A Kistermelők Lapja előbbi számaiban az ember és a háziállatok
egészségét súlyosan veszélyeztető mikroorganizmusokról, a
leptospirákról szóló cikksorozatunkban olvashattuk, hogy ezek a
sűrű csavarulatokkal bíró, élénken mozgó apró kórokozó
képletek miként támadják meg az ember és háziállataink
egészségét, hogyan történik a fertőzés, milyen tünetek
mutatkoznak, és miként lehet az általuk okozott betegséget
orvosolni, valamint hogyan lehet védekezni a betegség ellen.
Részletesen és konkrétan tárgyaltuk az ember fertőződését,
megbetegedését, a sertések elvetélésével és
szaporodásbiológiai problémáival okozott súlyos veszteséget.
Ugyancsak a növendék szarvasmarhák és borjak lázas betegségét,
és a tehenek elapasztásával és a tej kóros megváltoztatásával,
valamint az állatok elvetélésével járó súlyos gazdasági
veszteséget előidéző kórképet.
A bántalom zoonózis, tehát állatról emberre terjedő betegség,
mely közvetítésében a háziállatok mellett főként a rágcsálók
és mindenekelőtt a patkányok játszanak jelentős szerepet.
Ezúttal a kedvelt és a közvetlen közelünkben élő társállatok,
a kutyák leptospirózisát fogjuk ismertetni. A betegség
jelentőségét fokozza, hogy hazánkban az állatok fertőzöttsége
meglehetősen gyakori! Ezt bizonyítja, hogy egy régebbi felmérés
szerint a budapesti ebek 17,2%-a , a vidékieknek pedig 40%-a volt a
szerológiai vizsgálatok szerint fertőzött (MÉSZÁROS) és
bár igaz, hogy az idősebb állatok gyakran tünetmentesen vészelik
át a fertőzöttséget, a fiatal ebeken súlyos klinikai tüneteket
és gyakran a kiskutyák elhullását is okozhatja. Mindemellett a
közvetlen környezetében levő embert is megfertőzheti.
A betegség ellen megfelelő vakcinás oltással jól lehet
védekezni, de erről, valamint a fertőződésről, a betegség
tüneteiről és orvoslásáról a továbbiakban fogunk szót ejteni.
A betegség jelentkezésekor a gazdák rendszerint megkérdezik, hogy
vajon a macska megkaphatja-e a betegséget. Előrebocsátom, hogy a
macska nem fogékony a leptospirák iránt, ezért járványtanában
a leptospirák nem játszanak szerepet.
A KUTYA FERTŐZÖTTSÉGÉRŐL
A leptospirák igen változatos szerotípusai főként a meleg és a
mérsékelt égövön világszerte előfordulnak. Egyes szerotípusok
vadon élő rágcsálókban vagy háziállatokban tartósan is
megtelepedhetnek és természetes járványgócokat képeznek. A
Spirochaetak rendjébe tartozó Leptospira nemzetségben több mint
130 szerotípust különítettek el, ezek közül kutyában a
Leptospira icteronaemorrhagiae és a Leptospira canicola okoz
leggyakrabban betegséget, de jóval ritkábban más szerotípusok is
megbetegíthetik az ebeket. Szerológiai felmérésekkel a kutyákban
mintegy 20 szerotípussal szemben mutattak ki ellenanyagokat
(HORVÁTH).
Kutyában az első leptospirózisos bántalmat 1852-ben HOFER
írta le, és ebtyphusnak (ebtífusz) nevezte el a bántalmat, majd
Stuttgarti ebjárványként írták le. Csak emlékeztetőül jegyzem
meg, hogy emberben először WEIL állapította meg a betegséget
1886-ban.
A
KÓROKOZÓ
A leptospirákról előbbi cikkeinkben részletesen olvashattunk,
ezért emlékeztetőül csak a legfontosabbakat jegyezzük meg.
Az igen vékony kórokozók (leptos=cérna) sűrű csavarulatokat
mutatnak. A külvilágban a leptospirák csak nedves, meleg, enyhén
lúgos környezetben képesek életben maradni 2-3 hétig. A hőre
érzékenyek, mert az 56°C-ra való hevítés percek alatt
elpusztítja őket és a fagynak sem tudnak ellenállni. Érzékenyek
a savanyú vegyhatásnak és a kiszáradás iránt is. A környezetbe
ürült leptospirák ellen a szokásos fertőtlenítők hatásosak.
JÁRVÁNYTAN
Amint arról már az előbbiekben is olvashattunk a természetes
gócokban az egyes Leptospira-szerotípusok fennmaradásáért
meghatározott gazdafajok felelősek.
A Leptopsira CANICOLA gazdaállatfaja maga a kutya, ezért ez a
szerotípus városokban, kutyatenyészetekben és olyan körülmények
között fordul elő gyakrabban, ahol a kutyák intenzíven
érintkeznek egymással.
A Leptospira icterohaemorrhagiae fenntartó gazdája a patkány,
ezért ott fordul elő gyakran, ahol jelentős a patkányinvázió
(szennyvíz-csatornák, elhanyagolt települések, állattartótelepek
stb.).
Egész sor más Leptospira-szerotípus (pl. L.sejroe, L.grippotyphosa
stb.) – amelyek ritkábban fordulnak elő kutyában – fenntartó
gazdái apró rágcsálók. A Leptospira pomonát sertések
közvetíthetik kutyára. A leptospirák terjesztésében a fenntartó
gazdafaj vizelete játssza a döntő szerepet, mert a leptospirák a
fertőzött állatokban idült vesegyulladást tartanak fenn.
KÓRFEJLŐDÉS
A leptospirák többnyire szájon át, ritkábban a bőr fellazult
hámrétegén, esetleg vízben, a kötőhártyán át jutnak a
szervezetbe. A behatolást követően a véráramba törnek, és
mindaddig a keringésben maradnak (leptospiraemia), amíg a szervezet
immunológiai áthangolódása révén a vérpályában az
ellenanyagok megjelennek.
Ezek hatására a kórokozók egy-két hét alatt kitakarodnak a
vérből, de továbbra is megmaradhatnak egyes szervekben – főként
a vesékben, ahol idült glomerulonephritist (a vesében levő
érgomolyokból kiinduló vesegyulladást) okozva a vizelettel
tartósan ürülhetnek. A leptospirák kóros hatásukat különféle
toxinok és enzimek termelése révén fejtik ki, amelyek a vérerek
és a szervezet egyéb sejtjeit károsítják. A vérfertőzés
idején a leptospirák a méhen belül a magzatba is bejuthatnak.
Idült esetekben a vese súlyos károsodása miatt uraemia
(húgyvérűség, a szervezetben visszamaradó vizeletanyagok okozta
toxikózis, mérgezés) fejlődik ki.
A
BETEGSÉG TÜNETEI
Amint arról már szó esett, a fertőzés az esetek nagy részében
tünetmenetes marad. Megkülönböztetjük a bántalom heveny
formáját, mely főként az 1-2 évnél fiatalabb kutyákban fordul
elő, és e betegség idült formáját, mely a felnőtt állatokban
lép fel. A betegség lappangási ideje (fertőzéstől a klinikai
tünetek megjelenéséig eltelt idő) 1-3 hét.
1. A HEVENY forma. Fiatal kutyákban a fertőzést főként a
Leptospira icteronaemorrhagiae okozza. A belső hőmérséklet lázas
magasságúra emelkedik, majd hamarosan a normális alá csökken, az
állat étvágytalan, bágyadt, levert, a környezete iránt nem
érdeklődik. A néhány napig tartó magas lázas állapotot
követően a kötőhártya és a száj nyálkahártyája, valamint a
has alján és a combok belső felületén a bőr sárgásra
festődik. A vizelet az epefestéktől barnás színűvé válik.
Tapintásra a máj és a vesetájék fájdalmas.
Súlyosabb esetekben az állatok hánynak, hasmenés jelentkezik, a
bélsárhoz vércsíkok keveredhetnek. Ritkábban az agyburok
megbetegedése miatt idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak.
Ha nem történik időben beavatkozás, a néhány hónapos kölykök
a betegség heveny szakában elhullhatnak, vagy a betegség idült
alakba megy át.
2. Az IDÜLT kórkép főként az idősebb kutyákban
jelentkezik. A bántalmat többnyire a Leptospira canicola idézi
elő. Ez is leginkább rövid lázas szakasszal kezdődik, és
csakhamar teljes étvágytalanságban és aluszékonyságig fokozódó
levertségben manifesztálódik. Az idült vesegyulladás miatt
kialakult uraemia áll a kórkép előterében.
