A
lovakban is számos parazita élősködik, melyek egy része ugyan
csak bizonyos kedvezőtlen körülmények között idéznek elő
klinikai tüneteket, mások azonban többek között a csikók súlyos
megbetegedését okozhatják, és a fiatal állatok a fejlődésükben
elmaradnak. De a férgek a lovakban kiválthatják az ún. nyári
vérzést és nyári sebeket, ismét mások súlyos emésztési
zavarokat, ún. „kólikás megbetegedést” okoznak, sőt egyes
paraziták lárvái a sokszor elhullással járó ún. thrombo
embóliás bélbetegséget idézik elő. A továbbiakban néhány
jelentősebb és gyakoribb parazitás bántalomról fogunk szót
ejteni az általuk okozott betegségeket bemutatva, valamint
elmondjuk a gyógykezelés lehetőségeit a legkorszerűbb
gyógyszerek alkalmazásával.
AZ
ORSÓFÉRGESSÉG
Amikor
a csikók étvágya csökken, elmaradnak a fejlődésükben, a szőrük
hosszú borzas, tompafényű lesz, és időnként kólikás tüneteket
mutatnak, mindig gondolni kell az orsóférges fertőzöttségre is,
amely a lovak egyik legfontosabb, hazánkban is gyakori parazitás
betegsége. Egy régebbi felmérés szerint a csikók 3-4 éves korig
történt fertőzöttsége a 40-60 százalékot is elérte hazánkban.
A
KÓROKOZÓ
A
Parascaris equorum hengeres, megnyúlt, csontszínű féreg. A hím
15-28 cm, a nőstény 35-38 cm hosszú és kb. fél cm széles, mely
a lovak vékonybelében élősködik, ahol a béltartalommal
táplálkozik, de olykor a gyomorban, a vakbélben és a májban is
előfordul.
A
nőstényférgek igen sok petét ürítenek. A fertőződés a
bélsárral szétszóródott 2. stádiumú lárvát tartalmazó peték
felvétele útján történik. Ha a pete a gazdaállatba jut, a
peteburok az emésztőnedvek hatására felnyílik, és a lárva
kiszabadul, majd a szervezetben vándorlásra indul. Ennek folytán a
májon és szíven át a tüdőbe jut, majd végleges helyére: a
vékonybélbe kerül.
TÜNETEK
A
lárvavándorlás időszakában a csikók étvágytalanok,
hőemelkedésük van, köhögnek. A későbbi hetekben azután a már
kifejlett férgek által okozott tünetek nagyon változatosak.
Az
orsóférges csikók soványak, a fejlődésben elmaradnak, hamar
fáradnak, az étvágyuk változó. Olykor kólikás tüneteket
mutatnak, szőrzetük hosszú és fénytelen. A nyálkahártyák
halványak. Sok féreg – ha csomókban felhalmozódik – akár
bélelzáródást is okozhat, a gyomor kiürülésének
akadályoztatása folytán pedig kisebb-nagyobb fokú gyomortágulat
alakulhat ki.
Némelykor
idegrendszeri tünetek is felléphetnek, így izgatottság, bódulat,
rángógörcsök, egyes izmok merevedése stb.
Az
orsóférgek kórokozó hatása függ a férgek számától, az állat
korától és tápláltsági állapotától. Megjegyzem, hogy a
peteürítés az állat fertőződése után kb. 3 hónap múlva
kezdődik.
ORVOSLÁS
– VÉDEKEZÉS
Az
orsóférgesség megszüntetésére, a féregtelenítésre számos
igen hatékony készítmény van forgalomban. Ezek többnyire
egyúttal számos egyéb parazita elpusztítására és elhajtására
is alkalmasak (Equimax, Ecomectin lópaszta, Equalan paszta stb.).
Ezúttal
példaként az Equalan paszta alkalmazását ismertetjük, mely
ivermectint tartalmaz, és számos parazitózis esetén alkalmazható.
Kétféle kiszerelésben kapható 500 és 600 kg-os testsúlyra, a
mellékelt utasítás szerint adagolva.
Alkalmazása
úgy történik, hogy a pasztát a nyelvgyökre kell juttatni. Az
állat nyelvét egy kézzel ki kell húzni, és a fecskendőt a
nyelvháton a szájüreg mélyébe tolni, majd a fecskendő nyelét
ütközésig benyomni. Beadás után a ló fejét még néhány
másodpercig felemelve kell tartani.
Minden
életkorú ló kezelhető, beleértve a vemhes kancákat és a fedező
méneket is. A csikókat először 6-8 hetes korban kell kezelni,
majd ezt 6-8 hetente ajánlatos megismételni. A beosztások 100
ttkg-ra elegendő adag paszta beállítását teszik lehetővé.
A
LOVAK NYÁRI VÉRZÉSE
(Parafilariasis)
Sokszor
keresik fel a gazdák az állatorvost azzal a panasszal, hogy a jó
kondícióban levő és munkára is kifogástalanul alkalmazható ló
egyetlen hibája, hogy meleg időben, nyáron főként a nyak oldalán
apró pörsenések keletkeznek, melyekből kisebb vérzés serked elő. A vérzés naponta többször is megismétlődik. A sebek
helyi kezelésével a vérzés nem szüntethető meg.
A
baj jelentősége abban rejlik, hogy a gyakori vérzés a bőrt
felmacerálhatja, a kicsordult vér sok rovart csal az állatra, mely
azután erősen nyugtalanítja. A tartós izgalom, a vakaródzás
mechanikai sérülésekre, másodlagos baktériumos fertőzésre,
akár bőrgyulladás kifejlődésére is vezethet. Nem elhanyagolható
szempont, hogy az állatok adásvétele során is gondot okozhat.
A
bántalom Ázsiában és Európa számos országában is gyakran
előfordul, hazánkban pedig főleg a Dunántúl déli részén, a
Duna-Tisza közén, valamint a Tiszántúl délnyugati részén
gyakori – ott, ahol a köztigazda legyek életfeltételei a
legmegfelelőbbek.
MI
OKOZZA?
A
betegséget a Parafilaria multipapillosa nevű féreg okozza, mely
szürkésfehér színű, cérna vastagságú. A hím 28 mm, a nőstény
pedig 40-70 mm hosszúságú és eleventojó parazita.
A
Parafilaria fejlődési formáit a vérszívó legyek oltják be a
bőrbe, és itt alakul ki az ivarérett féreg.
MILYEN
TÜNETEK MUTATKOZNAK?
Melegebb
évszakokban, május elejétől szeptember közepéig a parafiláriák
ivarérett nőstényei eredeti tartózkodási helyükről a pólya
alatti laza kötőszövetből kiindulóan a bőrizmot, a bőralatti
kötőszövetet és rendszerint magát a bőrt is átfúrják, és
azon egy tűszúrásnyi kerek lyukat ejtenek. Ily módon a felszínre
jutnak és ivari produktumaikat a külvilágra juttatják, majd
ezeket a közben fellépő vérzés magával sodorja. Így jelenik
meg a nyári vérzés jellemző klinikai képe.
Köztigazdaként
a nappal támadó legyek szerepelnek, melyek a vérben lakmározva a
vérrel együtt a parafiláriák petéit és lárváit is felvehetik,
majd azokat továbbviszik.
Előfordul
a parafilariózisnak egy másik vérserkedés nélküli formája is,
amikor a nyári vérzés helyein csupán borsó-, mogyoró- vagy
diónagyságú tömött, rugalmas tapintatú csomók jelennek meg,
felettük a bőr borzalt szalmasárga színű savószerű váladéktól
összetapadt. A bőr durvább, kissé megvastagodott, ráncolt
felülete korpázó, pikkelyező és nagyon viszket. E csomókban
mindig megtalálható a parazita!
Nagyon
fontos tudni, hogy a parafiláriák a gazdaállatban éveken át
életben maradnak, és az általuk okozott tünetek nagyon sok bajt,
gondot és bosszúságot okoznak nemcsak az állatnak, de a
gazdáiknak is.
VÉDEKEZÉS,
ORVOSLÁS
1.
A legyek távol tartása pl. repellenes szerek alkalmazásával.
2.
A bőrgyulladás megakadályozására az állatokat a vértől
megtisztítjuk, esetleg fertőtlenítő oldatot is használhatunk
(pl. Betadine stb.).
3.
A mikrofilariózis megszüntetésére az orsóférgesség orvoslására
ajánlott gyógyszereket lehet alkalmazni (pl. Equalán paszta stb.).
A
LOVAK HEGYESFARKÚ GILISZTÁJA
(Oxyuridosis)
Nem
egyszer azzal a panasszal keresett fel a ló gazdája, hogy az
egyébként jó kondícióban levő, egészséges lova már hosszabb
ideje szinte szünet nélkül dörzsöli a végbélnyílás
környékét, a viszketés következtében az állat ideges,
nyugtalan, még éjszakánként is „dobog”, némelykor a
végbélnyílásból fehéres színű kifolyás látszik, amit ha
letöröl, másnap ismét megjelenik.
A
vizsgálat során legtöbbször kiderül, hogy a végbélnyílás
környékén, a gáttájon talált szürkésfehér vagy
szennyesszürke felrakódások, csurgók valójában egy
fonálféreg-faj petecsomói, melyeket a vastagbélben élősködő
paraziták raknak le a végbélnyíláshoz vándorolva.
MI
OKOZZA?
A
kórokozó a lovak hegyesfarkú gilisztája, az Oxyuris equi. A hím
1 cm körüli, a nőstény azonban jóval nagyobb, mintegy 4-12 cm
hosszú, fehér színű féreg, mely testének elülső része
vastag, a hátulsó kétharmada azonban ostorszerűen elvékonyodott.
Innen adódik az elnevezése is.
A férgek a vastagbélben és a vakbélben élnek. A nőstények a megtermékenyítés után a végbélbe vándorolnak és a perianális (végbélkörnyéki) tájon rakják le a petéiket.
A férgek a vastagbélben és a vakbélben élnek. A nőstények a megtermékenyítés után a végbélbe vándorolnak és a perianális (végbélkörnyéki) tájon rakják le a petéiket.
A
FERTŐZŐDÉS
Egy-egy
nőstény által a végbélnyílás környékén 1-3 perc alatt
lerakódott petekötegekben 8-60000 pete is lehet. Ezek viszkózus,
hamar megalvadó anyaggal vannak az anális tájhoz tapasztva.
Nyáron
a peték 5, télen legalább 7 nap alatt fertőzővé válnak
azáltal, hogy a petében levő 1. lárva kétszer vedlik. A kétszer
vedlett lárvát tartalmazó petéknek a szájon át való felvétele
után a lárvák a vékonybélben szabaddá válnak, majd a
remesebélben és a vakbélben a nyálkahártya mélyébe hatolnak,
ahol mintegy 100 nap alatt a férgek elérik az ivarérettségüket.
A peteürítés a fertőzéstől számított mintegy 140 nap múlva
kezdődik.
A
perianális tájékon a bőrre tapasztott peték előbb-utóbb
lehullanak a talajra, az alomra, s az utóbbiak felvételével
bekövetkezik a lovak fertőződése, és kialakulnak az előbbiek
során leírt tünetek.
MI
A TEENDŐ?
1.
Az állat féregtelenítése, melyre az orsóférgesség
megszüntetésére ajánlott gyógyszerek vehetők igénybe az ott
leírt alkalmazással.
2.
A gát bőrén levő petéket naponta megismételt langyosvizes
lemosással lehet eltávolítani.
3.
Gondosan be kell tartani az istálló higiéniai szabályait az
újrafertőződés megakadályozására.
ÁTRAGADHAT
AZ EMBERRE?
Miután
a hegyesfarkú giliszta (Oxyuris) az embernek különösen
gyermekkorban az egyik leggyakoribb élősködője, és a tünetek is
hasonlóak (végbéltájéki viszketés, ideges tünetek stb.),
felvetődött a kérdés, hogy vajon az emberre is veszélyes lehet-e
a lovak fertőzöttsége.
Az
ember fertőzését azonban egy másik faj, az Oxyuris vermicularis
okozza, és az embernél a fertőzés négyféle módon következik
be:
1.
Az anális viszketés folytán a tájék vakarása során közvetlen
kézzel.
2.
A petékkel szennyezett táplálékkal.
3.
A szobákban, helyiségekben a petékkel felkavart porban.
4.
Amikor a petékből kiszabadult lárvák visszavándorolnak a
végbélbe.
ROZSFÉRGEK
A CSIKÓ GYOMRÁBAN
(Gasterophylosis)
Azzal
a panasszal keresett fel a gazda, hogy csikója étvágytalan, szőre
borzolt, időnként kólikásan nyugtalankodik, és jócskán
visszamaradt a fejlődésben. Ő „gilisztásságra” gondol, és a
féreghajtásra receptet kér. Felírtam az orsóférgek elhajtására
szolgáló készítményt. Megjegyzem, hogy akkor még nem volt olyan
széles hatósávú, számos parazita ellen hatásos univerzális
orvosság, mint manapság.
Két
hét múlva a gazda már a csikó vizsgálatát kérte, mert a
kezelés nem bizonyult eredményesnek. A vizsgálat eredményeként
több „rozsférget” is találtam a végbélben. Bizonyosság vált
tehát, hogy a másik hasonló tünetekben manifesztálódó
parazitózis, a rozsférgesség okozta a bajt, mely a csikók gyakori
betegsége, amit a lóbagócs legyeknek a lovak gyomrában fejlődő
lárvái okoznak.
A
FERTŐZŐDÉS
A
bagócslegyek a nyár közepén és végén rajzanak, és
rendszerint a déli órákban rakják petéiket a ló bőrére. A
petében közepes meleg külső hőmérséklet esetén kb. 10 nap
alatt kifejlődik az 1 mm hosszú, üvegszerűen áttetsző kis álca,
amely a petébe zárva hónapokig fertőzőképes marad.
Lenyalással
vagy a takarmánnyal felvett lárvák a torokba jutnak, majd a ló
lenyeli, és a gyomorba kerülnek. Itt megtelepednek és
kisebb-nagyobb csoportokban a nyálkahártyán a feji rész
befurakodása és nyomása következtében kráterszerű mélyedéseket
idéznek elő.
Kivételesen
gyomorátfúródás, a nagyobb erek sérülése folytán vérzés,
esetleg elvérzés, a gyomor ellenálló-képességének csökkenés
következtében pedig a gyomor erősebb megtelése esetén egészen
ritkán akár gyomorrepedés is bekövetkezhet.
KIREPÜL
A LÉGY
A
lárvák a gyomorban átlag 10 hónapig tartózkodhatnak, ezalatt
kifejlődnek, majd a gyomor- és béltartalommal együtt elhagyják
az emésztőcsatornát, és a földre hullanak.
A
talajon egy-két nap alatt bebábozódnak, majd 30-40 nap múlva a
bábokból kibújnak a legyek, melyek pár óra múlva párosodnak, s
a nőstény légy rövidesen le is rakja a petéit, ahogyan azt az
előbbiek során olvashattuk.
TÜNETEK
Az
ősszel, a tél folyamán esetleg csak tavasszal jelentkeznek a
tünetek, és hosszabb ideig, a lárvák kivándorlásáig
eltartanak. A csikók étvágya változó és általában gyengébb.
A szőr hosszú, borzas, tompafényű, a nyálkahártyák sápadtak,
időnként enyhe kólikás nyugtalanság is észlelhető. Az állat
ürítésének megfigyelésekor esetleg fiatal húsvörös színű
rozsférgeket lehet találni a végbél nyálkahártyáján.
ORVOSLÁS
A
féreghajtásra jó eredménnyel alkalmazhatjuk az orsóférgesség
során említett szereket a mellékelt utasítás szerint alkalmazva.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2009. júliusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése