Fekete-Földközi tengeri hajóút VII/4a

 2 TENGER + 6 ORSZÁG

Autóbusz vitt fel az Etnára

A cataniai Via Etnán haladunk pompás gyümölcsösök és szőlők között egyre feljebb és feljebb.

Ahogy felfelé haladunk, 500 méter magasságig sűrűn lakott vidék, szép kertes házak, korszerűen művelt citrom- és narancsligetek találhatók.

Éppen virágzott a narancs, mely nagyszerű illatot árasztott. Az egész vidék narancsillattal volt telített éppen úgy, mint Kazanlak rózsaillattal.

E nagyszerű illat az olasz idegenvezetőnket nem a legfairebb üzletre inspirálta. Eladott vagy 100 üveg narancsillatú kölnivizet üvegenként 500 líráért, és csak később vették észre, hogy a "presto", vagyis az áruk 200 illetve 300 líra csupán.

A 698 méter magasságban levő Nicolosi a turisták kiindulópontja. A községen túl egyszerű kereszt mutatja, hogy 1886-ban, majd 1910-ben milyen messzire hömpölygött le a láva.

700 méteres magasságban dió és gesztenyés következik.

Feljebb bükkösöket találunk 2000 méterig, efölött pedig az utolsó 1000 méter szürkésfekete vulkáni porral és lávával borított, kietlen, sivár vidék. Én is járom a felfedező utam és közben igyekszem mindent megörökíteni.

Fekete-Földközi tengeri hajóút VII/3b

 2 TENGER + 6 ORSZÁG

Piazza del Duomo és La Cosa Nostra

Primavera siciliana (szicíliai tavasz) - hirdetik mindenfelé. Kora tavasszal, februárban már virágzanak a gyümölcsfák. A mandula virágai, a citrom és narancs érett gyümölcsei színezik a lombokat, mézédes illatot árasztanak.

.

Nekünk nyáron egész más arca van. Csak az örökzöld növények pompáznak a trópusi forróságban. Csak a magasabb hegyeken hűvösebb a levegő vagy a tengerparton. Talán még egy-egy városi parkban.

A Dóm tér a város egyik egységes barokk-kori városközpontja. Középen emelkedik a nevezetes Elefántkút, mely évszázadok óta jelképe Cataniának.

Egyik oldalon a városháza, szemben vele a Dóm hatalmas barokk homlokzata. 1092-ben I. Roger normann király építtette fel először ókori épületek köveiből. A földrengések három ízben rommá tették. 1736-ban kapta mai formáját.

A Dóm szentélykápolnájában temetkeztek Szicília aragóniai házból származó királyai 1337 és 1402 között. S. Agata kápolnájában megmaradt az alkirály, Ferdinando Acuna síremléke a reneszánsz korból. A hajó jobboldali második pillére alatt temették el a nagy cataniai zeneszerző, Vincenzo Bellini hamvait.

Ha Szicíliáról beszélünk, a maffiáról szót kell ejtenünk! Az "eredeti" maffia titkos társaság volt, mely már a középkorban is létezhetett. Eredeti céljaként felesküdött arra, hogy megvédi Szicília népét a katalán martalócoktól.

Más elmélet szerint a maffia lázadócsoport volt, mely a római és észak-olasz fennhatóság és külső támadások ellen szerveződött. Valódi neve a Cosa Nostra, vagyis a mi ügyünk, a mi dolgunk.

Az egységes Olaszország létrejöttekor Szicíliában a közbiztonság gyenge volt. Az állam nem volt elég erős ahhoz, hogy a nagybirtokok számára megfelelő biztonságot nyújtson. Ezért a nagy földbirtokos családok létrehoztak egy saját védelmi erőt, mely gyorsan terjeszkedett, egyre nagyobb befolyással bírt a politikai életben is.

1924 és 1929 között Mussolini teljhatalmat adott Mori prefektusnak a szigeten, ő pedig a maffia kiirtását tűzte ki célul. Az kialakult rendszer üldözése bár illegalitásba kényszerítette a maffiózókat, de egyáltalában nem szüntette meg.

A maffiacsaládok az Egyesült Államokba, Tuniszba vándoroltak ki, ami lehetőséget adott arra, hogy nemzetközi jelentőségű bűnszervezetté nőjék ki magukat.

