Csehszlovákia-Lengyelország V/3

  IBUSZ-ÚT CSEHSZLOVÁKIÁN KERESZTÜL LENGYELORSZÁGBA (1961)

Flóra és fauna

A magas hegyek legjellegzetesebb állatai a Tátrában is megvannak, ilyen például a zerge (Rupicapra rupicapra). Talán ez a legnépszerűbb mind között. Nyáron a legmagasabb legelőkön él, késő ősszel lehúzódik az erdőhatárig. Azt tartják, hogy a zerge finom ösztönével megérzi az időváltozást, például a viharokat. Durva szőre alkalmazkodik az időjáráshoz: nyáron alig 3 centiméter hosszúságú, míg télen a zergeszakáll (mely a hátgerinc szőrzete) 18-20 centire is megnő. Nem könnyű az érzékeny jószágokat észrevétlenül megközelíteni. Ha sikerül, a kedves látvány feledhetetlen élményt jelent!

A Magas-Tátra növényvilágnak első tudományos ismertetését Wahlenberg híres svéd botanikusnak köszönhetjük. E helyütt csak megemlítünk néhány turistának is szembetűnő virágot. A Tátrában a növényfajok, nem is gondolnánk, meghaladja a háromezret. Ezek közül sok olyan van, amit kizárólag itt, sőt némelyeket csak a Tátra egyes völgyeiben találhatunk. Több mint háromezer virágos növényfaj, páfrány és moha él errefelé.

Az élénk sárga színű erdélyi zergeboglár (Trollius europaeus), ez a nagytermetű boglárkaféle könnyen felismerhető. Szára hengeres, fűrészes szélű levele összetett. Magányos virágát akár 15 fényes, tojásdad, összeboruló, sziromnak látszó csészelevél is alkothatja. Angolul ezért is nevezik gömbvirágnak (Globe Flower). A nedves talajt kedveli, a hegyi patakok partján találjuk.

Tipikus magashegyi virág a közkedvelt, bársonyos virágú havasi gyopár (Leontopodium alpinum). Köztudott róla, hogy köves helyeken, mészkősziklákon érzi jól magát 1800 és 3000 méter tengerszint feletti magasságban. Latin neve a leon (oroszlán) és a podion (lábacska) szóösszetételből származik, és jellegzetes, sűrű fehér szőrzetre utal. Nem lehet nem észrevenni vakítóan fehér csillogását, melyet az egymásba gabalyodott szőrökön elhelyezkedő megannyi pici légbuborék ad, ezek ugyanis visszaverik a beeső fényt.

A havasi gyepek övében, a hegyek erdőtlen kőszívében, a kőmezőkön szemünk megpihenhet a színes virágok mozaikján. Közülük a nem túl nagy (5-20 cm), de annál feltűnőbb barnásvörös havasi kövirózsán (Sempervivum montanum). Levélrózsájuk sok vizet tárol.

Hegyvidéki patakok mentén tűnik elő a fehér acsalapu (Petasites alba).
A Tátra növényvilágát többféleképpen csoportosítják.
Például magassági zónák szerint:

1. bükkösök és elegyes erdők öve 

2. fenyvesek öve

3. alhavasi öv

4. havasi gyepek öve

vagy talaj szempontjából:

- savanyú talajon élő mészkerülő

- mészköves talajt kedvelő növények. De ennek részletezése itt nem feladatunk.

A Tátra hatalmas legelőin nagyméretű nyájgazdálkodás folyt, különösen a birka volt az, amely egyes növényeket majdnem kipusztított. Sajnos emiatt nemcsak a tátrai legeltetés, de még a virágszedés is tilos.