TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)
Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására
Bár zord a Harz, megéri...
Rübeland érdekessége a barlangok mellett egy 2,5 méteres vasbetonból készült medve a Bode partján, mely a város jelképe. A Hoher Klefen levő kilátótoronyból szép látványban lehetett részünk.
A Filozófus-sétányt választva felmentünk a sziklába vájt ösvényen a fenyvesek isteni illatát árasztó hegyoldalon, míg alattunk a mélységben egy gyors folyású hegyipatak suhogott.
A madarak romantikus trillázásukkal szórakoztattak minket, mi pedig élménybeszámolókkal egymást. Az út a fenyvesek birodalmába vezetett.
A Harz-hegység meredeken kezdődik a kacsalábon forgó vár közvetlen szomszédságában.
Gyönyörű kilátás nyílt a Harz-hegységről. Amíg mi a vérbeli turisták módjára e szerény és romantikus kedvteléssel töltöttük időnket, német vezetőnk és kíséretét képező négy német hölgy a közeli presszóban a reprezentációs alap terhére Bacchus istennek mutattak be áldozatot nagy mennyiségű alkohol eltemetésével.
Ennek eredményeként a fiatalabb Dame B. urat és O-t simogatta a legnagyobb csendben titokzatos tompa világítás leple alatt, addig a három éltesebb és meglehetősen terebélyes asszonyság olyan ricsajt vert, hogy azt még az alkoholmámortól nagyokat pislogó vezetőnk sem tudta elviselni!
A Kloster-Göningen magánvendéglőben, egy nagyon szép helyen fogyasztottuk el a vacsorát. Úgy látszik, az utánunk érkező nyugatnémet vendégekkel téveszthettek össze bennünket, mert a gramofon hangján hamarosan felcsendült a Kívül a kaszárnyán című német háborús dal, amit azonban hamarosan levettek és munkásdalra cseréltek. A tálalás ragyogó volt. Mindenki kapott egy hatalmas tálat, rajta sajt, vaj, nyers hús, szalámi, kolbász, disznósajt, parizer. Sör és konyak ad libitum! Nagyot mulattunk. Felváltva énekeltek német, majd énekeltünk magyar dalokat. Mígnem mégiscsak megérkezett a nyugatnémet társaság, és a másik teremben tánczene szólalt! A Jakobsöhlben a tetőfokára hágott a hangulat! Éppen táncolok IL-lel, amikor egy alacsony, nem éppen fiatal, szemüveges német nő megfogja a kezemet, hogy táncolni akar velem. Mögötte B. úr áll a legkajánabb kárörvendő vigyorral... Gizi-mamát, úgy látszik ismét féltve a tekintélyét, hiába kértem fel, egész este anyai szigorral és komolysággal felügyelt a kedélyes társaságra.
Hazafelé a szőke Frau rám is pazarolt egy nem várt cirógatást. A nagyobbik baj azonban mégiscsak az volt, hogy az ismeretlenben eltévedtem a nagy német éjszakában! Csak két órás bolyongás után találtam haza, miközben két aludni nem tudó és hálóingben az utcára kinéző tisztes polgártól is érdeklődtem a merretovábbról. Igaz, hogy mindenki halálosan teleette és teleitta magát, Mayer bácsi mégis betért még egy pohár sörre a kocsmába. A szokás nagy úr...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése