
.
.
A konstantinápolyi várfalakra hasonlító védelmi rendszer méretei lenyűgözőek, érdemes konkrétan megismerkedni az adatokkal: a külső várfal teljes hossza 5 kilométer, a falak vastagsága 3-5 méter, magassága pedig 8-12 méter között változik. Összesen 82 hengeres és szögletes bástya sorakozik a falakon. A bástyák belsejében lakófülkék, ciszternák, raktárak kaptak helyet. A 4 égtáj felé néző 4 kapu biztosította a közlekedést a falakon belüli és az azokon kívüli világ között. A kapuk felett a bástyákon és a falak legkülönbözőbb részein sokféle felirat található nevekkel és évszámokkal.
.
.
.
.
A dóm tornya Bécs jelképe. Kilátóerkélye 96 méter magas, ahonnan fenséges kilátás nyílik az egész városra. Itt van Ausztria legnagyobb harangja: súlya 198 mázsa, 1711-ben török ágyúkból öntötték.
.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése