NDK-tanulmányút VIII

TANULMÁNYÚTON NÉMETORSZÁGBAN (1968)

Tapasztalatcsere-látogatáson a Német Demokratikus Köztársaságban a Rottmerslebeni Termelőszövetkezet meghívására

Mielőtt hazamegyünk, nem is lehetne szebb programunk a Zwingernél!

Drezda területe 225 négyzetkilométer, ebből csaknem 6 Dresdner Heidének nevezett sziget. Egy oklevél 1206-ban említi először a nevét. Ebben az időben a németek előnyomulása keletre és a szláv őslakosság visszaszorítása már befejezettnek volt tekinthető. Igaz, hogy voltam már a drezdai Zwingerben, de úgy érzem, akárhányszor is járnék itt, mindig bejönnék! 7300 képével a világ második képtára. A képek önmagukért beszélnek...

Már záróra volt, amikor a Zwingerhez értünk, így csak protekciósan sikerült jegyet szerezni, és a hivatalos idő után néztük meg a képtárat más idegen csoportokkal. Valamennyi német város közül Drezda fizette a legnagyobb árat a háború kirobbantásáért. Angol és amerikai bombázók 1945. február 13-án éjszaka végrehajtott légitámadása a városban 35 ezer emberéletet követelt. A városközpont valamennyi műemléke, Operaház, Zwinger, Japán palota, számos templom stb. mind áldozatul esett.

Százezrek vesztették el az otthonukat és minden vagyonukat. A 220 ezer lakásból 80 ezer teljesen elpusztult, csak 45 ezer maradt sértetlen. A központban mintegy 15 négyzetkilométernyi romterület maradt, amely nagyobb volt mint a század végén az egész város. Most azonban újjáépítve a régi pompájában ragyog a Zwinger!

De folytatva: Mindez hadászatilag teljesen felesleges volt, hiszen eldőlt a háború sorsa. Ha ekkor letették volna a fegyvert, beszüntették volna az esztelen vérontást, nemcsak Drezda értékei, műkincsei, lakossága és milliárdos értékek kerülték volna el az esztelen pusztítást. Személy szerint Churchillt hibáztatják, mert állítólag ő adta ki a parancsot az esztelen vérontásra.
Most is hosszasan gyönyörködtem Raphael (Sixtusi Madonna), Michelangelo (Léda a hattyúval), Vecelli (Danae és a Szerelem), Van Dyck és Rembrandt képek előtt. Eszembe jutott, hogy 10 évvel ezelőtt így emlékeztem meg Drezdáról: a halott város. Még ma is vannak romos házak és főként templomok, de ma már nem kísért az 1945. február 13-i éjszaka a 45 ezer halottjával. És este is eleven nagyváros benyomását kelti!

A Zwinger a drezdai barokk építőművészet csúcspontja: díszterem a szabad ég alatt, amelyet lendületes formájú, a kőfaragó- és szobrászművészet remekeivel díszített pavilonok, galériák öveznek. A rekkenő hőségben lehűtöttük magunkat a Nimfák kútjánál.

Erős Ágost fejedelem elsősorban azért építtette, mert a narancsfáit akarta védett módon elhelyezni. A Zwinger építése 1711-1722-ig tartott. Művészileg a legtökéletesebb részei például Herkules földgolyót tartó szobrával, mellette a Nimfák fürdője nevű szökőkút gazdag figurális díszítéssel.

1924-35-ig alapos restaurálás történt. Kijavították a sérült szobrokat, díszítéseket. 1945-ben azonban ismét súlyos károk keletkeztek. A második világháború idején a festményeket és a műalkotások nagy részét vidéki kastélyok és uradalmak pincéiben helyezték biztonságba. Az értékes gyűjteményt a szovjet hadsereg "mentette meg", majd 1955-ben visszaadta az NDK-nak. 1956-ban nyitották meg újra a nagyközönség számára. Összesen másfél millió műkincset vittel el, majd adtak vissza a szovjetek.

A Zwingerben számos szalon van. Képtár, porcelángyűjtemény, matematika-fizika szalon, Állattani Múzeum, Történeti Múzeum sok-sok értékes, felbecsülhetetlen értékű műtárggyal. Még elköltöttem a 100 márkámat, már csak a zárórát jelző csengő elhangzásakor fizettem, de sikerült az utolsó német vasamat is elkölteni. És míg a Zwinger képeit nézzük, elmondom, hogyan ért véget utunk.

Megkaptam a helyjegyemet és ezután következett életem egyik leghosszabb éjszakája! Prágáig még csak elment valahogy a dolog, mert az útitársak átmentek más kocsikba és így ledőlhettem az ülésre. De Prágánál a mérhetetlenül szemfüles kalauz észrevette az alvó helybitorlókat és azzal, hogy a szerelvényt szétkapcsolják, úgy megijesztette őket, hogy kezükben a cipővel, harisnyában futottak a vagonukig.

Így már nagyon szorossá vált a hely és megkezdődött a fáradt és aludni vágyó emberek tusakodása az álommal és a megfelelő helyezkedéssel. Csak kínlódni lehetett, pihenni nem.

A keserves éjszaka után dél körül érkeztünk Budapestre fullasztó hőségben. A Wartburggal, utasokkal jöttem haza. Dunaújváros előtt beragadt a jobb hátsó fékem - hosszas szerelés következett. Kizárólag B. úrnak köszönhettem, hogy nem kellett az út szélén éjszakáznom. Kimerülten értem haza.

Visszatekintve az utazásra el kell ismerni, hogy nagyon hasznos, érdekes és élménydús volt.Mindenekfelett élvezhettük vendéglátóink szeretetét: igyekeztek a legmesszebbmenőkig teljesíteni minden kívánságunkat.

Azt hiszem, ez az út mindenki számára egy valóságos hízókúra volt, de itallal kezdtük a napot és azzal is fejeztük be! Mindazt megnézhettük, ami akár szakmai, akár pedig esztétikai szempontból érdekes, szép vagy tanulságos volt.

Valódi ízelítőt nyertem egy nép életéből, szorgalmas munkájából és eredményeiből.