Néhány tanács a baromfiszezon kezdetére (I.)

NÉHÁNY TANÁCS A „BAROMFISZEZON” KEZDETÉRE I. RÉSZ

ÉRKEZNEK A NAPOSCSIBÉK!

Amint beköszönt a tavasz gondoskodunk a csirkék beszerzésére, vagy ahogy mondjuk, kezdődik a baromfiszezon. Ilyenkor számos kérdés felvetődik az újonnan beállított csirkék megfelelő elhelyezéséről, takarmányozásáról, a csibeállományt leggyakrabban fenyegető bántalmak megelőzésére és leküzdésére szolgáló gyógyszerekről, a jobb fejlődést biztosító vitaminkészítmények alkalmazásáról és mindarról, amit érdemes felvenni a házipatikánkba stb.

A továbbiakban, hogy minél kisebb legyen a kiesés, a kis állatok minél jobban fejlődjenek, tehát hogy a csibenevelés valóban eredményes, gazdaságos és kifizető legyen, ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban szeretnénk néhány tanácsot adni.

A csibenevelés, brojlerhízlalás eredményességét nagy fokban befolyásolja a naposcsibék fogadása, mivel az első napok lényegesen megalapozzák a sikeres felnevelést.

1. Mindenekelőtt olyan megbízható helyről kell naposcsibét vásárolni, ahol szigorúan betartják az állategészségügyi és higiéniai feltételeket természetesen már a keltetés során is.

De ugyanakkor figyelni kell arra is, hogy a kis állatok sem a szállítás során, sem pedig az új helyükön ne fertőződhessenek meg a betegségeket kiváltó kórokozó mikroorganizmusokkal.

2. Nagyon fontos szabály, hogy mielőtt az állatokat betelepítjük, új helyüket nem elegendő csak alaposan kitakarítani, hanem az esetleg ott „megbúvó” akár hosszú időt is átvészelt kórokozó csírákat is el kell pusztítani. Ezt a célt szolgálja az alapos fertőtlenítés!

A fertőtlenítés a nyereséges állattenyésztés egyik leggazdaságosabb eszköze. A megbízható fertőtlenítéshez, mely során a baktériumokat, vírusokat és a kórokozó gombákat is elpusztíthatjuk, többféle házi szer is használható, de ezek csak akkor lesznek hatékonyak, ha megfelelő módon alkalmazzuk (hígítás, arány, hőmérséklet stb.).

AMIT A FERTŐTLENÍTÉSRŐL TUDNI KELL:

1. Melyek a fertőtlenítési eljárás hatásosságát befolyásoló tényezők?

a) A fertőtlenítő anyag tulajdonsága alapvetően meghatározza az alkalmazható fertőtlenítő módot vagy módokat, mert csak olyan eljárás alkalmazható, amely nem jár anyagkárosító hatással.

b) A fertőtlenítendő anyag felületének szennyezettsége bizonyos mértéken túl csökkentheti vagy meg is akadályozhatja a szer érvényesülését. Szerves anyagba ágyazódva elmaradhat a mikroorganizmus és a fertőtlenítő ágens közvetlen kontaktusba kerülése, ami a mikroorganizmus túlélését eredményezheti. Nagyon fontos tehát a szennyeződés alapos eltávolítása és a felület nedvessé tétele.

c) Tudni kell, hogy a mikroorganizmusok száma és ellenálló képessége jelentős mértékben befolyásolhatja a fertőtlenítés hatásosságát. Az alkalmazott fertőtlenítő hatás erőssége és a mikroorganizmusok száma között egyenes arányú összefüggés van. A különböző kórokozók eltérő módon reagálnak. Legellenállóbbak a pseudomonas, klebsiella-fajok, a staphylococcusok, mycobacteriumok, néhány víruscsoport és néhány gombafaj is.

d) A fertőtlenítő anyag hőmérséklete, a reakcióidő sebességre gyakorolt hatásánál fogva befolyásolja a kórokozók pusztulásának sebességét.

e) A behatási idő ugyancsak fontos paraméter, mely azt fejezi ki, hogy a mikroorganizmus és a fertőtlenítő ágens között létrejött kapcsolat mennyi ideig áll fenn. Az előírt „expozíciós idő” lerövidítése azzal a következménnyel jár, hogy a mikrobák egy része pusztul el, és a fertőtlenítő hatás megszűnte után ismét életképessé válik.

A tulajdonképpeni fertőtlenítést mindig egy alapos takarításnak kell megelőznie. Már a takarítás során is megsemmisül a fertőző anyag egy része, de csak ilyen módon válik lehetővé a repedések és sarkok fertőtlenítése, melyek kedvelt búvóhelyei a kórokozóknak.

2. A FERTŐTLENÍTÉS SORRENDJE

1. Mindenekelőtt el kell távolítani az alomanyagot, a trágyát. Amennyiben az alom túlságosan száraz, akkor célszerű vízzel előzőleg megnedvesíteni, feláztatni.

2. Az alomanyag eltávolítása után a falakat ugyancsak be kell nedvesíteni (esetleg egy egyszerű fecskendővel stb.), ezzel mintegy megakadályozva a porképződést is.

3. Ugyanakkor el kell végezni a berendezési tárgyak, etetőedények, etetővályúk, önetetők, itatók, terelőfal, szállítóeszközök stb. lemosását, letisztogatását is.

4. Csak ezután következhet az épületek és eszközök fertőtlenítése.

5. A tisztogatásnak és fertőtlenítésnek ki kell terjednie az istállók környékére is. Itt is össze kell szedni az ott heverő vagy elszóródott almot, trágyát és mindennemű hulladékot.

3. NÉHÁNY GYAKRABBAN HASZNÁLT FERTŐTLENÍTŐSZER, ÚN. HÁZISZEREK

Előrebocsátom, hogy a megbízható fertőtlenítéshez, mely során a baktériumokat, vírusokat és a kórokozó gombákat is elpusztíthatjuk, többféle „házi szer” is használható – de amint arról az előbbiek során részletesen olvashattunk – csak ha megfelelő módon alkalmazzuk (hígítás, arány, hőmérséklet stb.

Az OLTOTT MÉSZ a legáltalánosabban használt fertőtlenítőszer. A mésztej egy rész frissen oltott mész és három rész víz keverékéből készül. Csak a frissen készült oltott mész fertőtlenít. Az istálló háromszori meszelése igen erőteljes fertőtlenítést eredményez.

A KLÓRMÉSZ széles körben használt fertőtlenítőszer. A 2-3%-osra hígított oldatot mindig frissen készítsük el és használjuk fel, mert aktív klórtartalma hamar elbomlik! A helyiség fertőtlenítése után alapos szellőztetésre van szükség.

A FAHAMULÚG kedvelt, házilag elkészíthető fertőtlenítőszer. Úgy készíthető, hogy a kiszitált fahamut mintegy tízszeres mennyiségű vízzel el kell keverni, majd kétnapos ülepítés után a tiszta folyadékot óvatosan le kell önteni róla. Az így kapott folyadék forrón, hígítás nélkül alkalmazva jól fertőtlenít.

A KLÓRMÉSZHEZ meg kell jegyezni, hogy csak olyan oldat alkalmas fertőtlenítésre, melynek még erős klórszaga van. Kétszázalékos vizes oldata megsemmisíti a vírusokat és a nem-spórás baktériumokat, de 20%-os oldata a spórák elölésére is alkalmas. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy az oldat árt a bőröknek, takarónak, vászonnak, ruháknak és fémeknek.

A FORMALIN a formaldehid 36-40%-os vizes oldata. A felületek fertőtlenítésére 1-6%-os oldatát használják. Csíraölő tulajdonsága 30-35°C-on a legkedvezőbb. Az alacsony hőmérséklet jelentősen csökkenti, esetleg meg is szünteti a baktériumölő hatását. A bőrt kiszárítja, cserzi, az érzékeny egyéneket allergizálja. Igaz, hogy a rákkeltő hatása még nem bizonyított, de a gyanúja miatt az USA-ban és az Európai Közösséghez tartozó országokban már nem vagy alig használják.

A GYÁRI KÉSZÍTMÉNYEKRŐL

A „hagyományos” fertőtlenítőszerek mellett se szeri se száma azon készítményeknek, melyek az állatgyógyszer-forgalmazóknál kaphatók. Ezek felsorolására aligha volna ezúttal lehetőség, de minderről a forgalmazó részletes tájékoztatást ad.

Ezúttal példaként egy olyan fertőtlenítőszert ismertetünk, mely a baktériumok, vírusok és gombák ellen egyaránt hatásos korszerű készítmény. Ez a MULTICIDE. Állattartó épületekben a padló- és faburkolatok, berendezési tárgyak, járművek, etetők és itatók fertőtlenítésére alkalmazható.

Ugyancsak alkalmas keltetők, tojástálcák, valamint tenyésztojások bemártásos fertőtlenítésére is. A vízzel történő hígítás módját a mellékelt utasítás pontosan tartalmazza. Jelenleg 4 és 25 literes kiszerelésben kapható. Ne feledjük, a nyereséges állattenyésztés egyik leggazdaságosabb eszköze a fertőtlenítés.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. januárjában.) 

Néhány tanács a baromfiszezon kezdetére II. rész 
Néhány tanács a baromfiszezon kezdetére III. rész 
Néhány tanács a baromfiszezon kezdén IV. rész