1. rész: Mi okozza a házinyúl hasmenését?
2. rész: A házinyúl bélkokcidiózisa
3. rész: Coli bacillosis
4. rész: Tyzzer-féle betegség és a Rodentiosis
2. rész: A házinyúl bélkokcidiózisa
3. rész: Coli bacillosis
4. rész: Tyzzer-féle betegség és a Rodentiosis
A HÁZINYÚL HASMENÉSES
BÁNTALMAI 5.
A Kistermelők Lapja előbbi
lapszámaiban olvashattuk, hogy
a házinyúl hasmenése milyen gyakori bántalom, mely nem egyszer
egész almok gyors kipusztulásához is vezethet. Szót ejtettünk
arról is, hogy fellépése során mit kell tennie a tenyésztőnek.
Ismertettünk néhány gyakoribb,
hasmenéssel járó betegséget is, mint a bélkokcidiózis, a Coli
hasmenés vagy az emberre is veszélyes bántalmakat, a Tyzzer-féle
betegséget és a Rodentiózist. Ezúttal a meglehetősen gyakran
előforduló, sok veszteséget és olykor gyors elhullást okozó,
úgynevezett nyálkás bélgyulladás megelőzésének és
orvoslásának lehetőségeit fogjuk ismertetni.
Egész sor panaszos, tanácsot
kérő levélből tudnék idézni, amit Olvasóinktól kaptam, és a
nyálkás bélgyulladás fellépésével és az eredménytelen
gyógyítási kísérletről szóltak, valamint a nagyszámú
elhullásról számoltak be.
Csak példaként idézek két
levélből. Egy kaposvári Olvasónk írja: „Mi lehet az a
betegség, amely néhány napos, sűrű, átlátszó, kocsonyás
bélsárürítés után a nyulaim elhullásával jár? Pár napont
belül 12 nyulam pusztult el, növendékek és anyanyulak egyaránt.
A beteg, hasmenéses nyulaknak adtam kakasport (NeoTeSol
pulvis), de nem
használt.” Egy másik levél P. Imrétől: „Tisztelt Doktor úr!
Kénytelen vagyok Önhöz fordulni, mert az itteni állatorvos azt
mondta, hogy nem tud segíteni. A probléma az, hogy nagyon sok
nyulam elpusztult kocsonyás hasmenésben. Eddig is előfordult
egy-kettő, de ilyen nagymértékben még nem. Mivel
nyúltenyésztésből élek, nagyon érzékenyen érint a 60-70
százalékos elhullás. Elsősorban a növendékek és a fiatalok
betegszenek meg, de előfordul anyanyulakkal is. Szeretném, ha
mielőbb tudna válaszolni, mert szinte naponta van elhullás,
sokszor 6-8 is...” (Megjegyezném, hogy az állatorvosnak igaza
volt, mert a bántalomnak – amint azt a következőkben olvashatjuk
– valóban nincsen specifikus gyógyszere.)
A NYULAK NYÁLKÁS
BÉLGYULLADÁSA (Mucoid enteritis)
A nyálkás bélgyulladás nem
tartozik a ritka kórformák közé és nehezen gyógyítható annál
is inkább, mert a bántalomnak számos oka lehet, mely a célzott
gyógykezelést megnehezíti. A betegség előidéző okait tekintve
a szakemberek között sem egységes a vélemény.
Egy azonban bizonyos, nevezetesen
az, hogy a bántalom vagy annak előjelenként mutatkozó
bélsárpangás esetén a nyulásznak fontos és sürgős teendői
vannak a baj megelőzésére, megszüntetésére, a veszteség
csökkentésére.
Tény, hogy a nyálkás
bélgyulladás okozta súlyos veszteségek, valamint annak gyakori
előfordulása sokszor okoz gondot a tenyésztőknek! De adott
esetben az állatorvosnak sem könnyű a helyzete, mert a betegséget
számos tényező kiválthatja, márpedig az eredményes gyógyításhoz
szükséges volna az előidéző ok pontos ismerete. Ugyanakkor a
betegség oktanát tekintve is eltérő a szakemberek véleménye.
MI OKOZZA?
VETÉSI professzor szerint nem
önálló betegségről van szó, hanem a bélnek, elsősorban a
remesebélnek és a vakbél féregnyúlványának különféle okok
(a növendékkori hypoamylasaemia miatti szénhidrát túlterhelés,
baktériumtoxinok, így az E.coli, clostridiumok toxinjai, a
bélsárpangáskor keletkező toxikus anyagok stb.) hatására
kialakuló hiperszekréciós tevékenységről, fokozott
váladékképződésről. Tehát valójában a bél egyik védekező
mechanizmusáról beszélhetünk.
