Ezúttal a szerző olyan képeit
válogattuk össze, ahol azon ritka pillanatoknak lehetünk tanúi, amikor
őt fényképezik - ebben a bejegyzésben közterületeken a világ különböző
tájain Európán túl. Szokásunkhoz híven a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha a címként
jelölt táj, ország vagy város
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik. Nem egy így megnyitott
fejezet több képet és részletesebb leírást is tartalmaz a témában.
.
.
Sydnyt Ausztrália bölcsőjének is nevezhetnénk: 1788-ban ugyanis itt
kötött ki a fegyenceket szállító Első Flotta, és itt létesült az első
európai település a kontinensen. Különösen a city telített járművekkel, hiszen utcáit még a lófogatos
időkben mérték ki. Vezetőnk a föld alatt közlekedő villamosvonatot
ajánlja, ha a belvárosban akarunk közlekedni. A circle jelzésű
vonatok nagy kört tesznek meg a város központja alatt, a belváros föld
alatti öt állomásán állnak meg, és ugyanoda térnek vissza. Nejemmel úgy döntöttünk, hogy inkább a városnéző kis vicinálist vesszük
igénybe - nemcsak azért, mert a legolcsóbb, de azért is mert a
legbiztonságosabb, és utazás közben a város forgalmából, látnivalóiból
is nyerünk némi ízelítőt.
.
.
.
.
Rekkenő a hőség, főként az árkádok alatt ülve árusítják az
ínycsiklandó egzotikus gyümölcsöket, a friss zöldségeket. Igazán
bőséges a vidéki felhozatal.
.
.
.
.
Az egyik legrégibb indián város nevét az ország őslakosairól, a
quitókról kapta. 1470-ben elfoglalták az inkák és Quito királyság
fővárosává tették. Jöttek a spanyolok, majd felkelés tört ki ellenük.
1822. májusában a Pichincha melletti csatában Sucre tábornok, a
forradalmi seregek parancsnoka szétverte a spanyol megszállókat, és
felszabadította a várost. Előbb Nagy-Kolumbiához tartozott, majd amikor
1830-ban Ecuador kikiáltotta a függetlenséget, ennek a fővárosa lett. Mindenfelé széles fasorok, szép terek,
virágoskertek és gondozott parkok gyönyörködtetik a szemet. Sokat
megőrzött a régi gyarmati város sajátosságaiból. Megpihenek a parkban.
.
.
.
.
Kairóban nemcsak a távolságok nagyok, hanem más, jellegzetes
környezeti tényezők is nyomasztják a turistát. Például a sok teljesen
egyforma utca, melyek mindegyikében pontosan ugyanolyan üzleteket,
cipő-, férfidivat-, illatszeráru-kirakatokat találunk. A járdán üldögélt. Szegénynek és öregnek tűnt, összességében elesettnek.
Az ember megindult a látványán. Odamentünk hozzá, de sajnos nem volt
közös nyelv, beszélgetni nem tudtunk. Ám amikor megláttuk a kezén az
értékes gyűrűket, már nem tudtuk, mit gondoljunk...
.
.
.
.
Ez már Miami! A város minden pontján több új irodaépület és
üdülőszálloda áll, és még mindig vannak tervek a folyamatos
továbbfejlesztésre. Belvárosa hatalmas üzleti és pénzügyi központtá
vált. Óriási banképületek sorjázzák egymást.
.
.
.
.
És miként látják el vízzel a rekkenő nyári hőségben manapság a kiszáradt
szájú, szomjazó, igazhitű honpolgárt? A vizes ember vörös fezzel a
fején egy hatalmas edényben viszi a hátán a vizes tartályt, és
kiszolgálja a kuncsaftokat. Kezében egy pohár, amelyből kirázza a maradék cseppeket, s ezzel mintegy
fertőtleníti is. Az egészségmegóvó további intézkedést Allahra bízza,
aki mindenható, no meg a testes ellenőrre, aki figyeli a tevékenységet. Igaz, hogy a nagy melegben a többórás caplatás után magam is
megszomjaztam, de nem mertem inni a kétes tisztaságú poharakból nem
lévén igazhitű, én nem számíthattam a mindenható Allah pártfogására...
.
.
.
.
Néhány óra hajókázás, és máris feltűnt
a város. És hogyan lett Makaó portugál gyarmattá? Négy évszázaddal
ezelőtt adományozta a portugáloknak a Kínai Mennyei Birodalom felett
akkoriban uralkodó Ég Fia, a kínai császár.
- És vajon ingyen adományozta? - szegezzük kínai vezetőnknek a kérdést.
-
Szó sincs róla! - válaszolja. Jutalomként adta azért, mert a portugálok
megsemmisítették az öbölben és a szigetcsoportjain garázdálkodó
kalózokat. Az igazság az, hogy a portugálok már a XVI. század elején
kereskedelmi kapcsolatba léptek Kínával, és 1557-ben - az európaiak
közül elsőként - állandó telepet létesítettek e helyütt. 1987-ben újabb kínai-portugál megállapodás született arról, hogy 1999.
december 20-án Makaó autonómiáját megtartva visszakerül Kínához. Kína
garantálja a kapitalista rendszer érvényben maradását az átadást követő
50 évre, tehát egészen 2049-ig.
.
.
.
.
Maszkat, a főváros is hatalmas hegyek völgyében, a hegyóriásoktól övezve
terül el. Fekvése és kikötésre alkalmas öble a nagy felfedezések idején
idevonzotta a portugálokat, akik 1508 és 1650 között kereskedőtelepeket
és két kikötőt létesítettek ezen a helyen. Az autóbuszunkra várva még állva is utálom a térden alul érő
rövidnadrágot, itt azonban szemérmesen kellett öltözni, kénytelen voltam
külön erre az alkalomra ezt vásárolni és viselni.
.
.
.
.
Shiráz ősi település, mely több ízben volt főváros is. Egész nap jártuk a várost, elfáradtam. Amint leülök a padra, jön egy
koldus! Egész Perzsiában egyetlen koldust sem láttam ezen kívül, hisz a
muzulmánoknak kötelező az adakozás. Hamarosan jött is a rendőr, aki
feltűnően kemény hangon eligazította - vagyis elzavarta.
.
.
.
.
A különböző törzseket az öltözékükről lehet megismerni. A tuaregek pl.
hosszú fehér gyolcs szalaggal tekerik körül a fejüket a tűző nap ellen.
Ugyanakkor a testüket csaknem földig érő fehér vászon lebernyeg borítja. A ruhaburok helyett én egy pálmafa alatt kerestem menedéket a rekkenő hőségben, a forrón tűző nap izzó sugarai elől.
.
.
.
.
Már a megérkezésünk délutánjára riskás városnézést szerveztek számunkra. Hosszú sorban készenlétben vártak a járművek bennünket. Pechünk volt, mert alighogy beültünk a kocsikba, eleredt az eső. Mind
sűrűbben esett, majd zuhogott a monszun áldása, így ezúttal alig láttunk
valamit a városból. (A riksa nem európai méretezés, alig fértem el
benne.) Vietnamban decembertől áprilisig, amit tél-tavasznak hívnak,
28-30°C a hőmérséklet, de júniustól szeptemberig akár 40-45°-ra is
felfuthat a hőmérő higanyszála.
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése