Levelek Csehszlovákiából (3.)

"29 publikációm jelent meg a Magyar Állatorvosok Lapjában, melyekben bizonyára érdembeli megfigyelések és kísérletek is voltak, mert 24 országból (többek között az USA-n és Kanadán kívül Mexikóból és még Argentínából is) 121 intézet kért azokból lenyomatot."

Az első császár

1956-ban történt Bicsérden. Egy asszony sírva jött hozzám, hogy a kocája nem tud megelleni. Amikor megvizsgáltam, azt tapasztaltam, hogy a szűk medence miatt a hüvelyen át valóban nem fog menni a dolog. Ennek a szegény asszonynak minden vagyona ez a sertés volt meg pár tyúk, ami az udvarban kapirgált!

A vidéki gyakorlatban a császármetszés nem egy mindennapos beavatkozás volt, arról nem is beszélve, hogy nemrég kezdtem a praxist, ilyen esetem még nem volt, az egyetemen pedig nem mutatták be, hogyan kell végezni ezt a műtétet. Szereztek embert és kizárólag a sebészeti tankönyv útmutatása alapján méhmetszésen keresztül 11 malacot segítettem a világra. A mesterség szabálya szerint elláttam a sebet, majd pedig magam is kíváncsian vártam a gyógyulást. Figyelemmel kísértem a kocát. Szépen javult, tejrejött. Kivétel nélkül minden malaca megmaradt.

Az eset híre a faluban elterjedt, és megalapozta a szakmai hitelemet. Nekem is önbizalmat adott, mert ettől fogva bátrabban álltam neki a komplikáltabb eseteknek, a sertésüzemben pedig később nem egy hasonló operációt kellett elvégeznem. A többiről már nem készítettem fotót, de az első páciens gyógyulását örömömben megörökítettem.

A csehszlovák levelek