2014. augusztus 8., péntek

Enteriőrök I. (Afrika)

Bepillantani mások otthonába, más kultúrák által kialakított belső terek hangulatába, mindenképpen izgalmas. Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, melyeken "hétköznapi" emberek mindennap használatos helyiségei láthatók, s természetesen a jegyzeteket ezúttal sem hagytuk el. Ha a címként jelölt ország vagy város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.

.
.
Szívélyesen fogad bennünket matmatai kvártélyában ragyogó piros és kék futákba és fekete bakhnugokba öltözött háziasszony. És ugyan miféle helyiség lehet ez? Hát ez a társalgó! Minden rendes portának van egy nappali társalgója. Egyszerű gyékény vagy szalmafedél, amely védelmet nyújt a nap forró sugarai ellen. A család tagjai napközben itt heverésznek, csevegnek, esetleg dolgozgatnak. Itt van a főzőhely is. Fejnagyságú 3 kődarabra illesztik a füstös fazekat, és egész nap iszogatják az illatos mentateát.
.
.
.
.

Amint haladunk tovább, elérjük a Matmata barlanglakásokból álló falut. A hatalmas tányéralakú, bevetetlen földterületet pálmafák veszik körül, ami nemcsak változatosságot, de némi életet is sejtet. Építésekor 10 méter mélységet is elérő, többé-kevésbé kerek, az udvar funkcióját is betöltő gödröt vájtak a föld mélyébe. Ennek megközelítésére pedig aknaszerű folyosót alakítottak ki a dombok oldalában. Az udvarból 5-8 vízszintes helyiséget fúrtak a sziklába. Odabent kellemes hőmérsékletű lakószobákat, az állatoknak pedig istállókat alakítottak ki. A szoba tisztességesen berendezett, akárcsak egy falusi házban. A falon az elmaradhatatlan szerencséthozó hal.
.
.
.
.
A Herkules-barlangok többsége tengervájta üreg a hatalmas sziklahegységbe. Az újabb ásatások olyan leleteket hoztak létre, melyek azt bizonyítják, hogy már az ősidőkben is emberi hajlékul szolgáltak e helyek. Bebújtam a barlangba ezen a keskeny szájadékon, de odabent semmi különöset nem láttam. Igaz, egy atyafi bent elmélkedett, aki némi baksisért választ adott az idelátogató igazhitűek kérdéseire, de az anyanyelvük ismerete nélkül nem tudtuk meg, hogy miről is volt szó.
.
.
.
.
Miután bejutottunk a díszes kapun a házba, nézzünk körül az egyszerűen berendezett szobákban! Megmutatják az istállókat, a darálót, ahol a lisztet őrlik, majd megkínálnak egy csésze teával. Miközben mindez lezajlik, egy rövid ismertetőt kapunk az itteni szokásokról, melyekhez nekünk is illik tartani magunkat, főképp hogy azokat már ismerjük. (...) Figyelmeztet a vezetőnk, hogy amikor a szobákat vagy egyéb helyiségeket járjuk, jól körülnézhetünk, de sohase vessünk kíváncsi pillantásokat a nőkre, és ily módon az ő érdeklődésüket se keltsük fel "bűnös" módon. ?!
.
.
.
.
Ma sok berber letelepedett földművesként él. Telente síkvidéki földeket művelnek, nyáron pedig a hegyekben legeltetik a nyájaikat. Mások egész évben vándoroló nomád pásztorok, akik a sivatagi fennsíkokon és az oázisokban élő jobbágyoktól és szolgáktól szerzik be a növényi eredetű élelmiszereiket. Miután frissen facsart gyümölcslevekkel kínáltak, a háziasszony beinvitált a sátorba bennünket.
.
.
.
.
A fellahnál éppen készül az ebéd - természetesen a földön. A konyha egyúttal kamrául is szolgál, az edények katonás rendben függenek a falon. A fáskamrában lakik a család négy tyúkja és egy kakasa. A baromfiak a fényképezőgép elől nagy rikácsolással elmenekültek. A háziasszony teával és Egyiptom nemzeti gyümölcsének levével, mangódzsúzzal kínál. Allah gyümölcse ez, mely ananásznagyságúra nő meg és hosszúkás, mint az uborka. A kevésbé érett a legüdítőbb.
.
.
.
.
Most pedig jöjjenek el velem egy zulu faluba! Barátságosan fogad bennünket egy csinos, fiatal hölgy és az idő vasfogától nem kímélten kissé elterebélyesedett mamája. A zuluk a bantu népcsoporthoz tartozó harcias nép, akik bizony sok borsot törtek a betolakodó hollandok és angolok orra alá is. Egy költő azt írja: a zuluk az afrikai népek arisztokratái.
.
.
.
.
Átmegyünk egy maszáj falun. Csak pár percünk van: egy fénykép erejéig - ami azonban nagyon sokat mutat.
Nyomorúságos sárkunyhóban laknak: ez a manyata. Bekukkantok. Az illatot nem európai orrnak találták ki. A szoba közepén néhány gally, mert éjjel hi
deg van, fűteni kell. Jobbra-balra elrekesztett hálóhelyek, itt alszanak az asszonyok. Egy valamirevaló maszájnak több hitvese is van; minél nagyobb a zebucsordája, annál gazdagabb, annál több a feleség.
.
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése