Fekete-Földközi tengeri hajóút IX/2

2 TENGER + 6 ORSZÁG

Rövid várnai városnézés

A katedrális híres fafaragásait nem láthattuk, mert a templom zárva volt. A második IBUSZ-os kísérőnővel összevesztem, mert nem akarta megengedni a templom megtekintését. Mert nincs a programban. De mást lehetett programon kívül. És a mi pénzünkért. És mindezt az, aki a mi pénzünkért utazott anélkül, hogy tett volna valamit. Szép kis Wirtschaft.

.

Várnának is (akárcsak Kelet-Bulgária egyéb részeinek) első lakói a trákok voltak. Odesszosz nevű kis településük nevét átvették azok a görög telepesek is, akik az anatóliai partokon állt Milétosz görög városállamból idehajózva Kr. e. VI. században (a mai kikötő felett emelkedő domboldalban) kereskedelmi telepet létesítettek.

A római torony maradványai a 2-3. századból. Más nézőpont szerint római fürdő volt, s csupán kimagasló épületcsonkja miatt kapta a nevét.

Az egykori Odesszosz főterét foglalta el a nagy kiterjedésű fürdő, amelynek 400 méter hosszú csatornarendszere teljes épségben megmaradt. Az i.e. II. században emelt fürdőt és a hozzá csatlakozó tornatermeket eredetileg márvány borította, s dísze lehetett a római Odesszosznak, fürdőtermei pedig a város római tisztviselőinek, patríciusainak kedvelt találkozóhelyei voltak szépségükkel, kényelmükkel kárpótolva az Urbs, a páratlan Róma utá sóvárgókat. Két évszázadig képviselte a pompás fürdő a barbár tájakon civilizációt teremtő Róma magasabb életformáját, amikor azonban a IV. században a gótok feldúlták a várost, a fürdő is pusztulásnak indult.

A Szeptember 9. (Deveti Szeptemvri) tér. Az Opera és a Színház egybeépült neobarokk épülete mellett erre a térre jutunk. A Városi Tanács sokemeletes, modern épülete is itt kapott helyet.

A Hotel Várna tengerre néző, sima vonalú, modern épülete.

A Kultúr- és Sportpalota

A központi városi strand.

Az autóút az Aranypart felé.