IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)
Városnézés
1358-ban építették a Posztócsarnokot. Eredetileg gótikus volt, I. Zsigmond azonban reneszánsz stílusúvá alakította át.
A régi Posztócsarnok ma bazárház. A Főtér a Posztócsarnok előtt 40 ezer négyzetméter területű. Még 1257-ben mérette fel Szemérmetes Boleszláv, és úgy alakították, hogy minden oldalából 3-3 utca indul ki.
A 100 méter hosszú épület belső folyosóját még a XIV. században emelték, 1556-ban szép pártázatának megépítésével reneszánsz jelleget kapott. A XIX. századig töltötte be a posztócsarnok szerepét, ekkor le akarták bontani, de a krakkói polgárok kívánságára végül is a helyreállítása mellett döntöttek.
Fényes ünnepeket is rendeztek a Posztócsarnokban nemegyszer. 1787-ben az utolsó lengyel király tiszteletére fogadást adtak, 1810-ben parádés bál volt Napóleon születésnapján. Földszintjén kávéház működik, mely számos művésznek, költőnek a kedvenc helye volt.
Krakkó piacterén megálltunk. Minden lengyel polgárváros ékessége a rynek, a főtér, piactér. Közel hét évszázada Krakkó központja ez a 200x200 méteres, szabályos négyzet alakú térség, melynek közepét a Posztócsarnok foglalja el.
A hősi emlékmű
A Juliusz Slowacki színház adott otthont jó ideig az operatársulatnak. Az épület a nevét a XIX. század egyik legnagyobb romantikus lengyel költőjéről kapta.
A Jagelló Egyetem új kollégiuma. Az egyetemet 1364-ben Nagy Kázmér alapította a páduai és a bolognai egyetemek mintájára. Az egyetem földszintjén berendezett középkori alkimista laboratórium volt a színhelye a legenda szerint az ördöggel cimboráló Twardowski kísérleteinek.
Krakkó Varsó után az ország második legnagyobb kulturális-tudományos centruma. Vonzó atmoszféráját köszönheti számos színházának, egyetemének, kutatóintézetének, zenekarának, múzeumának, történelmi hangulatának. A XV. században épült torony ma is kiváló állapotban díszeleg.
Mi magyarok különösképpen otthon érezhetjük magunkat, hiszen évszázadokon át szoros kapcsolatban állt hazánk történelmével. A Jagelló Egyetem matrikulájában pedig számos magyar diák nevét is megtalálhatjuk.
A Kościuszko-dombról mesés panoráma tárul elénk. Minek is nevezhetnénk? Kilátó, monumentális szobor? Egy biztos: turisztikai látványosság. Nevét nemzeti hősükről, Tadeusz Kościuszkóról, a nemesi származású hadvezérről kapta.
Krakkó a Visztula felső folyásának egyik kanyarulatára támaszkodó várostengely mentén épült. 1795-ig főváros volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése