2014. július 10., csütörtök

Mauzóleumok

A mauzóleum síremlékül szolgáló díszes építmény. A szó eredetét Mauszólosz ókori kis-ázsiai király nevében találhatjuk, akinek síremlékét az ókori világ hét csodája között emlegették. Ezúttal tehát a szerző olyan képeit válogattuk össze, melyeken mauzóleumok láthatók, s természetesen a jegyzeteket ezúttal sem hagytuk el. Ha a címként jelölt ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik.

.
 .
Lenin temetésének napjára (1924. január 27.) a búcsúztatás céljából a Vörös téren háromlépcsős piramissal megemelt, kocka alakú faépítmény készült, ezt váltotta fel 1924 tavaszán egy újabb ideiglenes, szintén fából készült épület. A harmadik, ma is látható vörös gránit építmény 1930-ban készült el. Az előcsarnokon túl, a gyászteremben láttuk a Lenin holttestét őrző üveg szarkofágot. Üvegkoporsókban fekszik Lenin egyszerű, Sztálin tábornoki egyenruhában. Reflektor világítja meg őket. Nagyszerűen, élethűen vannak konzerválva.
.
.
.
.
A Lenin Mauzóleumba a külföldi turistákat soron kívül beengedik, másként az egész délelőttöt ott tölthettük volna. A tér, ahol várakozunk Moszkva legrégibb tere, ahol az ünnepi felvonulásokat tartják. Hagyomány, hogy az űrhajósok - mielőtt felrepülnek az űrbe - sétát tesznek a Vörös téren. De az utolsó tanítási nap éjszakáját az érettségiző diákok is itt töltik: sétálnak, énekelnek, táncolnak hajnalig az ódon macskaköveken, hogy érett koruk első reggele itt érje őket. A mauzóleum bejáratánál díszőrség áll. Odabent üvegkoporsóban látható Lenin bebalzsamozott teteme. Előbb már két mauzóleumot is építettek Leninnek fából, majd a mostani 1930. november 7-re készült el. A kockapiramis tetőlapját 36 oszlop tartja.
.
.
.
.
...egy kisvárosba jutunk: ez Lezsa (Lezha). Már messziről egy kúp alakú hegyet pillantunk meg, rajta várfal-maradványokkal. A környéken sok a keresztény, a templom is ezt jelzi. A legfőbb látnivaló Szkander bég mauzóleuma. E helyütt alakította meg Szkander bég az Albán Ligát 1444-ben, és itt érte a halál 1468-ban. Végül itt is temették el.
.
.
.
.
Látogatást tehettünk a Ho Shi Minh Mauzóleumban, ebben az óriási méretű márvány épületkolosszusban, mely több nagy folyosóból és teremből áll, és lényegesen nagyobb, mint a Lenin Mauzóleum Moszkvában. Üvegkoporsóban fekszik a bebalzsamozott nagy vietnami vezér, Ho apó.
.
.
.
.
A Szadida-sírokhoz igyekszünk. A Szadida-sírok tulajdonképpen egy pazar pompájú mauzóleum, a 16. század végén épült. Itt nyugszik a Szadida dinasztia minden tagja. A mauzóleum a hispán mór építőművészet csúcsteljesítményének számít. Ez a nekropolisz a XV. századból való, építését Mohamed Ech sejk, szadida fejedelem határozta el 1557-ben. A márvány szarkofágban nyugszik a Szadida-dinasztia leghatalmasabb uralkodója, Ahmed el Mansour, aki 1587-1603-ig uralkodott. Mellette nyugszanak a fiai és az unokái más családtagokkal együtt. Csak 1917 után tették lehetővé a pompás mestermű megtekintését. A mór művészet a Szadida-dinasztia mauzóleumában érte el a tetőfokát. A fallal körülvett kertben több sírkamrában még 4 szultán holtteste pihen. A főmauzóleumnak három terme van. Az imafülke, a 12 oszlop terme, mely kupoláját 12 karrarai márványoszlop tartja. A falakat 2 méter magasságig zománcos csempék, feljebb stukkók borítják. 
.
.
.
.
A Hasszán-torony közelében található az 1961-ben elhunyt V. Mohamed király épületegyüttese, mely mauzóleumból, múzeumból és mecsetből áll. A síremlékül szolgáló pompás építmény hatalmas fekete-fehér, arany arabeszkkel díszített.
.
.
.
.
Ami Párizsnak az Eiffel torony, Budapestnek a Mátyás templom, az Kairónak a Mohamed Ali mecset. Csak cipőre húzott papuccsal léphetsz be! Lábad alatt süppedő szőnyegek. Lenyűgöző méretek, kellemes, puha ragyogás fog körül. Pompás fényt ad a szórt világítás. A színes ablakokon beáradó fény mindent titokzatos szivárványszínekbe öltöztet. A bejárattól jobbra a díszes vasráccsal elkerített sarokban Mohamed Ali mauzóleuma található.
.
.
.
.

