Angolkór

„A CSIRKÉIM CSAK SÁNTÍTANAK, MAJD LEESNEK A LÁBUKRÓL…”

A CSIRKÉK LÁBGYENGESÉGE I.

H. Józsefné, Hatvan: „…Legyen szíves tanácsot adni, hogy mit tegyek a csirkéimmel, mert már anyagilag is meg idegileg is teljesen kimerítettek. Az történt, hogy a csirkék 3 hetes korukban kezdenek „nehezen járni”, és amint elérik a négyhetes kort, már egy részük nyomorékká vált és nem is tud menni. Csak szenvednek és nem fejlődnek. Nyugdíjasok vagyunk, szeretnénk a baromfihúst a családnak megtermelni, de így ez aligha lehetséges…”

Olvasónk rövid levelében sajnos nem írta meg, hogy milyen takarmányt etet (esetleg más fajú állatnak ajánlott keveréktakarmányt, pl. süldőtápot vagy netán tojótápot stb.), kifogástalan minőségű-e a takarmány, kiegészíti-e ásványi sókkal vagy vitaminokkal és így tovább. Ha mindezt ismernénk, akkor lehetne konkrét diagnózist mondani, és megfelelő terápiát előírni. Miután azonban a csirkék ún. lábgyengeségét legtöbbször az angolkór (kalcium és foszfor elégtelen mennyisége, nem megfelelő arány, a D-vitamin hiánya) vagy éppenséggel egyéb vitaminok, így nagyon gyakran a B-vitamin hiánya okozza a gyakorlatban, a továbbiakban ezeket az ún. hiánybetegségeket fogjuk részletesebben ismertetni.

Azt előrebocsátom, hogy amennyiben a mozgásszervi betegség tünetei már megjelentek: jelentős gazdasági veszteséggel kell számolni, ami elsősorban nem a csirkék elhullásában nyilvánul meg, de a továbbiakban a betegek fejlődése is súlyos zavart szenved.

MI OKOZHATJA A CSIRKÉK MOZGÁSSZERVI BÁNTALMAIT?

Járási nehézségben mutatkozó mozgásszervi zavart okozhat a csont, az ízületek, az izom és ínhüvelyek valamint a központi idegrendszer és a perifériás idegek megbetegedése.

1. A csontbetegségek többsége jól észlelhető alakváltozással jár. A csontbántalmak egy része (pl. angolkór) már akkor fájdalmassággal járó mozgászavart idézhet elő, amikor külső elváltozás még nem utal a csontbántalomra.

A perosis jellegű csontbántalmakra (előidézhetik részben mikroelemek, így mangán, cink, réz; részben vitaminok, így kolin, biotin, nikotinsav, folsav hiánya) viszont éppen az jellemző, hogy enyhébb esetekben nem csak súlyos alakváltozással járó esetekben okoznak mozgászavart.

2. Az izmok hialinos elfajulása gátolja az izomrostok összehúzódását, ami enyhébb esetekben nehézkes, fájdalmas járást okoz, és olyan benyomást kelt, mintha valamilyen csontbántalomról volna szó. Súlyosabb esetekben a mozgászavar szinte bénulásszerű jelleget ölt (okozhatja többek között az E-vitamin hiánya).

3. Az ízületek és ínhüvelyek gyulladása a mozgászavar, gyakran fertőző eredetű. Például a fertőző bursitist vírus okozza, az ízület és nyálkatömlő gyulladást a Myeoplesma synoviae stb.

4. A központi és perifériás idegrendszer megbetegedése ugyancsak változatos formában megmutatkozó mozgászavar oka lehet. Ez sok esetben vírusfertőzés következménye. Itt a baromfipestisre lehet gondolni vagy pl. a Marek-féle betegségre, gyakran pedig a vitaminok hiánya (B₁-, B₂-, B₆, E-vitaminok) idézi elő.

AZ ANGOLKÓR

Ez a fejlődésben levő állatok olyan komplex anyagforgalmi betegsége, mely mindenekelőtt a zavart csontképződésben, annak hiányos elmeszesedésében nyilvánul meg.

MI LEHET A BETEGSÉG OKA?

1) Ha a kalcium vagy foszfor esetleg mindkettő abszolút mennyisége kevés a takarmányban.

2) Ha e két ásványi só helytelen aránya miatt nem történik meg a felszívódásuk. Ismert tény, hogy a takarmány kalcium- és foszfortartalmát csak abban az esetben tudja a növendék állat szervezete megfelelően felhasználni, ha megfelelő arányban vannak jelen a takarmányban. Ez azzal magyarázható, hogy egyik vagy másik komponens túlsúlya a felszívódás romlásához vezet. A növekedésben levő állat 1,5:1 arányban igényli a kalciumot és foszfort.

3) A szervezet hiányos D-vitamin ellátása. Itt jegyzem meg, hogy a Ca és P felszívódásához egyéb anyagok is szükségesek, így pl. a kén, a zsír, a különféle nehézfémek sói stb.

4) Másodlagos angolkórnak nevezzük, ha kielégítő ugyan az ásványianyag- és vitaminellátás is, de valaminő oknál fogva (pl. hasmenés stb.) akadályozott az említett anyagok felszívódása, beépítése vagy visszatartása a szervezetben.

5) Tévedésből, cseréből vagy akár takarékossági okokból – nem egyszer tapasztalom –, hogy fiatal növendékekkel sok meszet tartalmazó tojótápot etetnek. A mészfölösleg a bélmirigyekben és a vesén keresztül ürül ki, és ezzel egyidőben a vese-glomerulusokat károsítja, ami a növekedésben való visszamaradással, veseköszvénnyel vagy általános zsigeri köszvény kialakulásával járhat, és akár nagyfokú elhullást okozhat.

6) Az egyoldalú foszfortúladagolás savanyú foszfátok alakjában a vesén keresztül ürül ki, és meszet vonhat el a csontozatból. Amikor tehát a Ca–P arány 1:1-nél szűkebb a takarmányban, ugyancsak mészhiány alakul ki, és felléphet az angolkór. Meg kell jegyezni, hogy a foszfor túladagolása súlyosabb következményekkel jár, mint a mész-túladagolás.

7) A D-vitamin a terápiás hatását úgy fejti ki, hogy fokozza a vér ionizált kalciumtartalmát elegendő foszfát jelenlétében. A D-vitamin-hiány a növekedésben levő állatokon angolkórt, a felnőtteken pedig csontlágyulást idéz elő.

AZ ANGOLKÓR TÜNETEI

Mindenekelőtt az tűnik fel, hogy a csirkék keveset mozognak, sokat ülnek, vagy csánkukra támaszkodnak. Ha a falkát felriasztják, hamarosan újból letelepszik.

A mozgászavar eleinte főként az átlagosnál fejlettebb egyedeken mutatkozik, mert a gyorsabb fejlődés, a nagyobb testsúly erősebb csontozatot kívánna, ugyanakkor a csontosodáshoz szükséges anyagok viszonylagos hiánya éppen ezekben az állatokban mutatkozik fokozottabb mértékben a gyengébben fejlett társaikhoz képest.

Feltűnő a lábtőízület nyomásra nagymértékben érzékeny duzzanata és olykor a mellcsont taréjának az elgörbültsége vagy jól tapintható csomók képződése a bordákon a porc és a csont határán.

Amikor a csontosodási zavart okozó hiány tartósan fennáll, egyre feltűnőbbé válik a csontosodás zavara. A lábközép és a lábszár csontjai elgörbülnek, a láb állása dongás vagy éppenséggel gacsos lesz.

A lábujjak csontjai is megvastagodhatnak, meggörbülnek, a lábujjak befelé vagy kifelé fordulnak.

Az angolkóros baromfiállomány étvágya csökkent, a tolluk borzolt, az állatok bágyadtak, és mind gyakoribbak az elhullások.

ORVOSLÁS – MEGELŐZÉS

1. Mindenekelőtt gondoskodni kell a megfelelő kalcium- és foszforellátásról. Az állatpatikákban számos készítmény kapható.

2. Az angolkóros állományok gyógyítását vízben oldható, gyorsan felszívódó D-vitamin-készítményekkel kezdjük, lökésszerű vitaminkezelést alkalmazunk. Kérjünk részletes tájékoztatást az állatpatikákban.

3. Mindig csak az adott állatfaj számára előírt tápot etessünk! A csirkéknek pl. sem a tojótáp, sem pedig a süldőtáp nem megfelelő. A gyakorlatban leggyakrabban ezekkel találkozom.

4. Gondosan ügyeljünk arra, hogy az állatok takarmányadagja valóban fedezze a szükségletet!

5. Nagyon fontos a takarmányok helyes, szakszerű tárolása. Például sokáig álló, avasodó tápokban képződött peroxidok (erről a következő cikkünkben részletesen is szólni fogunk), a rosszul tárolt keveréktakarmányokban elszaporodó gombák nemcsak a vitaminokat teszik tönkre, hanem csökkentik a tápanyagtartalmukat is.

6. Lejárt határidejű keveréktakarmányt vagy vitaminkészítményt ne etessünk! Vásárláskor erre feltétlenül legyünk figyelemmel!

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2011. áprilisában.)