A választott malacok coli-hasmenése és az ödéma-betegség (4)

A malacok felnevelési betegségei 1. (Az anyakoca tejhiánya és az MMA-szindróma) 

A malacok felnevelési betegségei 2. (Az anyakoca tejhiánya)

A malacok felnevelési betegségei 3. (Az anyakoca tejhiánya, következmények)

A VÁLASZTOTT MALACOK COLI-HASMENÉSE ÉS AZ ÖDÉMA-BETEGSÉG (4.RÉSZ)

A malacok egészségét leggyakrabban veszélyeztető bántalmakat ismertető cikk-sorozatunk előző részében talán a leggyakoribb és a legtöbb veszteséget okozó ún. coli-hasmenés oktanát és leküzdésének lehetőségeit, valamint orvoslását ismertettük. Elmondtuk, hogy gazdaságilag is jelentős formáit tekintve az E. coli baktériumok főként három kórkép előidézésében játszanak nagyon fontos szerepet, nevezetesen az újszülött malacok, a választott malacok coli-hasmenésének a kiváltásában, majd az ödéma-betegség előidézésében.

2. A VÁLASZTOTT MALACOK COLI-HASMENÉSE (ún. fehér hasmenés)

Többnyire enyhébb lefolyású hasmenéssel járó bántalom, amely a „választási időszakban” olykor tömegesen jelentkezik. Előidézésében többnyire ugyanazok az E.coli szerotípusok játszanak szerepet, mint a malackori coli-hasmenés kialakulásában. Ezek a törzsek természetes viszonyok között már a választás előtt is megtalálhatók a malacok bélcsatornájában, de a választást követően dominánssá válnak.

A hajlamosító hatások közül a választással járó stressz és mindenekelőtt a magas fehérjetartalmú tápok átmenet nélküli etetése, illetve nagytömegű felvétele miatt kialakuló gyomor- és bélmegterhelés játszik szerepet (VARGA).

Több szakember szerint a betegség pathogenezisében („kialakulásában”) jelentős szerepe van annak, hogy a fialás utáni harmadik héten a kocák tejtermelése a korábbihoz képest jelentősen csökken, s ezt a malacok egyre több keveréktakarmány felvételével pótolják. A tejjel keveredett, hiányosan emésztett takarmány kitűnő táptalaj az E.coli törzsek elszaporodásához. De egyes szakemberek szerint a bántalom háromhetes korban való jelentkezésének immunbiológiai okai is vannak. Ekkorra a malacok E.coli törzs elleni, kolosztrummal szerzett passzív immunitása már megszűnőben van, ugyanakkor fejletlen helyzetükben még nem alakul ki számottevően aktív immunitás a korábban felvett E.coli törzsekkel szemben. A hiányosan megemésztett takarmány és a szinte egyeduralkodó E.coli törzsek a bélcsatorna hámjában hurutot okoznak, amely hasmenésben manifesztálódik.

TÜNETEK

A malacoknál pépes, sárgásfehér színű hasmenés alakul ki, a betegek sokszor bágyadtak, néhány napig tartó hasmenés után több malac elhullik, de ez bekövetkezhet akár már akkor is, mielőtt a hasmenés kialakul.

ORVOSLÁS – MEGELŐZÉS

1. Takarmányadag 1/3-ra való csökkentése.

2. Bőséges tiszta ivóvíz vagy kamillatea itatása.

3. Antibiotikumok adagolása, amint arról már az előbbi cikkünkben szó esett.

4. A teljes takarmányadagra csak fokozatosan 1-2 hét alatt szabad visszatérni.

5. Megelőlegezésül a folyadékigény rendszeres kielégítése, esetleg antibiotikumok, Vassal való időbeni ellátás, Probiotikumok adagolása jöhet szóba a kezelő állatorvos ajánlása szerint.

5. A malacokat már a csecs alatt, minél korábban és fokozatosan ajánlatos rászoktatni a malactápokra.

3. A SERTÉS ÖDÉMA-BETEGSÉGE

Többnyire a választást követő 1-2 héttel, de olykor néhány hónapos süldőkön is szórványosan, olykor halmozódva, hirtelen jelentkező, nagy lethalitással (elhullás) járó betegség.

Bár Shanks Írországban 1938-ban leírta a betegséget, a bántalom tömegesebb jelleget és súlyosabb gazdasági veszteségeket világszerte az 1950-es évek után okozott, hazánkban pedig először 1955-ben állapították meg. A baj annakidején hazánkban is nagyon súlyos veszteségekkel járt. Volt olyan időszak, amikor hatközséges körzetemben a sertéselhullások 50%-át éppen az ödéma-betegség tette ki.

MI OKOZZA?

Az ödémabetegséget a veratoxint termelő E.coli törzsek idézik elő, melyek bizonyos hajlamosító hatások következtében a vékonybélben tömegesen elszaporodnak, az általuk termelt toxin pedig felszívódik.

A felszívódó méreganyag károsítja a kis artériák (vérerek) falát és ödémát (=vizenyőt) idéz elő a bőrben, ami idegrendszeri tünetek megjelenéséhez és hirtelen elhulláshoz vezethet. A kórkép olyannyira súlyossá válhat, hogy a beteg állat elhullása akár 6-24 óra alatt is bekövetkezhet.

MIÉRT A VÁLASZTÁSI MALACOK A LEGÉRZÉKENYEBBEK?

A bántalom megjelenésére a legkritikusabb időszak a választást követő néhány hét. Az egészséges malacokra jellemző baktériumflóra – amely 3-4 hetes korban alakul ki – az elválasztáskor rövid időre felborul, és átmenetileg megnő a coli baktériumok száma, majd bizonyos hajlamosító tényezők hatására a pathogén coli bakteriumok a bélflóra többi összetevőjével szemben túlsúlyra jutnak.

TÜNETEK

A betegség általában a választások után jelenik meg, de előfordulhat idősebb korban is. Nem egyszer a vásáron eladott, új környezetbe került süldők betegszenek meg és hullanak el hirtelen.

A betegség jól felismerhető tünetekkel jár:

1. Ödémára utal a szemhéjak feltűnő duzzanata, mely a szemrés beszűkülésével jár, valamint az orrhát, olykor a toroktájék vizenyős beszűrődése. (KÉP)

2. Tüdőödémára utal a betegek szapora, nehezített, pumpáló légzése. A szájból gyakran habos nyál folyik.

3. A beteg állatok hangja rekedtté, nyöszörgővé válik, a bőr sokszor cianotikusan elszíneződik.

4. A betegek mozgása bizonytalan, összerendezetlenül járnak, botladoznak, elesnek, majd rogyadozva és tántorogva tovább futnak – anélkül, hogy egyenes irányt tudnának tartani -, később pedig már csak hason csúszva képesek a helyüket változtatni.

Az ödémás tüneteket mutató állatok ritkán érik meg a másnapot, előfordulnak azonban lassabban lezajló esetek is egyaránt kedvezőtlen kórjóslattal. Néha az ismertetett tünetekhez bélsárpangás, máskor pedig éppenséggel hasmenés is társul.

5. Talán fontos megjegyezni, hogy mindez láztalan állapot mellett történik, és gyakran a legfejlettebb malacokat érinti.

A BETEGSÉGRE HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐ

1. Mindenekelőtt elősegíti a betegség fellépését a malacok elválasztását követő hirtelen takarmány-változtatás és helyváltozás. Ezért ajánlatos, hogy a malacok már a csecs alatt rászokjanak a szilárd takarmány fogyasztására.

Meg kell jegyeznem, hogy a hirtelen takarmány-változtatás nemcsak a malacok elválasztásakor, de a későbbiek során is kiválthatja az ödémabetegséget.

2. Tanulságos eset volt, amikor az általam ellátott m-i komplex sertéstelepen a 12 egyedes kutricában 8 malac egyszeriben elhullott ödémabetegségben, noha akkortájt a természetben a bántalom másutt nem fordult elő. Csak akkor jöttünk rá, hogy – a karbantartó felelőtlensége folytán – elromlott az önitató abban a rekeszben, és a vízhiány hajlamosított a bántalomra.

3. A másik tanulságos eset a háztájiban fordult elő, amikor B. községben egyik gazdánál hét kitűnően fejlett, jó kondícióban levő nyolchetes malac közül egyik napról a másikra öt hullott el ödémabetegségben. Az történt, hogy a tetszés szerint fogyasztott malactáp mellett kecsketejet adott a gazda a malacoknak. Bizonyára a „fehérje túletetése” okozhatta a bajt, emésztési zavart előidézve.

4. A ritka etetés során az egyszerre nagy tömegben felvett takarmány szintén hajlamosít a betegségre („bezabálás”). Csökken a bélmozgás, így a pangás és a béltartalom nagyobb mennyiségű felhalmozódása következik be. Ezúttal pedig a colicsírák nagyobb mérvű elszaporodása és a fokozott toxinfelszívódás okozza a bántalmat.

5. Az irodalmi adatok szerint ugyancsak hajlamosíthat a finomra őrölt takarmányok felvétele is, mely során a nem kellően előemésztett gyomortartalom hátráltatja a bélműködést.

6. Leírtak eseteket, amikor a lucernaszéna átmenet nélküli nagy mennyiségű etetése után súlyos obspipatio (=bélsárpangás) kíséretében lépett fel a baj.

7. Számos eset bizonyítja, hogy elősegíthetik a bántalom megjelenését a különféle stressz-hatások, így az ivartalanítások vagy oltások is.

Jól emlékszem, hogy egyszer régebben M. községben egy frontbetörés során egyetlen napon nyolc udvarban lépett fel a bántalom különféle korú sertések között – teljesen eltérő takarmányozás mellett. A stressz-hatásnak tuladonították a több elhullással is járt bántalom hirtelen fellépését.

8. Nagyon sokszor boncoltam ödémabetegségben elhullott malacot, amikor a bélcsatornában bizony nagyszámban találtam orsóférgeket, melyek ugyancsak elősegítették a kórkép megjelenését, miközben gátolták a fiziológiás bélperisztaltikát (=”bélmozgás”).

9. Nem egyszer a beáztatott száraz kenyérrel hizlalt sertéseken észleltem a bajt vagy olyanokban, melyeket ételmaradékos moslékkal hizlaltak.

BONCOLÁSI KÉP

A hullák felbontása során ugyancsak jellemző a kórkép. A gyomor többnyire teljesen ki van töltve keményen összeállt, bűzösen erjedő takarmánnyal. A belek falában kisebb-nagyobb területen néha egy-két cm-t is meghaladó vastagságú „ödémás párna” alakul ki. A testüregekben enyhén sárgás, színtelen vagy enyhén vöröses színű folyadék található. A belek között fibrinszálak láthatók.

Ugyancsak jellemző a remesebelek fodrának vizenyős beszűrődése, és ez néha olyan képet mutat, mintha a bélfekvetek átlátszó kocsonyába lennének beágyazva.

GYÓGYKEZELÉS

Az ödémabetegség, amikor már idegrendszerin tünetek is mutatkoznak, nem nagy sikerrel gyógyítható.

Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a betegség nagyon gyors lefolyású, másrészt toxikus bántalomról lévén szó, a tünetek rendszerint csak a toxinok felszívódása után észlelhetők, a felszívódott méreganyag következményeit pedig gyógyszerekkel már aligha tudjuk befolyásolni.

A gyógykezelés hatékonyságának a bizonytalanságára utal az a sokféle gyógyszer és eljárás is, amelyet a szerzők – a hazai és a külföldi irodalomban egyaránt – ajánlottak.

Mindenesetre 2-3 napra meg kell vonni a takarmányt és bőséges ivóvízellátást kell biztosítani, és a betegeknek széles hatósugarú antibiotikumot vagy egyéb kemoterapeutikumokat kell adni az állatorvos ajánlása szerint.

A megbetegedett állatok egészséges társait is célszerű koplaltatni vagy legalább a takarmányukat egyharmadára csökkenteni és antibiotikumot adni. Néhány évtizeddel ezelőtt a gazdák házi szerként korpás ivósat adtak, kissé megecetezve az érintett állománynak.