Nem ritka az ismételt hányás és csillapíthatatlan hasmenés. A
bőr feltűnően rugalmatlan, a szemrésben nyálkás váladék
mutatkozik. Az állatok púposított háttal, feszesen járnak, a
vesetájék fájdalmas, a betegek sokat isznak. A látható
nyálkahártyák szennyes-vörösek vagy barnás színűek.
A pofák belső felületén, a nyelv szélén kimaródások jöhetnek
létre, és a beteg állat lehelete feltűnően bűzös. Megjegyzem,
hogy az ilyen tünetekben megbetegedő kutyák nagy része egy-két
héten belül elhullik. Egyébként az idülten lefolyó bántalom
hetekre is elhúzódhat.
MIT
LÁTUNK A BONCOLÁSKOR?
A heveny kórkép esetén a sárgaság mellett vérzéseket látunk a
savóshártyák alatt. A hasüregben vörhenyes savó gyűlik össze.
A vékonybél nyálkahártyája egész hosszában kipirult,
vérzéseket tartalmaz. A máj savósan duzzadt, az epehólyag
feszülésig telt.
Az idült esetekben a parenchymás szervek és a nyirokcsomók
duzzadtak, vérzéseket tartalmaznak.
KÓRFEJLŐDÉS
(A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA)
A kutyák heveny leptospirózisának oktani kórjelzése nem könnyű
feladat. A fiatal veseelégtelenség tüneteit mutató kutya (hányás,
rugalmatlan bőr, gyengeség, sok fehérje a vizeletben) még ha
előzőleg vakcinázva volt is leptopsirózis ellen, gyanús a
betegségre.
A klinikai tünetek tehát csupán csak utalnak a betegségre. Oktani
kórjelzéshez a leptospiráknak a vérből, vizeletből, szövetekből
való kimutatásával, illetve a vérben emelkedő titerben megjelenő
ellenanyagoknak a kimutatásával juthatunk.
Megjegyzem, hogy megkísérelhető a kórokozó leptospirák
kimutatása sötét látóteres mikroszkópos vizsgálattal a betegek
vizeletének centrifugált üledékében.
Ezt megkönnyíti, ha a vizelet nyerését megelőző napon 15 g
szódabikarbónát adunk a kutyának, hogy vizeletének pH-értékét
lúgos irányba eltoljuk.
Gyakorlatiasabb a laboratóriumban végzett szerológiai vizsgálat.
A fertőződést követő egy hét elteltével ugyanis ellenanyagok
mutathatók ki a kutya vérsavójában. Beteg kutyák vérsavója
1:400-as titert meghaladó, többnyire tízezres titereket mutat
(HORVÁTH).
Az elkülönítő kórjelzés szempontjából főként egyes, vírusok
okozta betegségek (szopornyica, fertőző májgyulladás), továbbá
baktériumos és parazitás eredetű vesegyulladások jöhetnek
szóba.
A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy a rókák farmokon,
ezüstróka-tenyészetekben súlyos formában, tömegesen
megbetegedhetnek pomona- illetve
icetrohaemorrhagiae-leptospirózisban. Mindkét leptospirózis
rosszindulatú, heveny tünetekkel járó sárgaság kialakulásához
vezet. A rókák rendszerint leptospirózisban (vérfesték-vizelésben)
elpusztult borjak húsának elfogyasztásával fertőződhetnek
(MÉSZÁROS). A Közel-Keleten a sakálok L.canicolával
fertőződnek, a vizeletükkel nagy tömegben ürítik a
leptospirákat, így az ottani canicola-leptospirózis legfontosabb
terjesztői.
GYÓGYKEZELÉS
A heveny esetekben a 3-5 napig tartó antibiotikumos kezelés
penicillinekkel, streptomycinnel, tetraciklinekkel stb. rendszerint
eredményre vezet. Példaként említem, hogy pl. Tardomyocel
3ml/kutya 2-3 napon át, sztreptomicin 10 mg/ttkg naponta 2xi.m.,
Tetran 25-50 mg/ttkg stb. A gyógyszeres terápiát a kezelő
állatorvos utasítása szerint és az akkor forgalomban levő
gyógyszerekkel a mellékelt utasítás szerint kell elvégezni.
Lényeges az egyidejű tüneti kezelés, a hányás és hasmenés
csillapítása és a szívműködés támogatása.
Hozzáteszem az uraemiás tüneteket mutató kutyák a
veseelégtelenség miatt az antibiotikumos és a tüneti kezelés
ellenére is többnyire néhány hét alatt elhullanak.
VÉDEKEZÉS
A megelőzés legfontosabb módja a vakcinázás. Erre a célra
alumíniumgélhez adszorbeált elölt Leptopsira icterohaemorrhagiaet
és L.canicolát, valamint különböző élő vagy elölt vírusokat
(szopornyica, fertőző májgyulladás, kutyaparvovírust és esetleg
veszettségvírust stb. is) tartalmazó kombinált oltóanyagok
állnak rendelkezésre.
Az immunizálás célszerű időpontja kölyökkutyákban a 9-12. hét
vagy 3 hónapos kor után bármely időpontban egymás után kétszer,
majd a Leptospira komponenssel való immunizálást kétéves korig
célszerű félévente egyszer, ezt követően pedig évente egy
alkalommal megismételni.
Ne feledjük, hogy csak egészséges állatok olthatók, és a kutyák
tartási viszonyaiban figyelmet kell szentelni a higiéniai
szempontoknak és a rágcsálóirtásnak!
Az oltóanyag kiválasztása és alkalmazása a kezelő állatorvos
feladata, ezúttal csak példaként említünk meg néhány
forgalomban levő oltóanyagot és azok alkalmazását.
NOVIBAC
LEPTO VAKCINA A.U.V.
Célállat faj: kutya. Aktív immunizálásra (8 hetes kortól) a
Leptospira interrogans Canicola és Icterohaemorrhagiae
szerocsoportja által okozott leptospirózis ellen. A védettség
négy hét alatt alakul ki.
A Canicola és az Icterohaemorrhagiae szerocsoporttal szemben egy
évig áll fenn a védettség.
Adagolás: sc. 1 ml/állat.
Alapimmunizálás: a korábban nem vakcinázott kutyákat 2-4 hetes
időközzel kétszer kell oltani. A kölykök az első vakcinázáskor
legalább 8 hetesek legyenek! Emlékeztető oltás: évente.
Kiszerelés: 10x1, 1x10 adag.
NOVIBAC
RL VAKCINA A.U.V.
Javallat: inaktivált vakcina kutyák veszettsége és leptospirózisa
ellen. Vemhesség ideje alatt is alkalmazható.
Adagolás: sc. 1 ml/állat.
Részletesebb tájékoztatás a mellékelt utasítás és az
állatorvos ajánlása szerint.
VANGUARD
PLUS 7VAKCINA A.U.V.
Kutya aktív immunizálására 5 hetes kortól.
Javallat: egészséges kutyák aktív immunizálására a kutya
parvovírus okozta bélgyulladása, szopornyicája, fertőző
májgyulladása, fertőző laringotracheitise, parainfluenzája és
leptospirózisa (canicola és icterohaeorrhagiae) elleni kombinált
vakcina.
Részletes tájékoztatást a melléklet nyújt, illetve a kezelő
állatorvos ad.
Egyéb oltóanyagok is vannak forgalomban, ezeket a vakcinákat csak
példaként említettük meg.
AZ
OLTÁSI IGAZOLÁSOK JELMAGYARÁZATA
Több
Olvasónk is érdeklődött, hogy az oltási könyvbe az állatorvos
által beragasztott „bélyegeken” az oltást igazoló rövidített
jelek mely betegségekre vonatkoznak. A fontos jelmagyarázatot az
alábbi táblázat tartalmazza:
D
|
Distemper
|
Szopornyica
|
H
|
Hepatitis
|
Fertőző májgyulladás (Rubarth kór)
|
L
|
Leptospirosis
|
Leptospirózis
|
P
|
Parvo
|
Parvo vírus fertőzés
|
Pi
|
Parainfluenza
|
Parainfluenzua vírus fertőzés (Kennel
köhögés)
|
R
|
Rabies
|
Veszettség
|
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2014. decemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése