Csehszlovákia-Lengyelország V/1

  IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)

Ismét keresztül a Magas-Tátrán hazafelé

Elbúcsúzunk a gyönyörű Krakkótól, a festői Zakopánétől és ismét a Magas-Tátrán keresztül néhány órát szentelve a Csorba-tó fenséges látványának Szlovákián át hazaindulunk.

Aki idefelé azt hitte, hogy másodszorra már nem lesz izgalmas a látvány, nagyot tévedett. Aki a buszban elaludt, nagyot mulasztott. Visszafelé is lenyűgöző a természet panorámája, mely bőséges élménnyel gazdagított bennünket, akik még mindig szívtuk magunkba az impressziókat e vidékről.

A Magas-Tátrára a karcsú tornyok, meredek falak, mély völgyek jellemzőek, nem pedig a tömbszerűség. Számos völgy húzódik, melyek mélyen nyúlnak be a hegységbe. A magashegységek jellegzetességeiből pusztán a jégár hiányzik a Tátrában.

Pedig a jégárak, gleccserek csiszoló munkája formálta ki a hegység mai, lenyűgöző képét. A magas tetőkön összepréselődő hó nem olvadt el, s egyre vastagodva irtózatos súlya és nyomása következtében lassan elindult, állandóan csúszva mozgott lefelé, amíg az alsó régió enyhébb időjárása el nem olvasztotta. A jégár szállította le a csúcsokról lehulló törmeléket és csiszolta a hátak anyagát, míg azokból hosszú-hosszú idő alatt mély völgyeket vájt ki. A jégárak jelenlegi hiányát azonban bőven pótolják a tátrai tavak, melyek ilyen gazdagságban másutt nem találhatók.

Még nem is szóltunk a Tátra nevének eredetéről! Első írásos említése a Titri (a prágai püspökség 1086-os alapítóleveléből), aztán a Trytri (Kosmos cseh krónikásnál a XII. századból), Trytur és Turtur (a Gesta Hungarórmuban a XII. század végén), Tatry (Boleslav fejedelem 1255-ös oklevelében), Tarczal (1256-os magyar oklevélben), Tartur (1265), Thurxtul (1273), Tertoyl (1308). A Tátra nevet szlovák eredetűnek tartják az ősszláv trtri vagyis sziklák, omladékok jelentésű szóalak változataként.

Az első tátrai csúcs megmászására vonatkozó legkorábbi feljegyzés 1615-ből való, amikor a késmárki Fröhlich Dávid (matematikus, író) az egyik tátrai csúcsot megmászta, majd leírást adott a Tátráról. Publikációjával új fejezet kezdődik a hegyvidék történetében: ezek után egyre többen látogatják ezt a gyönyörű tájat.

A csirkék vékonybél- és végbél-kokcidiózisa

 Néhány tanács a baromfiszezon kezdetére (I.)
Néhány tanács a baromfiszezon kezdetére (II.)
Néhány tanács a baromfiszezon kezdetére (III.) 
Néhány tanács a baromfiszezon kezdetén (IV.)

NÉHÁNY TANÁCS A BAROMFISZEZON KEZDETÉN V.

A Kistermelők Lapja előbbi számában arról olvashattunk, hogy a csirkék vakbél-kokcidiózisa világszerte súlyos problémát okozó bántalom, mely megfelelő beavatkozás, gyógykezelés nélkül akár 80-90%-os elhullást is okozhat a csirkeállományban. Megismerhettük a bántalom tüneteit, azt, hogy miként történik a fertőzés és a betegség kialakulása, valamint a gyógykezelés és fertőtlenítés lehetőségeit. Ezúttal a kokcidiózis megelőzéséről, a vakcinázásról fogunk szólni és a csirkék vékonybél- és végbél-kokcidiózisát ismertetjük.
A KOKCIDIÓZIS MEGELŐZÉSÉRŐL
1. A kokcidiumok (Eimeria spp) a baromfi bélcsatornájának gyakori parazitái. Mivel egyetlen sporulált oocysta felvétele után 400.000 kokcidium ürülhet, a coccidiosisok villámgyorsan terjedhetnek állományon belül. A külvilágon az oocysta megfelelő környezeti tényezők esetén akár két nap alatt sporulálódik, fertőzőképessé válik, és újabb madarakba jutva azokban is kialakítja a betegséget. Egy csirke akár több milliárd oocystát is üríthet, a szaporodás hatalmas ütemét figyelembe véve néhány nap alatt az egész állomány fertőzötté válhat, és súlyos megbetegedés léphet fel.
Azt is tudni kell, hogy a külvilágra került és ott sporulálódott oocysták hosszú ideig fertőzőképesek maradnak, a hideg telet is túlélik, a legtöbb fertőtlenítőszernek is ellenállnak. A 60°C feletti meleg azonban elpusztítja őket, tehát alapos takarítás után a forrásban levő víz vagy lúg alkalmazásával kell fertőtleníteni. Amint az előbbi cikkünkben leírtuk, az utóbbi időben megjelent Anti-Germ Germicidian néven egy rendkívül hatékony fertőtlenítő koncentrátum, amelyet az igen ellenálló coccidium oocysták elpusztítására fejlesztettek ki! 4%-os vizes oldatban elpusztítja mind a sporulált, mind pedig a sporulálatlan Eimeria tenella oocystákat is. Állományváltáskor tehát nagyon fontos az alapos takarítás mellett az alapos fertőtlenítés is.
Az optimális tartási körülmények és állománysűrűség kialakításával csökkenthető a betegség kitörésének a kockázata. A baromfitelep általános higiéniai állapota, járványvédelme nagymértékben befolyásolja a fertőzőképes oocysták bejutását az istállóba. A vitaminellátásról (A-vitamin szerepe) az előbbi cikkünkben részletesebben is szóltunk.
2. A járvány megelőzésére valaminő kokcidiumellenes gyógyszert is alkalmazhatunk. A számos ilyen gyógyszer közül, amit a kezelő állatorvos ajánlása szerint kell alkalmazni, ezúttal csak példaként említünk meg egyet. Az AMPROL 12% OLDAT jól alkalmazható a brojlercsirke, tenyésztyúk, előnevelt jérce, tojótyúk Eimeria tenella, E. necatrix, E. acervulina, E. precox okozta kokcidiózisának megelőzésére, sőt gyógyítására is. Megelőzésre 50ml készítményt kell 100 liter vízhez keverni a kockázatos időszakban. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a készítmény a hozzá mellékelt utasítás szerinti koncentrációban a kokcidiózis gyógykezelésére is alkalmazható.
MIT KELL TUDNI A CSIRKÉK VAKCINÁZÁSÁRÓL?
A kokcidiózis megelőzésének jelenlegi legkorszerűbb módszere a biológiai védekezés, a vakcinázás.
A kokcidiumok a baktÉriumokhoz hasonlóan hozzászokhatnak azokhoz a gyógyszerekhez, melyekkel hosszabb ideig érintkezésben vannak. Fontos tudni, hogy az így kialakult rezisztenciájukat a kokcidiumok átörökítik az utódaikra is, és előállnak a gyógyszerrezisztens törzsek.
Többek között ez az oka annak, hogy újabb és újabb gyógyszerek kerülnek forgalomba. De többek között ez késztette a kutatókat arra is, hogy kihasználva a kokcidiumok immunitást kialakító képességét, olyan vakcinát, oltóanyagot kísérletezzenek ki, mely védetté teszi az állatokat a fertőzéssel szemben.
 Már régen tudott volt, hogy a kokcidiózist átvészelő csirkék a megbetegedésüket okozó Eimeria fajjal szemben védetté válnak. Ezt a képességet használták ki olyan vakcina előállítására, mely immunitást ad a kórokozóval szemben. A vakcinavonalakat úgy gyengítették, hogy megbetegedést ne okozzanak, ugyanakkor a védő-immunitást kiváltsák.
Az ideális kokcidiózis vakcina tehát élő, gyengített kórokozókat tartalmaz, mivel az immunitás (védettség) kialakulásához az Eimeriák teljes életciklusára szükség van, hogy az immunrendszer sejtjei valamennyi fejlődési alakkal találkozhassanak.
Tartalmaznia kell az összes Eimeria-törzset, melyek a brojlercsirkék kokcidiózisában szerepelnek, mivel a kialakuló immunitás fajspecifikus! Az egyik Eimeria faj ellen létrejött immunitás nem biztosít védelmet egy másik Eimeria ellen. Természetesen a vakcinának maximálisan biztonságosnak kell lennie nehogy a benne levő egysejtűek visszanyerjék eredeti fertőzőképességüket.
Mielőtt néhány ma is forgalomban levő vakcina alkalmazását ismertetnénk a gyógyszerkönyvi leírás alapján, előre kell bocsátani, hogy a vakcinázás során semmiféle kokcidiózis elleni szert (pl. szulonamidot stb.) sem szabad a kezelendő állatok takarmányába vagy ivóvizébe keverni, és a természetes fertőzés lehetőségét is a minimálisra csökkenteni.
1. PARACOX VAKCINA A.U.V. INTERNET INTERNATIONAL
A hatóanyag nyolc koraérett vonalból származó sporulált oocystát tartalmaz. JAVALLAT: Egészséges naposcsibék vakcinázása hét pathogen Eimeria faj által előidézett kokcidiózis ellen: Eimeria acervulina, E. brunetti, E. maxima, E. mitis, E. necatrix, E. praecox és E. tenella.
ALKALMAZÁS: Perorálisan (szájon át) 1 adag (0,1ml oldatlan vakcina). A vakcinázás egynapos korban a takarmányra permetezett vakcina feletetésével, itatással vagy permetezéssel piros élelmiszerfestékkel jelölve a keltetőben történik. A kezelést egyszer kell elvégezni egy adaggal egynapos és 9 napos kor között. A Paracox vakcinával vakcinázott csibék takarmányába tilos kokcidium-ellenes hatással rendelkező hatóanyagot vakcinázás előtt és után bekeverni. Mindenben a kezelő állatorvos és a mellékelt utasítás szerint kell eljárni.
2. A PARACOX-5 VAKCINA A.U.V. egy-három napos csibék immunizálására szolgál. A vakcina a csibéknél az Eimeria acervulina, E. maxima, E. tenella és E. mitis okozta fertőzések csökkentésére szolgál. Az immunitás a vakcinázást követő 14. naptól fejlődik ki és legalább a vakcinázást követő 40. napig tart. A vakcinázás napos korban a keltetőben permetezéssel illetve a vakcina takarmányra szórásával vagy 3 napos korban itatással történik a mellékelt használati utasítás szerint alkalmazva.
3. A LIVACOX T.COX VAKCINA A.U.V. az E. tenella, E. acervulina és az E. maxima által okozott kokcidiózis ellen. A csirkéket 7-10 napos korban lehet immunizálni, alkalmazását követően 10-14 napon belül élethosszig tartó immunitás alakul ki.
VÉKONYBÉL-KOKCIDIÓZIS
Amíg a vakbél-kokcidiózis heveny formában jelentkezik, addig a vékonybél eimeriái többnyire idült bántalmat idéznek elő. A többnyire 5-8 hetes csirkék bágyadtak, étvágytalanok, szomorúan gubbasztanak, a szárnyuk lóg, a kondíciójuk mindinkább romlik.
Hasmenésük van, olykor az ürülék vért is tartalmaz, de sohasem jár olyan nagyfokú kieséssel, mint a vakbél-kokcidiózis. Olykor az állatkák nehezen mozognak, sántítanak. Sokszor más betegségek (pl. szalmonellák) támadják meg a legyengült állatokat.
VÉGBÉL-KOKCIDIÓZIS
A végbél és a kloaka kokcidiózisát az E. brunetti nevű kokcidium idézi elő. A betegség tünetei nem jellemzőek, mindenekelőtt hasmenéssel és az állatok kondícióromlásával járnak.
Azt, hogy melyik kokcidium okozta a bajt, egyrészt a klinikai tünetekből, másrészt a boncolási leletből vagy a mikroszkópos vizsgálatból tudjuk megállapítani. A bántalom orvoslása a már elmondottak szerint történik. Ismét felhívom a figyelmet az A-vitaminellátás fontosságára a kokcidiózis elleni küzdelemben.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. júniusában.)

Csehszlovákia-Lengyelország IV/3e

 IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)

Városnézés

1358-ban építették a Posztócsarnokot. Eredetileg gótikus volt, I. Zsigmond azonban reneszánsz stílusúvá alakította át.

A régi Posztócsarnok ma bazárház. A Főtér a Posztócsarnok előtt 40 ezer négyzetméter területű. Még 1257-ben mérette fel Szemérmetes Boleszláv, és úgy alakították, hogy minden oldalából 3-3 utca indul ki.

A 100 méter hosszú épület belső folyosóját még a XIV. században emelték, 1556-ban szép pártázatának megépítésével reneszánsz jelleget kapott. A XIX. századig töltötte be a posztócsarnok szerepét, ekkor le akarták bontani, de a krakkói polgárok kívánságára végül is a helyreállítása mellett döntöttek.

Fényes ünnepeket is rendeztek a Posztócsarnokban nemegyszer. 1787-ben az utolsó lengyel király tiszteletére fogadást adtak, 1810-ben parádés bál volt Napóleon születésnapján. Földszintjén kávéház működik, mely számos művésznek, költőnek a kedvenc helye volt.

Krakkó piacterén megálltunk. Minden lengyel polgárváros ékessége a rynek, a főtér, piactér. Közel hét évszázada Krakkó központja ez a 200x200 méteres, szabályos négyzet alakú térség, melynek közepét a Posztócsarnok foglalja el.

A hősi emlékmű

A Juliusz Slowacki színház adott otthont jó ideig az operatársulatnak. Az épület a nevét a XIX. század egyik legnagyobb romantikus lengyel költőjéről kapta.

A Jagelló Egyetem új kollégiuma. Az egyetemet 1364-ben Nagy Kázmér alapította a páduai és a bolognai egyetemek mintájára. Az egyetem földszintjén berendezett középkori alkimista laboratórium volt a színhelye a legenda szerint az ördöggel cimboráló Twardowski kísérleteinek.

Krakkó Varsó után az ország második legnagyobb kulturális-tudományos centruma. Vonzó atmoszféráját köszönheti számos színházának, egyetemének, kutatóintézetének, zenekarának, múzeumának, történelmi hangulatának. A XV. században épült torony ma is kiváló állapotban díszeleg.

Mi magyarok különösképpen otthon érezhetjük magunkat, hiszen évszázadokon át szoros kapcsolatban állt hazánk történelmével. A Jagelló Egyetem matrikulájában pedig számos magyar diák nevét is megtalálhatjuk.

A Kościuszko-dombról mesés panoráma tárul elénk. Minek is nevezhetnénk? Kilátó, monumentális szobor? Egy biztos: turisztikai látványosság. Nevét nemzeti hősükről, Tadeusz Kościuszkóról, a nemesi származású hadvezérről kapta.

Krakkó a Visztula felső folyásának egyik kanyarulatára támaszkodó várostengely mentén épült. 1795-ig főváros volt.

Csehszlovákia-Lengyelország IV/3d

 IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)
Két templom

A waweli székesegyház tulajdonképpen már a harmadik templom ezen a helyen. Az első a XI. században épült román stílusban, s már a század közepén elpusztult, a következő még szintén román stílusban, Ulászló Herman herceg építtette, a felszentelési ceremónia pedig 1142-ben volt.

Számos kápolnát, freskót, szobrot, síremléket rejt. A XIX. századig Krakkóban 100 templom volt, ma már csak 63 van.

Krakkó is az a nagy múltú város, aminek régi negyedeiben, valamennyi óvárosi utcájának, a házaknak megvan a maga "életrajza", külön története.

A Mária templom a krakkói polgárváros főtemploma. A főtér sarkában emelkedik. Kéttornyú, háromhajós bazilika-templom. Rendellenességei nem rontják szépségét, inkább megerősítik azt. Mik is ezek? Eltérő magasságú és sisakú kettős tornya, az idők folyamán alig felismerhetően hozzáragasztott késő gótikus kápolnák, a főbejárat elé épített mozgalmas barokk előcsarnok. Gótikus stílusú, 1226-1526-ig építették. A két különböző méretű tornyot két testvér építette azon versengve, hogy  lesz készen hamarabb. A nagy versengésben az egyik testvér leszúrta a másikat, amelyik előrébb volt a munkával. Ezt jelképezi a két egyenlőtlen nagyságú torony. Később a gyilkos testvér leugrott a toronyból, öngyilkosságba hajtotta a mardosó lelkiismeret.

A templom nemcsak külsejéről nevezetes, hanem világhírű és Európában egyedülálló W. Stwosz mester monumentális fafaragásásról, a főoltárról. 1477-1484-ig dolgozott az oltáron. A fenségesen szép, embernagyságú faszobrain egyetlen szög nincsen, 1300 darabból vannak összeragasztva.

A német mestert munkája végeztével a németek Nürnbergbe csalták és megvakították, mert sokat dolgozott külföldön, hogy ne tudjon több remekművet produkálni idegen országban.

A Mária templom tornyaihoz több legenda is fűződik. A jobb oldali torony öt harangjának egyikéhez az 1483-ban öntött Öregharangot a mazóviai vajda fia vitte fel a vállán.

Ugyanehhez a toronyhoz, illetve elődjéhez kapcsolódó krakkói hagyomány a hejnal. Minden órában harsona szólal meg a toronyban, mely rövid, trillázó játék után átmenet nélkül megszakad. Azt mondják, hogy 1241-ben a tatárok meglepték a várost, s egészen a templomtoronyig jutottak. A toronyőr észrevéve őket riadót fújt, azonban egy tatár nyíl eltalálta éppen a torkát. A befejezetlen kürtszóra emlékeztet tehát ez a ma is felzendülő hejnal, vagyis kürtjelzés.

Csehszlovákia-Lengyelország IV/3c

IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)

Végigsétáltunk a cipőnkre húzott papucsban a termeken az arrasok között

A palota nyugati szárnya valamikor a királynénak és udvartartásának lakása volt. Ebben a szárnyban található a Wawel állandó keleti kiállítása: török és perzsa sátrak, szőnyegek, egykori fegyverek, távol-keleti porcelánok. Világszerte ritka tárgyak.

A földszinten a személyzet lakott, az első emeleten volt a király lakosztálya és a reprezentáció is. A termekben gyönyörű szép, hatalmas gobelineket láthattunk. Nagyságuk világhírű.

Régen ezek a gobelinek csak bizonyos alkalmakkor, fogadásokkor voltak kifüggesztve, és ezekhez a köznép sohasem juthatott hozzá, csak a palotába bejutó főnemesek gyönyörködhettek bennük, ma azonban állandóan ki vannak függesztve.

Zsigmond Ágost király 356 darab arrast hagyott a lengyeleknek. Ezek arannyal és ezüsttel átszőtt gobelinek. Időközben az orosz-lengyel háborúkban valamennyit kivitték Oroszországba. Nem túlságosan becsülték meg ott őket, egyik-másikat istállóban helyezték el.

1928-ban a 356 darabból mindössze 132-t adtak vissza. A második világháború eseményei kapcsán Amerikába kerültek ki ezek a remekművek, és mindössze két esztendeje kapták vissza a lengyelek. A hatalmas gobelinekbe beszőtt arany- és ezüstszálak  a fény és árnyék kifejezését szolgálják. 

Mielőtt néhány arras címét feljegyezném, utoljára csak annyit még, hogy elképzelhetetlen szépségűek ezek az arrasok testközelből! A hatalmas terem egyik oldalfalát csaknem teljesen kitölti egy ilyen arras, ez az édenkerti témájúak egyike.

Néhány legszebb példány:

Herkules legyőzi Kalcust

Római zászlóvivő

Angyal jelentése a pásztoroknak

Decius Musso római konzul halála

Egy erdőkép, melyen a zöld szín 48 árnyalatát érzékeltették

Isten beszélget Noéval

A Fríz-teremben I. Zsigmond király hatalmas portréja volt a legmegkapóbb, a Trón-teremben a nagyon érdekes kazettás mennyezet, melynek minden kazettájában egy-egy fejszobor volt hársfából. Itt volt a legszebb arras az édenkerti hat jelenettel (Ádám a földműves, Káin és Ábel, a Lelkiismeret stb.)

A fogadószobában Noé első italozása című arras fogadott bennünket. Innen nyílt III. Zsigmond kis házi kápolnája.

Sok termen keresztül juthattunk el a Kincstárba. 1715-ben a poroszok német alapossággal kifosztották. Arannyal zsúfolt miseruhák, kegytárgyak és (ami talán a legszebb volt számomra) egy gyönyörűen faragott elefántcsontból való imakönyvfedél volt látható.

Csehszlovákia-Lengyelország IV/3b

IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)

A Wawel-domb vára

A várat 1241-ben kezdték építeni, majd Nagy Kázmér a XIV. században fejezte be.

Míg a környéket fürkésszük a várból, megtudunk néhány fontos dolgot. A régi várost 3 km hosszú fal vette körül, melyen 8 kapu és 47 bástya volt. Minden céhnek külön-külön megvolt a bástyája, melyet 80-120 emberrel védett.

Megnéztük a rondellát a Flórián kapuval. Ilyen körbástya állítólag Franciaországon kívül nem található egész Európában.

1768-ban az oroszok ostromolták a várat. Már kifogyott a védők lőszere, amikor egy Orecevicz nevű katona egyik gombjával lőtte le a vezért, és ezzel megmentette a várost. Emléktáblája a falon található.

Szent Flóriánról, Krakkó védőszentjéről kapta a nevét az 1307-ben épült Flórián kapu. Kiemelt szerepe abban áll, hogy a király ezt használta, hogy a főtéren át a Wawelbe jusson.

Az objektum eredetileg cölöpvár volt, majd a XIV. században egyemeletessé épült, a XVI. században pedig Zsigmond reneszánsz stílusúvá építtette át. Sok olasz építész is dolgozott rajta. Ebben az időben vált Európa egyik legszebb, legékesebb uralkodói palotájává.

1848 után az osztrákok kaszárnyának, katonai kórháznak használták. 1905-ben szűnt meg kaszárnyajellege és megkezdődött a palota helyreállítása, azonban idő hiányában a két világháború között a független Lengyelország nem tudta a székhelyet teljes pompájában helyreállítani.

Pedig már 1076-ban a királykoronázás székhelye volt, 1138-tól a XVII. század elejéig a lengyel uralkodók székhelye.

1939-ben a fasiszta megszállás idején Hans Frank a lengyel Főkormányzóság náci kormányzója rendezte be rezidenciáját a palotába. 1945-ben, amikor az oroszok már-már körülzárták Krakkót, a németek aláaknázták és a levegőbe akarták röpíteni mindenestől a festői Wawelt. Tervük szerencsére nem sikerült.

Mára helyreállítva, Kanadába menekített s onnan visszahozott kincseivel teljes pompájában múzeumként fogadott bennünket.

A házinyúl hasmenéses bántalmai (3.) Coli bacillosis

                                  1. rész: Mi okozza a házinyúl hasmenését?                                                      2. rész: A házinyúl bélkokcidiózisa

A HÁZINYÚL HASMENÉSES BÁNTALMAI 3. (coli bacillosis)

A Kistermelők Lapja előbbi számaiban elmondtuk, hogy a házinyúl hasmenéssel járó bántalmai azon betegségek közé tartoznak, melyek a leggyakoribb gondot és veszteséget okozzák a tenyésztőknek. Felsoroltuk azokat a kórokozókat, valamint takarmányozási- és tartási körülményeket, melyek a sokszor csillapíthatatlan és akár nagyszámú elhullással is járó hasmenést okozhatják. Beszéltünk a bántalmak megelőzéséről és orvoslásáról. Ezúttal a nyulak hasmenését okozó coli bacillosisról fogunk szót ejteni.

MI OKOZZA?

A betegséget az Escherichia coli különféle megbetegítő képességű törzsei okozzák. Az E. coli Gram-negatív, aerob, általában csillós baktérium, de egyes nyúlpathogen törzsek csillótlanok. A baktérium spórátlan, 2-3 um nagyságú és pálcika alakú. Vannak határozottan nyúlpathogen törzsek is.

Tudni kell azonban, hogy az E. coli általában nem szükségszerű lakója a házinyúl bélcsatornájának. A szakszerűen 13-15% nyersrostot tartalmazó takarmányon tartott nyulak vastagbeleiben ugyanis jelentős anaerob cellulózbontás folyik, és a savanyú közeg nem kedvez az E. coli baktériumok elszaporodásának.

Takarmányozási hibák, főleg a megfelelő rosttartalom hiánya, a bélcoccidiózis vagy a bél pH értékének mesterségesen lúgos irányba való eltolása azonban lehetővé teszik, hogy a bélsárból vagy a környezetből felvett E. coli baktériumok nagymértékben elszaporodjanak.

1. A SZOPÓS NYULAK COLIHASMENÉSE (ún. “sárga hasmenés”)

A colihasmenés szopós korban rendszerint a 3-14 napos kisnyulakban fordul elő. Mivel ebben az életszakaszban kizárólag vagy túlnyomórészben anyatejjel táplálkoznak a kisnyulak, a hasmenés színe alapján sárga hasmenésnek hívják a betegséget. A csillapíthatatlan hasmenés során a fiatal beteg állatok a kiszáradás jeleit mutatják.

TÜNETEK

A végbélnyílás környéke sárgás híg bélsárral szennyezett, és a klinikai tünetek (pl. hasmenés stb.) megjelenése után az érintett kisnyulak toxaemia (=vérmérgezés) miatt akár 24-48 órán belül el is pusztulhatnak. A virulens törzsek gyakran véres hasmenést idéznek elő. Nem egyszer találkoztam olyan esetekkel is, hogy a toxaemia miatt olyan gyorsan bekövetkezett az elhullás, hogy az állatnak nem is volt hasmenése.

2. Választott, süldő nyulak colihasmenése

A betegség általában a választás utáni 4-12. napon jelentkezik. Nagyobb állományokban az egy-három hónapos kor közötti csoportokban 10-20%-os, de olykor akár 50%-os veszteséget is okozhat.

KLINIKAI TÜNETEK

A hasmenés fellépésére általában a fertőzés után 2-5 nap múlva lehet számítani.

A beteg nyulak a hasmenés megjelenése előtt egy-két napig bágyadtak, levertek, étvágytalanok. Rendszerint ez után robban be a súlyos hasmenés, melynek során kezdetben a bélsár erősen nyálkás, hígan-folyósan nyálkás, majd véressé válik. Ez a beteg nyulak végbélnyílása környékén, sőt gyakran az egész hasalján szennyes barnás-zöldes színű, bűzös elszíneződést okoz.

Nem egyszer a colibacteriumokból a bélben felszabaduló és károsodott bélnyálkahártyán át a vérkeringésbe jutott endotoxin hatására anyagforgalmi zavar keletkezik, majd több állat gyorsan, akár egy-két napi betegség után – de olykor akár néhány óra alatt – a toxikus sokk következtében elhullik.

GYÓGYKEZELÉS

A beteg nyulaknak szájon át széles terápiás hatású antibiotikumok adhatók, melyek rendelése, adagolásának és alkalmazásának előírása állatorvosi feladat.

Nagyon fontos azonban a bőséges, tiszta ivóvízellátás és ajánlatos egy-két napig koplaltatni a beteg állatokat.

Ismételten felhívom a figyelmet, hogy nagyon fontos a szopós nyulak esetében a folyadékveszteség pótlásáról gondoskodni! Erre a célra szolgál a szájon át adandó “rehidráló folyadék”, melynek tartalma egy liter vízhez számolva: 25 g glükóz, 2 g Na₂CO₃, 1 g NaCl és 2 g KCl.

Bár meglehetősen munkaigényes eljárás, de nagyon fontos, hogy a fészekben az egészséges állatokat is kezeljük. Ugyancsak ajánlatos az antibiotikumokat a kórokozó baktériumok gyógyszerérzékenysége alapján megválasztani.

A süldő és tenyésznyulak kezelése során az állatorvos által előírt gyógyszert ivóvízben (esetleg takarmányban) adagolhatjuk. Lényeges szempont, hogy az önitató a gyógyszer adagolásakor üres legyen, hogy az állatok egyszerre jussanak a gyógyszert tartalmazó ivóvízhez.

A gyógykezelés sikerét nagymértékben javítja és a megelőzést is szolgálja, ha tejsavbaktériumokat tartalmazó probiotikumokat adunk a nyulaknak. Erre jól bevált az állatorvosi vény nélkül kapható PROBIOS vitaminos vízoldékony por, mely antibiotikumokkal együtt is adható. Nyulaknak 1-2 kávéskanálnyit adunk 10 állatra számítva naponta.

Ez jó hatással alkalmazható a káros baktériumok felszaporodása ellen, így a hasmenés megelőzésére is. Sokszor csökkenti vagy akár helyettesíti a baktériumellenes szerek alkalmazását.

MEGELŐZÉS

1. A betegség megelőzését tekintve a legfontosabb szempont, hogy enteropathogén coli törzsek ne kerülhessenek be az állományba.

2. Nagyon fontos a kellő nyersrostot tartalmazó takarmány.

3. Lényeges, hogy csak kifogástalan minőségű takarmányt etessünk. A takarmányok könnyen emészthető keményítőt, nyersfehérjét és szénhidrátot tartalmazzanak, mert ezek abszolút értéke illetve egymáshoz való helyes aránya döntően befolyásolja a növendék nyulak egészségi állapotát.

4. Nem közömbös a takarmányok gombatoxin tartalma sem az emésztőszervi betegségek szempontjából is.

5. Fontos a jó higiéniás körülmények biztosítása.

6. Törekedjünk a bőséges jó minőségű tiszta ivóvízellátásra.

7. Különösen fontos a kokcidiózis megelőzése (lásd előző Lapszámunkban).

8. A megfelelő vitaminellátás! Legújabban kapható a JOLOMAX, mely a vitaminok mellett aminosavakat is tartalmaz. Adagja 100 darab nyúl részére választásig naponta 4 ml 5 napon keresztül, 100 anyanyúl részére 10 ml 5 napon át.

3. COLI-DYSBACTERIOSIS

A betegség lényege az, hogy a különféle hajlamosító kórokok hatására ezúttal a külvilágból felvett saprophyta (kórokozó képességgel nem vagy kevésbé rendelkező) colibakteriumok szaporodnak el nagymértékben a bélcsatornában.

Melyek a hajlamosító tényezők? A nyersrostban szegény takarmányozás, az enyhébb pathogenitású kokcidiumfajok, a rossz higiéniás körülmények, a bélbeli vírusfertőzés stb. Nagyüzemi nyúltelepeinken ez a bántalom okozza a legnagyobb gondot, akár 15-20%-os veszteséget (VETÉSI) is okozva.

TÜNETEK

A klinikai tünetek a választott nyulakban hasonlóak ugyan, mint a colihasmenés során, a lefolyás azonban eltérő. Míg az enteropathogén (“kórokozó”) colifertőzés esetén egyszerre nagyobb számú állat betegszik meg, ezúttal terjedési hajlam nem figyelhető meg, de a kóros folyamat az egész hizlalási folyamatban fennáll.

GYÓGYKEZELÉS, MEGELŐZÉS

A gyógyszeres kezelés csaknem kilátástalan! Ha azonban gyógykezelünk, az csak a beteg állatra terjedjen ki, mert az általános antibiotikum-kúrával a még egészséges állatok normális bélflórájának a felborulását érjük el növelve a veszteséget. Fontos a betegség megelőzése, az elősegítő okok kiiktatása mellett a megfelelő ivóvízellátás. Szükség esetén az ivóvízbe naponta egyszer 3-5 g/liter konyhasót tehetünk.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. júliusában.)

Csehszlovákia-Lengyelország IV/3a

IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)

A XVII. században...

A lengyel utcákon sok a pap és az apáca, a templomok pedig tömve vannak mise alatt. Több helyütt is találkoztunk épülő templomokkal. Errefelé már nincsen hó! Jó betonúton haladunk Krakkó felé. Útközben találunk egy kis templomot, melyben a II. világháború után egy millió dollárt találtak elrejtve. A sofőrök védőszentjének a temploma. Megálltunk fényképezni.

Mindenkinek elmondják a város keletkezéséről szóló néphagyományt. Nevét egy Krakus nevű nemes embertől kapta. Azon a helyen, ahol a vár ma áll, régen csak egy nagy, puszta hegy volt, benne pedig egy hatalmas üreg, melynek volt egyik oldalon be-, a másikon pedig kijárata. Ebben élt egy hatalmas sárkány, mely - ha éppen nem vittek neki - a környék háziállatait rabolta el. Később már emberekkel csillapította hatalmas étvágyát.

Ez a Krakus nevű nemes salétromot, oltatlan meszet és kénkövet kevert össze, majd lehúzatta egy bárány bőrét. A fenti anyagokat gondosan bevarratta a báránybőrbe, és odahelyeztette az üreg bejáratához. A sárkány azt hitte, hogy egy bárány, és elnyelte hatalmas torkában a csalétket, mely halálát okozta.

Hazánkfia, Csombor Márton, aki hosszabb időt töltött Krakkóban, 1620 körül az alábbiakat írja. "A városnak, az mi az ő méltóságát illeti, csak semmi, az kapukat úgy vagyon, hogy bezárják, de bizony csak három embernek is viszontag csak jól szidgyák a birót és porkolábokat, megnyittyák. Az fertelmes élet nem hiszem, hogy Sodomában és Gomorában nagyobb szabadságban volt volna mint Krakkóban mindenütt, valahova eltekint az ember az sok fajtalanságot láttya, valahova megyen ottan utánna az tisztátalan személyeknek serege.

A schola nem erkölcsnek gyakorló háza, hanem latroknak barlangja, mert valami gonoszságot, dulást, fosztást, ők meggondolhatnak, annak bizony meg kell lenni. Álgyujok, taracjok vagyon az mely gazdára megharagusznak reájuk mennek és házát elrontják, minden marhájában zsákmányt vetnek. Nincsen semmi bűnnek fegyelme, szabadságosan a piacon egyik a másikat megöli, senki sem szólittya meg érette, estve ha valamely háznál ki ablakival az utcára szolgálna gyertya tetszenék meg egynéhányszor belőnének az ablakon.

Egyébképpen felette szép comoditási vannak a városnak, mert Magyarországhoz közel lévén, minden borait beviheti, onnan viszontag egész Mazurországra, Poroszországra kicsiny költséggel elküldheti, innen hordják alá Danzigra a sok buzát, borsót, roszt, hamut, fát, onnan is ide fűszerszámokat, bársonyt posztót és minden egyéb selyem matériákat."