Q-láz

TÁMAD A Q-LÁZ, EGY ÁLLATRÓL EMBERRE TERJEDŐ BETEGSÉG

A MÉDIA a napokban (V.25.) jelezte, hogy Baranyában 8 községben (Vókány, Kistótfalu, Peterd, Újpetre, Ivánbattyhán, Siklós, Kiskassa és Nagyharsány) felütötte a fejét egy zoonózis (=állatról emberre terjedő betegség), melyben „közel százan” betegedtek meg magas lázzal járó tüdőgyulladásban (Dunántúli Napló) és többen kórházba is kerültek, sőt további betegbejelentések is várhatók. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a járványszerűen fellépett bántalom a Q-láz elnevezésű betegség!

A nagy számban, járványszerűen fellépett bántalom megjelenése után több Olvasónk is kérte az alig ismert betegség ismertetését. Mivel a zoonózis megismerése a védekezés, tehát a bántalom megelőzése céljából is nagyon fontos, bizonyára közérdeklődésre tarthat számot, és szívesen teszek eleget Olvasóink kérésének Lapunkban.

Q-LÁZ

Elsősorban az ember lázas, általános és légúti tünetekkel járó fertőző betegsége, amelyet a Coxiella burnetii idéz elő, mely apró Gram-negatív mikroorganizmus. Állatokban a fertőzés rendszerint tünetmentes marad, alkalmanként azonban a kérődzőkben vetélésekkel jár. A betegség állatról emberre terjedő bántalom, tehát zoonózis.

TÖRTÉNET

E furcsa nevű betegség elsősorban a kérődző állatok (juh, szarvasmarha, kecske), majd ezeken keresztül mindenekelőtt a beteg állatokkal foglalkozó, olykor annak termékeit fogyasztó ember egészségét veszélyezteti. A betegséget több mint fél évszázaddal ezelőtt (1937) első ízben DERRICK állapította meg az ausztráliai Queeneslandben, ahol a vágóhidi munkások és farmerek között magas lázzal, fejfájással és köhögéssel járó megbetegedéseket észlelt. Az ismeretlen eredetű betegséget „quari-fever”- nek nevezte el, ami magyarul kérdőjeles lázat jelent. Ennek a rövidítéséből ered a Q-láz elnevezés.

A betegség csak másfél évtizeddel a felismerést követően a II. világháború idején került ismét az érdeklődés előterébe, amikor a Balkánt megszálló német csapatokban 1941-1944 között számos lázzal és tüdőgyulladással járó kisebb-nagyobb járvány ütötte fel a fejét. Okát a német katonaorvosok nem tudták megfejteni, így egyszerűen Balkán-Grippének nevezték el. Ugyanakkor Észak-Afrikában, Görögországban és Szicíliában levő amerikai és angol katonák között is nagyobb számban jelentkeztek lázas általános tünetek és tüdőgyulladás (Desert fever = sivatagi láz).

Az olaszországi járványok során mintegy 20000-re becsülték a Q-lázas megbetegedések számát.

HAZAI ELŐFORDULÁSA

A Q-láz világszerte előfordul, nálunk ismételten megállapították szarvasmarhában és emberben. Magyarországon az első regisztrált megbetegedés 1977-ben fordult elő BÁCS megyében, ahol egy állatorvos megbetegedését regisztrálták. 1977-től 1994 végéig az országban 149 megbetegedést diagnosztizáltak és regisztráltak (ÓCSAI - TOMACZ).

A KÓROKOZÓ

A Q-láz okozója a Coxiella burnetii, amely a rickettsiák rendjébe tartozik, de a többieknél valamivel kisebb. Ellenálló képessége igen magasfokú, például a kullancs ürülékében legalább másfél évig, beszáradt váladékokban, fertőzött juhok gyapjában, a porban stb. hónapokig éleetképes marad.

A C. burnetii gazdaspektruma, szemben más rickettsiákkal, igen széles. Fogékony iránta az ember és az összes emlősállat, valamint a madarak is. Vektorai (=átvivő) kullancsok, nálunk elsősorban az IXODES RICINUS, de számos más kullancsfaj is.

HOGYAN TERJED?

A kórokozó mind a kullancsok, mind pedig a fertőzött állatok váladékai útján terjed.

1. A kórokozót mindenekelőtt a kullancsok, a vadon élő állatok, közöttük apró rágcsálók és madarak, a háziállatok között pedig elsősorban a kérődzők tartják fenn. A kullancsok a kórokozó valódi gazdái, bennük a kórokozó elszaporodik, és az utódokba is átjut. A kórokozót a bélsarukkal is ürítik.

2. A fertőzött, különösen a vetélő kérődzők (szarvasmarhák, juhok, kecskék) nagy tömegben ürítik a kórokozót a magzatvízzel, magzatburokkal.

3. Hetekig fertőzött lehet a tej is! A kórokozó ürül a bikák ondójával is.

4. A fertőzött magzatburkok, magzatok felfalásával a kutyák is fertőződnek, és a kórokozót a váladékaikkal ürítik. A belőlük vért szívó kullancsok pedig közvetíthetik a fertőzést az emberre és az állatokra is.

5. A fertőződés a kullancscsípéssel, a fertőzött állatok váladékaiból, a porból stb. belélegzés útján és szájon át egyaránt bekövetkezhet. A fertőzött istálló porából számos szerző kimutatta a Coxiella burnetiit.

A BETEGSÉG TÜNETEI HÁZIÁLLATAINKBAN

A háziállatokban tünetek legtöbbször ki sem alakulnak. A „vérfertőzés” idején megjelenő enyhe hőmérséklet emelkedés, étvágytalanság, tejcsökkenés, ritkán kötőhártya-gyulladás észrevétlen marad. Kérődzőkben többnyire a vetélés az egyetlen tünet, amely jelzi a betegséget. A vetélések a juhokban nagyobb számban előfordulhatnak, és rendszerint a vemhesség utolsó harmadában következnek be.

A háziállatok között a betegség alig okoz számottevő veszteséget. Hazai kutatók széleskörű vizsgálatai (1979) azt bizonyították, hogy a fertőzöttség inkább szaporodásbiológiai szempontból jelentős, és elsősorban az állatok vetélésében, halvaszületésekben és meddőségben nyilvánul meg.

GYÓGYÍTÁS – VÉDEKEZÉS

A gyógyításra tetraciklinek vehetők igénybe. A vetélt állatokat el kell különíteni, a magzatburkokat megsemmisíteni, az állatok állását fertőtleníteni. A betegeket 4-5 napig tetraciklinekkel lehet kezelni. A beteg állatok tejét csak forralás után, és csak állatok etetésére szabad felhasználni.

Nyers tejet ilyen állományból nem szabad eladni, a beteg állattal való foglalkozás során védőöltözetet ajánlatos viselni.

HOGYAN TÖRTÉNIK AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE

1. Leggyakrabban a kérődzőktől közvetlenül (ellések, vetélések során).

2. Nyers, forralatlan tej, tejtermékektől.

3. Beszáradt váladékokat tartalmazó por felvétele útján, akár szájon keresztül, akár pedig belélegezve.

4. Kullancsok csípése során (ritka fertőzési mód).

5. Beszámoltak csoportos megbetegedésekről alpesi lakosok között olyan községekben, amelyeken juhnyájakat hajtottak át (felszálló por).

6. A juhok mellett a kecskék képezik a fertőzés fő forrását. Leírtak a nyers tej után kialakult kisebb járványokat is.

MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?

Emberben a fertőzés többnyire tünetmentes. Máskor azonban a 2-3 hetes lappangási idő után hirtelen kezdődik lázzal, heves fejfájással, hidegrázással, igen rossz közérzettel, izomfájdalmakkal és gyakran mellkasi fájdalommal. A betegek étvágytalanok, köhögnek, majd ezekhez a tünetekhez a betegség 3.-5. napjától tüdőgyulladásos tünetek társulnak. Elhúzódó esetekben hepatitis és májmegnagyobbodás is bekövetkezhet. A tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. Gyógykezelésre tetraciklineket lehet igénybe venni. De ez már az orvos feladata.

HOGYAN VÉDEKEZZÜNK?

1. Az egyik legfontosabb feladat a kullancsok irtása, az állatok mentesítése a kullancsoktól.

2. A forralt tej fogyasztása kizárja a fertőzés lehetőségét.

3. A magzatburkokat az ellés, vetélés esetén meg kell semmisíteni. Ellések során a segédkezéskor a higiéniai szabályokat pontosan be kell tartani. Ismerünk olyan esetet, amikor egy fertőzött tehén elvetélésével kapcsolatos segédkezés után tíz ember betegedett meg Q-lázban.

4. Az elmondott körülmények figyelembevételével nagyobb számú megbetegedések során gondolni kell a Q-láz fellépésére.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. júniusában.)

Fekete-Földközi tengeri hajóút VII/3a

 2 TENGER + 6 ORSZÁG

Catania

Catania Szicília második legnagyobb városa. Az Etna-vidék, a Piana di Catania termékeny vidékeinek központja.

A város őse eredetileg Naxosz gyarmata volt. A római hódítás után kapta a Catana nevet.

Egyenes utak, belőlük kiszélesedő terek, délszaki növényekkel és pálmákkal teli kertek jellemzik a várost. És mindenekelőtt az Etna közelsége.

A város fő ütőere is a régi kikötő sarkáról induló 3 kilométeres Via Etna, amely a hegy felé emelkedik.

A város jelképe az elefánt. Vezetőnk elmesélte, hogy amikor a karthagóiakkal háborúskodtak, azok elefántháton jártak. A győzelemmel az olaszok sok elefántot ejtettek zsákmányul. Még az autóbuszunkat is elefánt díszítette.

A város fejlődését az Etna kitörései többször megakasztották. Az utolsó nagy földrengés után, a XVIII. században mérnöki tervek szerint teljesen újjáépítették.

Fekete-Földközi tengeri hajóút VII/2

 2 TENGER + 6 ORSZÁG

Isola del Sole

Amíg a látványban gyönyörködünk a partnál, szóljunk néhány szót Szicília igen régi időkre visszanyúló történelméről. Az őslakók a sicanok és a siculok voltak. Az első hódítók a föníciai hajósok Krisztus előtt a VIII. században.

Ugyanebben az időben gyarmatosítottak a görögök a keleti és a déli partokon.

A második pun háború idején (Kr. e. 212-ben) a rómaiak provinciává tették a szigetet. Itt alakult ki Róma éléstára. Szicíliai művészeti kincseit kirabolták, ennek ékes bizonyítéka Ciceró beszédei.

826 után következett a 200 éves arab uralom, ám a független emírség megalakulása ismét virágzást jelentett Szicília életében.

1061-től a normann királyság 150 évig állt fenn.

Az utolsó normann királylány kezével a német császárság nyerte el a gazdag királyságot. Hohenstaufen II. Frigyes modern, erős központú államot szervezett, udvara a kultúra központja volt. Itt születtek meg az első olasz nyelven énekelt versek a XIII. század közepén.

1268-ban a francia Anjouk jutottak a szicíliai királyság trónjára. Szicílai vecsernye megnevezéssel került a történelem könyvek lapjaira az a felkelés, melyet a francia katonák erőszakoskodása robbantott ki. A hagyomány szerint a felkelésre az esti imára hívó harangszó adta meg Palermóban a jelt. Egész Szicíliára kiterjedt a felkelés és a franciák kiűzésével végződött.

Ekkor kezdődött Szicília spanyol korszaka. A barokk új fénykorát élte a spanyol Bourbonok uralma alatt.

Itália egyesítése után Szicília elmaradt ugyan az általános fejlődéstől, de kultúráját, nyelvét és hagyományait megőrizte a lakosság. 1948-ban autonóm tartomány saját kormányzóval és parlamenttel. Egyéni, hangulatos világa van, amely alapmotívumai a kék ég és tenger meg az aranyló napsütés. Szicília valóban a Nap szigete!

Fekete-Földközi tengeri hajóút VII/1

2 TENGER + 6 ORSZÁG

Továbbutazunk Szicília felé

Szicília hatalmas sziget, lakóiról pedig elmondhatjuk, hogy különösen kevert. Az őslakókhoz punok, görögök települtek, rómaiak, germánok, arabok, normannok, franciák, agaróniaiak és spanyolok.

Feltűnik a szicíliai partvidék.

Befutunk Catania kikötőjébe. Ez Szicília legnagyobb ipari városa és kereskedelmi kikötő.

Az Etna hét alkalommal pusztította el Cataniát. 1669-ben a kiömlő láva előtt semmi élet nem maradt.

Óriási élmény hajón érkezni ide. Különösen, ha Neptunus, a tenger istene jó kedvében van, és olyan nyugodt az út, mint a mienk volt. Felhőtlen és szélmentes idő, holdfényes tenger - felejthetetlen látvány.

Cataniát sötét városnak nevezik, mert a házakat a fekete lávakövekből építik.

Már a parton kétféle taxiból választhatunk.

A választott malacok coli-hasmenése és az ödéma-betegség (4)

A malacok felnevelési betegségei 1. (Az anyakoca tejhiánya és az MMA-szindróma) 

A malacok felnevelési betegségei 2. (Az anyakoca tejhiánya)

A malacok felnevelési betegségei 3. (Az anyakoca tejhiánya, következmények)

A VÁLASZTOTT MALACOK COLI-HASMENÉSE ÉS AZ ÖDÉMA-BETEGSÉG (4.RÉSZ)

A malacok egészségét leggyakrabban veszélyeztető bántalmakat ismertető cikk-sorozatunk előző részében talán a leggyakoribb és a legtöbb veszteséget okozó ún. coli-hasmenés oktanát és leküzdésének lehetőségeit, valamint orvoslását ismertettük. Elmondtuk, hogy gazdaságilag is jelentős formáit tekintve az E. coli baktériumok főként három kórkép előidézésében játszanak nagyon fontos szerepet, nevezetesen az újszülött malacok, a választott malacok coli-hasmenésének a kiváltásában, majd az ödéma-betegség előidézésében.

2. A VÁLASZTOTT MALACOK COLI-HASMENÉSE (ún. fehér hasmenés)

Többnyire enyhébb lefolyású hasmenéssel járó bántalom, amely a „választási időszakban” olykor tömegesen jelentkezik. Előidézésében többnyire ugyanazok az E.coli szerotípusok játszanak szerepet, mint a malackori coli-hasmenés kialakulásában. Ezek a törzsek természetes viszonyok között már a választás előtt is megtalálhatók a malacok bélcsatornájában, de a választást követően dominánssá válnak.

A hajlamosító hatások közül a választással járó stressz és mindenekelőtt a magas fehérjetartalmú tápok átmenet nélküli etetése, illetve nagytömegű felvétele miatt kialakuló gyomor- és bélmegterhelés játszik szerepet (VARGA).

Több szakember szerint a betegség pathogenezisében („kialakulásában”) jelentős szerepe van annak, hogy a fialás utáni harmadik héten a kocák tejtermelése a korábbihoz képest jelentősen csökken, s ezt a malacok egyre több keveréktakarmány felvételével pótolják. A tejjel keveredett, hiányosan emésztett takarmány kitűnő táptalaj az E.coli törzsek elszaporodásához. De egyes szakemberek szerint a bántalom háromhetes korban való jelentkezésének immunbiológiai okai is vannak. Ekkorra a malacok E.coli törzs elleni, kolosztrummal szerzett passzív immunitása már megszűnőben van, ugyanakkor fejletlen helyzetükben még nem alakul ki számottevően aktív immunitás a korábban felvett E.coli törzsekkel szemben. A hiányosan megemésztett takarmány és a szinte egyeduralkodó E.coli törzsek a bélcsatorna hámjában hurutot okoznak, amely hasmenésben manifesztálódik.

TÜNETEK

A malacoknál pépes, sárgásfehér színű hasmenés alakul ki, a betegek sokszor bágyadtak, néhány napig tartó hasmenés után több malac elhullik, de ez bekövetkezhet akár már akkor is, mielőtt a hasmenés kialakul.

ORVOSLÁS – MEGELŐZÉS

1. Takarmányadag 1/3-ra való csökkentése.

2. Bőséges tiszta ivóvíz vagy kamillatea itatása.

3. Antibiotikumok adagolása, amint arról már az előbbi cikkünkben szó esett.

4. A teljes takarmányadagra csak fokozatosan 1-2 hét alatt szabad visszatérni.

5. Megelőlegezésül a folyadékigény rendszeres kielégítése, esetleg antibiotikumok, Vassal való időbeni ellátás, Probiotikumok adagolása jöhet szóba a kezelő állatorvos ajánlása szerint.

5. A malacokat már a csecs alatt, minél korábban és fokozatosan ajánlatos rászoktatni a malactápokra.

3. A SERTÉS ÖDÉMA-BETEGSÉGE

Többnyire a választást követő 1-2 héttel, de olykor néhány hónapos süldőkön is szórványosan, olykor halmozódva, hirtelen jelentkező, nagy lethalitással (elhullás) járó betegség.

Bár Shanks Írországban 1938-ban leírta a betegséget, a bántalom tömegesebb jelleget és súlyosabb gazdasági veszteségeket világszerte az 1950-es évek után okozott, hazánkban pedig először 1955-ben állapították meg. A baj annakidején hazánkban is nagyon súlyos veszteségekkel járt. Volt olyan időszak, amikor hatközséges körzetemben a sertéselhullások 50%-át éppen az ödéma-betegség tette ki.

MI OKOZZA?

Az ödémabetegséget a veratoxint termelő E.coli törzsek idézik elő, melyek bizonyos hajlamosító hatások következtében a vékonybélben tömegesen elszaporodnak, az általuk termelt toxin pedig felszívódik.

A felszívódó méreganyag károsítja a kis artériák (vérerek) falát és ödémát (=vizenyőt) idéz elő a bőrben, ami idegrendszeri tünetek megjelenéséhez és hirtelen elhulláshoz vezethet. A kórkép olyannyira súlyossá válhat, hogy a beteg állat elhullása akár 6-24 óra alatt is bekövetkezhet.

MIÉRT A VÁLASZTÁSI MALACOK A LEGÉRZÉKENYEBBEK?

A bántalom megjelenésére a legkritikusabb időszak a választást követő néhány hét. Az egészséges malacokra jellemző baktériumflóra – amely 3-4 hetes korban alakul ki – az elválasztáskor rövid időre felborul, és átmenetileg megnő a coli baktériumok száma, majd bizonyos hajlamosító tényezők hatására a pathogén coli bakteriumok a bélflóra többi összetevőjével szemben túlsúlyra jutnak.

TÜNETEK

A betegség általában a választások után jelenik meg, de előfordulhat idősebb korban is. Nem egyszer a vásáron eladott, új környezetbe került süldők betegszenek meg és hullanak el hirtelen.

A betegség jól felismerhető tünetekkel jár:

1. Ödémára utal a szemhéjak feltűnő duzzanata, mely a szemrés beszűkülésével jár, valamint az orrhát, olykor a toroktájék vizenyős beszűrődése. (KÉP)

2. Tüdőödémára utal a betegek szapora, nehezített, pumpáló légzése. A szájból gyakran habos nyál folyik.

3. A beteg állatok hangja rekedtté, nyöszörgővé válik, a bőr sokszor cianotikusan elszíneződik.

4. A betegek mozgása bizonytalan, összerendezetlenül járnak, botladoznak, elesnek, majd rogyadozva és tántorogva tovább futnak – anélkül, hogy egyenes irányt tudnának tartani -, később pedig már csak hason csúszva képesek a helyüket változtatni.

Az ödémás tüneteket mutató állatok ritkán érik meg a másnapot, előfordulnak azonban lassabban lezajló esetek is egyaránt kedvezőtlen kórjóslattal. Néha az ismertetett tünetekhez bélsárpangás, máskor pedig éppenséggel hasmenés is társul.

5. Talán fontos megjegyezni, hogy mindez láztalan állapot mellett történik, és gyakran a legfejlettebb malacokat érinti.

A BETEGSÉGRE HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐ

1. Mindenekelőtt elősegíti a betegség fellépését a malacok elválasztását követő hirtelen takarmány-változtatás és helyváltozás. Ezért ajánlatos, hogy a malacok már a csecs alatt rászokjanak a szilárd takarmány fogyasztására.

Meg kell jegyeznem, hogy a hirtelen takarmány-változtatás nemcsak a malacok elválasztásakor, de a későbbiek során is kiválthatja az ödémabetegséget.

2. Tanulságos eset volt, amikor az általam ellátott m-i komplex sertéstelepen a 12 egyedes kutricában 8 malac egyszeriben elhullott ödémabetegségben, noha akkortájt a természetben a bántalom másutt nem fordult elő. Csak akkor jöttünk rá, hogy – a karbantartó felelőtlensége folytán – elromlott az önitató abban a rekeszben, és a vízhiány hajlamosított a bántalomra.

3. A másik tanulságos eset a háztájiban fordult elő, amikor B. községben egyik gazdánál hét kitűnően fejlett, jó kondícióban levő nyolchetes malac közül egyik napról a másikra öt hullott el ödémabetegségben. Az történt, hogy a tetszés szerint fogyasztott malactáp mellett kecsketejet adott a gazda a malacoknak. Bizonyára a „fehérje túletetése” okozhatta a bajt, emésztési zavart előidézve.

4. A ritka etetés során az egyszerre nagy tömegben felvett takarmány szintén hajlamosít a betegségre („bezabálás”). Csökken a bélmozgás, így a pangás és a béltartalom nagyobb mennyiségű felhalmozódása következik be. Ezúttal pedig a colicsírák nagyobb mérvű elszaporodása és a fokozott toxinfelszívódás okozza a bántalmat.

5. Az irodalmi adatok szerint ugyancsak hajlamosíthat a finomra őrölt takarmányok felvétele is, mely során a nem kellően előemésztett gyomortartalom hátráltatja a bélműködést.

6. Leírtak eseteket, amikor a lucernaszéna átmenet nélküli nagy mennyiségű etetése után súlyos obspipatio (=bélsárpangás) kíséretében lépett fel a baj.

7. Számos eset bizonyítja, hogy elősegíthetik a bántalom megjelenését a különféle stressz-hatások, így az ivartalanítások vagy oltások is.

Jól emlékszem, hogy egyszer régebben M. községben egy frontbetörés során egyetlen napon nyolc udvarban lépett fel a bántalom különféle korú sertések között – teljesen eltérő takarmányozás mellett. A stressz-hatásnak tuladonították a több elhullással is járt bántalom hirtelen fellépését.

8. Nagyon sokszor boncoltam ödémabetegségben elhullott malacot, amikor a bélcsatornában bizony nagyszámban találtam orsóférgeket, melyek ugyancsak elősegítették a kórkép megjelenését, miközben gátolták a fiziológiás bélperisztaltikát (=”bélmozgás”).

9. Nem egyszer a beáztatott száraz kenyérrel hizlalt sertéseken észleltem a bajt vagy olyanokban, melyeket ételmaradékos moslékkal hizlaltak.

BONCOLÁSI KÉP

A hullák felbontása során ugyancsak jellemző a kórkép. A gyomor többnyire teljesen ki van töltve keményen összeállt, bűzösen erjedő takarmánnyal. A belek falában kisebb-nagyobb területen néha egy-két cm-t is meghaladó vastagságú „ödémás párna” alakul ki. A testüregekben enyhén sárgás, színtelen vagy enyhén vöröses színű folyadék található. A belek között fibrinszálak láthatók.

Ugyancsak jellemző a remesebelek fodrának vizenyős beszűrődése, és ez néha olyan képet mutat, mintha a bélfekvetek átlátszó kocsonyába lennének beágyazva.

GYÓGYKEZELÉS

Az ödémabetegség, amikor már idegrendszerin tünetek is mutatkoznak, nem nagy sikerrel gyógyítható.

Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a betegség nagyon gyors lefolyású, másrészt toxikus bántalomról lévén szó, a tünetek rendszerint csak a toxinok felszívódása után észlelhetők, a felszívódott méreganyag következményeit pedig gyógyszerekkel már aligha tudjuk befolyásolni.

A gyógykezelés hatékonyságának a bizonytalanságára utal az a sokféle gyógyszer és eljárás is, amelyet a szerzők – a hazai és a külföldi irodalomban egyaránt – ajánlottak.

Mindenesetre 2-3 napra meg kell vonni a takarmányt és bőséges ivóvízellátást kell biztosítani, és a betegeknek széles hatósugarú antibiotikumot vagy egyéb kemoterapeutikumokat kell adni az állatorvos ajánlása szerint.

A megbetegedett állatok egészséges társait is célszerű koplaltatni vagy legalább a takarmányukat egyharmadára csökkenteni és antibiotikumot adni. Néhány évtizeddel ezelőtt a gazdák házi szerként korpás ivósat adtak, kissé megecetezve az érintett állománynak.

A betegség megelőzését célzó esetleges vakcinás oltásról a kezelő állatorvos ajánlása szerint kell eljárni.

NÉHÁNY TANÁCS A BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉRE

1. Ismételten hangsúlyozom, hogy a malacokat már a csecs alatt szoktassuk rá a szilárd takarmány fogyasztására.

2. A malacok elválasztása fokozatosan és ne hirtelen egyik napról a másikra történjen.

3. A takarmányt mindig az igényeknek megfelelően kell összeállítani, kerülni kell az állatok túletetését („bezabálás), és a hirtelen takarmány-változtatást.

4. Gondosan ügyelni kell a bőséges ivóvízellátásról.

5. A választás előtt csökkenteni kell a fejadagokat! Minél gyakrabban és minél kevesebb adagokkal történjen az etetés.

6. A malacokat lehetőleg úgy kell falkásítani, hogy nagyjából az egyforma fejlettségű és étvágyú állatok kerüljenek egy csoportba.

7. A választás körüli időszakban lehetőleg kerülni kell a „művi” stressz-hatásokat (oltások, ivartalanítások stb.).

8. Ha a malacok új helyre kerülnek, egy-két hétig ajánlatos valaminő coli ellenes szert vagy gyógyszeres takarmány-kiegészítőt adni, pl.: NeoTeSol pulv. valaminő gyógypremix stb., az állatorvos ajánlása szerint.

9. Az állatok eladása előtt óvakodni kell az állatok túletetésétől (pl. vásáron lehet ilyen eseteket látni) és a vevőt tájékoztatni kell az eddig etetett takarmányról (mennyiség, minőség, etetési idők stb.).

10. A takarmány-változással járó emésztési zavarok megakadályozására szolgál a pepszin és a betadin tartalmú takarmány-kiegészítő adagolása, pl. CIBET stb. Ezt a választás előtti ötödik naptól 10 napon át ajánlatos 1%-os takarmánykoncentrációban a takarmányhoz keverni. Ha nem kapható, valamilyen hasonló összetételű készítményt lehet adagolni az állatpatika ajánlása szerint.

11. Amint arról már előbb is szó esett, amikor a betegség – néhány évtizeddel ezelőtt – hazánkban is igen súlyos veszteségeket okozott szinte tömeges fellépésével, az emésztés elősegítésére házi szerként kevés ecetet ajánlottunk a takarmányba keverni. Ezt a házi módszert még ma is nagyon sokan alkalmazzák a háztáji tenyészetekben.

MIKOR SZAVATOSSÁGI HIBA?

Számos kérdés érkezett Olvasóinktól, hogy ha a vásárolt malac ödémában elhullik, visszajár-e a vételár? Meddig szavatossági hiba?

ahhoz, hogy az ödémabetegség szavatossági hibának minősüljön egyrészt az szükséges, hogy a hiba lényegesen csökkentse vagy megszüntesse az állat értékét, másrészt annak visszavezethetőnek kell lennie az átadás időpontjára.

1. A vásárolt malacok ödémabetegségének kezdetét csak akkor lehet kétséget kizáróan az átvétel előtti időre visszavezetni, ha a tünetek és az elhullás is az átvételt követően 24 órán belül felléptek.

2. Amennyiben az elhullás vagy a betegség megjelenése a második vagy a harmadik napon következett be, ugyancsak érvényesíthető a szavatossági igény, de ekkor már a körülményeket is alaposan mérlegelni kell. Ilyen esetekben már bizonyítani kell a vevőnek, hogy a betegséget kiváltó tényezők már az átvétel előtt, tehát az eladónál keletkeztek. Némi támpontot nyújt az eladónál maradt malacok egészségi állapota, megbetegedése, elhullása stb.

3. Az átvételt követő negyedik naptól kezdve már semmiképpen sem igazolható a betegség eredetének az átvétel előtti időre történő visszavezetése.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. novemberében.)

A malacok felnevelési betegségei 5. (Streptokokkózisok) 
A malacok felnevelési "betegségei" 6. (A koca ellési agresszivitása) 

Földközi-Fekete tengeri hajóút VI/2

2 TENGER + 6 ORSZÁG

If várában

Kirándulást tettünk If várához, ahol megelevenedett a Monte Christo-legenda.

Csónakunkban, akik nyitott részen ültek, jócskán kaptak a tenger zuhanyából. A szél fújt, himbálta alattunk a hajót a tenger.

Marseille kikötője mellett If szigetén áll a vár, mely ma a város egyik turisztikai látványossága. Hírnevét Dumas regényének köszönheti, akinek főhőse, Edmond Dantes az itteni várbörtönben raboskodik, majd 13 esztendő elteltével sikerül megszöknie.

A hegyoldalba vájt lépcsőn jutottunk fel a várhoz, miután kikötöttünk.

Az erődöt a 16. században I. Ferenc építtette. Eleinte teljesen lakatlan volt, később pedig kizárólag büntetés-végrehajtási intézetként működtették.

Odabent megnézhettük gróf Monte Christo és Faria abbé celláit.

Kanyargós csigalépcső vezetett fel a teraszra, ahonnan gyönyörű a kilátás.

Igazán elszánt turisták vagyunk, de még ha fizetnének sem szívesen töltenénk itt az éjszakát a feleségemmel. Elég volt az egy órácska körbejárni és megnézni, így is gondolatébresztő volt számunkra.