Sivatagi homokhegy tetején áll Aga kán mauzóleuma. Ő volt az izmaeliták gazdag szektájának a vezetője. Lábbelinket levetve óvatosan körbejárjuk a dús, puha szőnyegeken a bűngazdag főpap fehér márvány borítású, koránfeliratokkal díszített kriptáját. A bokáig érő homokban többnyire tevén mennek fel a turisták a mauzóleumba. Odabent a síremléken minden nap egy-egy friss piros szegfű vagy rózsa virít, amit állítólag naponta küld Párizsból a gazdag özvegy.
.
.
.
.
Kezdjük tehát ankarai programunkat e grandiózus síremlék meglátogatásával, melyből nem sajnálták az aranyat és a drága márványt, a környékén pedig gyönyörű parkot alakítottak ki, mely bokrai és díszfái a világ különböző részeiből érkeztek. Amikor minden szállodai szoba és hivatal falán ott látják a képét, minden városban ott találják a szobrát, bizonyára felteszik a kérdést, hogy ki is volt tulajdonképpen Kemál Attatürk
 .
.
.
Kirándulást teszünk a világ nyolcadik csodájának számító, monumentális szabadtéri mauzóleumhoz a Nemruth-hegyre. Egy szabadtéri szentély mellett egy sor gigantikus istenszobor, szobortorzó, állatszobor ejtett ámulatba bennünket. A 4-5 méter magas fejszobrok fényképei már világhírűek. A szenzációs leleteket 1883-ban török és német régészek fedezték fel. Kr. e. az I. században e vidéken virágzott a Kommagene királyság. Első királyának, I. Antiokhosznak a monumentális mauzóleuma ez, aki időszámításunk előtt 69-38-ig uralkodott.
Amikor fölértünk, elő kellett venni a kabátjainkat, mert nagyon hűvös volt, de erre már induláskor figyelmeztettek a vezetőink. Először nem értettük, hogy kísérőnk és a helyi vezetőink vajon miért hoznak puskákat is magukkal!? Aztán említették, hogy a hegyek ormain bizony nemegyszer találkoztak farkasokkal..
.
.
.
.
Split város a nagyságát egy uralkodása után visszavonult császárnak, a dalmáciai születésű Diocletianusnak (284-305) köszönheti. Ebben persze része volt a kedvező klímának, a csúzos katonacsászár fájdalmait enyhítő kénes gyógyforrásainak, valamint központi helyzetének a birodalmon belül. A nyugalomba vonult császár innen jól szemmel tarthatta a társcsászárok működését is. A ma is lenyűgözően ható, hatalmas, aprólékos gonddal megtervezett és megépített császári rezidencia, amelyben a tulajdonosa nemcsak a hátralevő éveket kívánta eltölteni, hanem a mauzóleumáról is gondoskodott, hellén építészek tervei szerint közvetlenül a tengerparton épült.
.
.
.
.

Most pedig tegyünk egy rövid látogatást Fatehpur Sikriben, az idő végtelenjébe dermedt császárvárosába! Először nézzük meg Csiszti sejk, a mohamedán szent férfi síremlékét, ugyanis ennek az embernek döntő szerepe volt a város megalapításában. Megjegyzem, hogy a kisebb márványsírok is főemberek tetemeit takarják. A nagy Akbár császár afölötti elkeseredésében, hogy nincs örököse, felkereste Szalim Csiszti sejket és segítségét kérte. A szent férfiú megáldotta, és csodák csodája... hamarosan fiúgyermekkel áldotta meg az ég. Hálából Csisztinek mauzóleumot építtetett, falujából pedig főváros lett. Ma már teljesen kihalt a hajdanvolt főváros, éjszakánként csak a sakálok üvöltésétől visszhangzik a környék. Mégis sok ezer gyermektelen asszony keresi fel évről-évre a nagy mohamedán szent sírját, hogy gyermekáldásért könyörögjön.
.
.
.
.
Mumtaz Mahal mielőtt a másvilágra költözött - a hagyomány szerint - azt kérte férjétől, hogy olyan síremléket emeljen számára, amely szerelmükhöz méltó, s amelyhez hasonló sincsen a világon. A sah még aznap, amikor az asszony elhunyt, elrendelte a szerelem katedrálisának felépítését. A palotát körülölelő, négy karcsú, fehér márványminaret az építészeti érdekességek közé tartozik, mivel a tervezők különös leleménnyel és előrelátással a szemnek észrevehetetlenül valamennyit elferdítették, kissé megdöntötték, hogy egy esetleges földrengéskor se omoljon egyik sem a királyné sírjára. A Tadzs Mahal lenyűgöző szépségű márványmauzóleumának nincs párja a világon!
.
.
.
.
Tasilhünpo a pancsen lámák székhelye. Minden hajnalban megannyi ember jön el, hogy tiszteletével adózzon. A távoli vidéken élők kocsival, lóval érkeznek. Először azt hittem, hogy állatvásárt tartanak, olyan nagy volt a forgalom. Eddig a pancsen lámák vezették Tasilhünpót. Haláluk után porhüvelyük maradványait a kolostorvárosban helyezték el - külön az ő számukra épült, pazar mauzóleumokban. A Sigace melletti templomegyüttest 1447-ben Congkapa egyik tanítványa létesítette, akit később Dalai Lámává nyilvánítottak. Haláluk után a nagy lámák testét só és vegyszerek segítségével mumifikálják, majd a folyamat befejezése után a tetemet a mauzóleum közepén egy csörtenben helyezik el. A sót szétosztják a hívek között, akik ereklyetartóban megőrzik.
.
.
.
.
Utolsó este - elég későn - ellátogatunk a Khomeini Mauzóleumhoz. Itt nyugszik a névadó és a fia, valamint a felesége. A mauzóleum hatalmas. Négy égbeszökő tornya pompásan kivilágított: káprázatos látvány az éjszakában. A főpap feleségének sírja körül igazhitű asszonyok térdelnek fekete csadorban. Buzgón imádkoznak. Egyik-másik átszellemülten sír is! A hatalmas négytornyú épületben tilos fényképezni, minden fotócikkünket és cipőinket is elveszik a portánál. De akkor honnan van nekem ez a kép?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése