BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (1989-BEN) II. RÉSZ
A Dózse palota
Nagyon impozáns és fontos épület elé érkezünk, ez a Dózse palota. Íme a homlokzata. Fűrészfogas, gótikus párta koronázza és hét nagy csúcsíves ablak szakítja meg. A középsőn dús márványfaragással övezett díszerkély. Alatta fehér oszlopok sűrű sora által tartott gótikus boltívek, még alább zömök árkádsor. Alig hihető, hogyan bírták el a rendkívül finoman tagolt, karcsú oszlopsorok a fölöttük magasodó fal súlyát.
A szűk Canaletto csatornára néz a palota, melynek túlsó partján egyemeletes épület áll: a börtön.
A 117 szigetecskén összezsúfolt ódon épületeket, azok tömbjein labirintusszerűen keresztül-kasul ágazó számtalan gyalogutat 400 karcsú híddal ívelik át a vizeken.
A világhírű Rialto híd 48 méteres ívével Ponte mester műve. 1588-92-ben kötötte össze a csatorna két partját. A 7,5 méter magas, 22 méter széles híd márványbolthajtását 12 ezer cölöp tartja. A Rialto híd hatalmas ívén átvezető lépcsőt kőárkádok közé épített boltok szegélyezik - főleg bazárárukkal tele.
A Cenzorok lépcsőjéhez visszatérve juthatunk a Sóhajok hídjára és a börtönökbe, melyről az előbb már láthattunk képet. Történelmi tény, hogy Velence igazságszolgáltatása elfogulatlanabb és emberségesebb is volt, mint bárhol másutt. Ezt bizonyítja, hogy a világon elsőnek szüntették meg 1660-ban a kínvallatásokat.
Ezúttal lehetőségünk nyílt, hogy bemenjünk a Dózse palotába, ahol számtalan gyönyörű festményben gyönyörködhettünk. Míg körülnézünk, egy-két festményt lefényképezek, és vezetőnket hallgatom, aki elmond egyet s mást a XIII. század történetéből dióhéjban.
A város szélesebb körű vezetését a Nagytanács látta el. Ennek tagja volt minden 25 éves patrícius férfi. Azért azonban, hogy egyik család hatalma se kerülhessen túlsúlyba és elsősorban a nemesség kordában tartására, sajátos diktátori szervet létesítettek, a Tízek Tanácsát, amit a Nagytanács választott meg, és fokozatosan az államhatalom korlátlan urává vált.
Félelmetes hatását növelte a titokzatosság, mely működését övezte. A Tanács mindenbe beleszólhatott, és a dózse ügyében éppen úgy ítélkezhetett, mint bárki más felett.
Tagjai bárhová bejelentés nélkül bemehettek, s ha szétvonva palástjukat megmutatták félelmetes X jelvényüket, a Canale Grande palotáinak cselédsége megrettenve engedett utat akár az uruk ágyáig is.
A kémek és besúgók egész hada állt szolgálatukban. Mindenről tudtak.
A velencei nemes egész életében magán érezte figyelő szemüket. A tízeket körülvevő rettegés kiterjedt a közegeikre is.
Ha piros lámpásos gályáik jelzést adtak, a legelőkelőbb patríciusok gondolásainak karja is megbénult, a menekülést vagy ellenállást meg sem kísérelték. Különösen az arisztokráciát kötötték súlyos politikai korlátozások. Velencét csak engedéllyel hagyhatták el, még a dózse is! Külföldi követekkel kapcsolatot csak a Tanács hozzájárulásával tarthattak, ajándékot külöföldi uralkodóktól sem fogadhattak el.
Ugyanakkor ez a diktátori hatalom feltűnően enyhe és igazságos uralmat gyakorolt a köznép felett, melynek számos kedvezményt is nyújtott természetesen azzal a feltétellel, hogy politikával nem foglalkozhat. Az adók viszonylag alacsonyak voltak, a közbiztonság szilárd. Az igazságszolgáltatás megvesztegethetetlen és páratlan a bűncselekmények felderítése, megtorlásuk pedig gyors. Még sok érdekes dolgot hallottunk, de tovább kell menni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése