AZ ELSŐ UTAMRÓL EGYIPTOMBAN (1971)
Nem egyszerű eljutni a királysírokig
Ismét csónakra szálltunk, hogy átkelve a Níluson felkeressük a királyok völgyét vagy ahogy az egyiptomiak mondják a halottak völgyét.
Az évezredes út sziklás hegyek között vezetett.
Ki hinné, hogy e kopár sziklák felbecsülhetetlen értékű kincseket rejtettek?
Az út a sivatagon keresztül vezetett.
A szaharai sivatagon mentünk át egyik sírtól a másikhoz.
Mindenütt szikla, kőtörmelék és vöröshomok.
Kietlen táj mindennemű élőlény nélkül - a Szahara. Amikor némelyeket a sárga irigység fog el az utazók iránt, mindig elgondolkodtat, hogy vajon tudják-e, a sok élmény mennyi fáradságba kerül. Komoly erőt és kitartást igényel. Kétségkívül azt vallom, megéri. Az útleírások nem is igen tartalmazzák az utak "befeketetési" oldalát, kizárólag a nyereséget.
Tehát minden kétséget kizáróan megérdemeltük barátainkkal a frissítőt. Így látott bennünket a színes kamera.
Igen jólesett a pohár hideg sör a forró sziklák alatt. Már eddig is lejártuk a lábunkat, és még mi minden vár ránk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése