Jugoszlávia 3.

 AUTÓS KÖRUTAZÁS JUGOSZLÁVIÁBAN (1968)

Banja-Luka

Banja-Luka előtt mintegy 15 kilométerrel két végtelenül szemtelen kis cigány gyerek "társaságában" költöttem el a megkésett ebédemet azok állandó molesztálása közepette. Csepergős esőben futottam be az igazán szép, keleties kisvárosba. 

Újdonság volt számomra a sok mecset karcsú, fehér minaretjeivel.

Az újságosbódénál egy idős, magyarul jól beszélő úr igazított el ahhoz a mecsethez, melybe csekély 2 dínár értékű belépőjeggyel be is engedett a pap a cipőm levetése után.

Sőt mi több, újabb 2 dínárért kedvemre fényképezhettem is odabent.

Maga a mecset szó a maszdzsid kifejezésből ered, ami meghajlást jelent. Ez azzal van összefüggésben, hogy az igazhitű ima közben többször meghajol. Templomuk a leborulás helye. Nem csoda hát, ha mindenhol vastag és díszes szőnyeg borítja a helyiséget.

A muszlim vallás szentélyeinek belső berendezése igen egyszerű és szerény. Ez a mecset nem dzsámi, mert azt a kifejezést csak a nagyobb templomaikra használják. 

Átsétáltunk a bazársoron, a jellegzetes piacukon. Legszembetűnőbb portékái a gyönyörű törökpapucsok, melyeket - meg kell hagyni - elég erőszakosan kínált a cipész.

Ellátogattam a jellegzetes várromhoz, ahol az ősi falak bölcs kövei némán, nyugalomban és méltóságteljesen állnak.

Megilletődve járkáltam a turbános síremlékű mohamedán temetőben, és megnéztem Ferhad pasa mauzóleumát. Megtudtam, hogy Ferhad Sokolovicban született a Sokolovic familiából. Bosznia első tisztviselője lett, ő építtette ezt a mecsetet is, tulajdonképpen ő volt az első boszniai pasa.

Banja-Luka, a szép kis balkáni város helyén még a rómaiak alapítottak települést. A középkorban azonban már a térség központjává lett.

A város szélén a festői környezetben létesített vendéglő terasza tömve volt emberekkel.