A betegség megelőzését célzó esetleges vakcinás oltásról a kezelő állatorvos ajánlása szerint kell eljárni.

NÉHÁNY TANÁCS A BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉRE

1. Ismételten hangsúlyozom, hogy a malacokat már a csecs alatt szoktassuk rá a szilárd takarmány fogyasztására.

2. A malacok elválasztása fokozatosan és ne hirtelen egyik napról a másikra történjen.

3. A takarmányt mindig az igényeknek megfelelően kell összeállítani, kerülni kell az állatok túletetését („bezabálás), és a hirtelen takarmány-változtatást.

4. Gondosan ügyelni kell a bőséges ivóvízellátásról.

5. A választás előtt csökkenteni kell a fejadagokat! Minél gyakrabban és minél kevesebb adagokkal történjen az etetés.

6. A malacokat lehetőleg úgy kell falkásítani, hogy nagyjából az egyforma fejlettségű és étvágyú állatok kerüljenek egy csoportba.

7. A választás körüli időszakban lehetőleg kerülni kell a „művi” stressz-hatásokat (oltások, ivartalanítások stb.).

8. Ha a malacok új helyre kerülnek, egy-két hétig ajánlatos valaminő coli ellenes szert vagy gyógyszeres takarmány-kiegészítőt adni, pl.: NeoTeSol pulv. valaminő gyógypremix stb., az állatorvos ajánlása szerint.

9. Az állatok eladása előtt óvakodni kell az állatok túletetésétől (pl. vásáron lehet ilyen eseteket látni) és a vevőt tájékoztatni kell az eddig etetett takarmányról (mennyiség, minőség, etetési idők stb.).

10. A takarmány-változással járó emésztési zavarok megakadályozására szolgál a pepszin és a betadin tartalmú takarmány-kiegészítő adagolása, pl. CIBET stb. Ezt a választás előtti ötödik naptól 10 napon át ajánlatos 1%-os takarmánykoncentrációban a takarmányhoz keverni. Ha nem kapható, valamilyen hasonló összetételű készítményt lehet adagolni az állatpatika ajánlása szerint.

11. Amint arról már előbb is szó esett, amikor a betegség – néhány évtizeddel ezelőtt – hazánkban is igen súlyos veszteségeket okozott szinte tömeges fellépésével, az emésztés elősegítésére házi szerként kevés ecetet ajánlottunk a takarmányba keverni. Ezt a házi módszert még ma is nagyon sokan alkalmazzák a háztáji tenyészetekben.

MIKOR SZAVATOSSÁGI HIBA?

Számos kérdés érkezett Olvasóinktól, hogy ha a vásárolt malac ödémában elhullik, visszajár-e a vételár? Meddig szavatossági hiba?

ahhoz, hogy az ödémabetegség szavatossági hibának minősüljön egyrészt az szükséges, hogy a hiba lényegesen csökkentse vagy megszüntesse az állat értékét, másrészt annak visszavezethetőnek kell lennie az átadás időpontjára.

1. A vásárolt malacok ödémabetegségének kezdetét csak akkor lehet kétséget kizáróan az átvétel előtti időre visszavezetni, ha a tünetek és az elhullás is az átvételt követően 24 órán belül felléptek.

2. Amennyiben az elhullás vagy a betegség megjelenése a második vagy a harmadik napon következett be, ugyancsak érvényesíthető a szavatossági igény, de ekkor már a körülményeket is alaposan mérlegelni kell. Ilyen esetekben már bizonyítani kell a vevőnek, hogy a betegséget kiváltó tényezők már az átvétel előtt, tehát az eladónál keletkeztek. Némi támpontot nyújt az eladónál maradt malacok egészségi állapota, megbetegedése, elhullása stb.

3. Az átvételt követő negyedik naptól kezdve már semmiképpen sem igazolható a betegség eredetének az átvétel előtti időre történő visszavezetése.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. novemberében.)

A malacok felnevelési betegségei 5. (Streptokokkózisok) 
A malacok felnevelési "betegségei" 6. (A koca ellési agresszivitása)