A bántalom lényege, hogy a
toxinok hatására a vakbélben, de különösen a remesebélben
üvegszerűen átlátszó nyálka (mucoid anyag) halmozódik fel,
vagy ilyet ürít az állat. Bélsárpangáskor pedig ez a nyálka
nem tud kiürülni. Vetési és mtásai azt is megfigyelték, hgoy
bakteriális eredetű toxinkiváltotta mucoid enteropatia esetén a
nyálkában nagy számban lehet lymphocytákat (nyiroksejt, a
fehérvérsejtek mintegy ¼ részét kitevő immunfunkciójú sejtek)
kimutatni, ami ugyancsak a bél egyik védekező mechanizmusának
jeleként értékelhető.
TÜNETEK
A legjellemzőbb tünet a
színtelen, kocsonyaszerű anyag ürítése vagy felhalmozódása a
vastagbélben. A sárgás vagy színtelen, sűrű, nyálkás anyag
ürítését legtöbbször napokkal előbb bélsárpangás előzi
meg. Ennek a jelenségnek a betegség időben történő felismerése,
majd megelőzése miatt komoly jelentősége van. A bántalom ugyanis
gyors lefolyású, és a jellemző váladék ürítése után az
állat többnyire elhullik.
GYÓGYSZERES KEZELÉS
Amikor már megjelent a bántalom
jellemző képe, a kocsonyás bélsárürítés, bágyadtság,
étvágytalanság stb., nem sok esély van a gyógyulásra. Ha
kideríthető, hogy valamely kórokozó (toxinja) felelős az
enterális (=bélre vonatkozó) kórkép kialakulásáért, a
gyógyszerérzékenységi vizsgálat alapján antibiotikum adható.
Ez házinyúl esetén azonban nem veszélytelen feladat, ugyanis
ügyelni kell arra, hogy a szájon át adott antibiotikumok révén
ne gyérítsük a bél normális baktériumflórájához tartozó
amiláz- és vitaminokat is termelő Bacteroides és más hasznos
baktériumfajokat. A toxikus anyagok megkötésére jó szolgálatot
tesz az orvosi szén adagolása, a folyadékveszteség pedig infúzió
útján pótolható. A vérkeringés javítására valamilyen
koffeinkészítményt lehet adni. Az esetleges gyógykezelés
állatorvosi feladat.
A GAZDA TEENDŐI
A betegség leküzdése,
megelőzése, tehát a védekezés érdekében nagyon fontosak,
mondhatnám elkerülhetetlenek a gazda teendői, feladatai:
1. A betegség fellépésekor
azonnal meg kell változtatni az eddigi takarmányozást. A granulált
tápról a szemes zabra vagy árpára kell áttérni.
2. A gazdasági abrakot étvágy
szerint adagolt, jó minőségű réti szénával kell kiegészíteni.
Igaz, hogy a nyersrost, mint energiát adó anyag rosszabb hatásfokú,
de emésztés-élettani szempontból nélkülözhetetlen a nyúl
számára.
Milyen mennyiségben adagoljuk?
Az emésztőszervi betegségek elkerülésére legkevesebb 12 %
nyersrostot tartalmazó takarmányt kell etetni a nyulakkal, de 13-15
%-tól kedvezőbb hatás várható.
Nagyon fontos tehát, hogy a
nyulak főként a választás után és a vemhesség második felében
a tápok mellett jó minőségű szénát is fogyasszanak.
Számos adat bizonyítja, hogy
akkor volt a legkedvezőbb a nyulak súlygyarapodása, amikor a
takarmányadag 20 %-a volt a széna, de 40 % feletti etetése már
rontotta a termelési eredményeket.
3. Amikor lehetőség van rá,
nagyon kedvező hatású a bőséges zöldtakarmányozás.
4. Nem szabad megfeledkezni a
nyulak megfelelő vitaminellátásáról. Számos készítmény
kapható vény nélkül az állatpatikákban.
5. Kedvező hatású lehet a nagy
rosttartalmú kamillaszénát is tartalmazó „gyógytáp”
etetése.
6. A bántalom megelőzése
szempontjából nagyon fontos a bélsárürítés ellenőrzése.
Amint az előbbiek során is olvashattuk, a bélsárpangás is
elősegítheti a betegség megjelenését. Ugyanakkor fellépése
során gondolni kell arra is, hogy ez esetleg a nyálkás
bélgyulladás előjele is lehet. A bélsárpangásnak számos kóros
következménye is lehet: béltágulat autointoxikáció
(=”önmérgeződés” a szervezetben keletkezett, de testidegen
méreganyagok kóros felszívódása következtében), bélgyulladás,
bélrepedés és akár hashártya-gyulladás is felléphet.
7. Hogyan szüntessük meg a
bélsárpangást? Enyhe esetben zöldtakarmányt adunk (ha ez
lehetséges), a végbélbe pedig ismételten langyos vizet kell
beömleszteni. Ugyanakkor jó hatás várható a keserűvíz,
Glauber-só, Károly-só vagy 5-10 milliliternyi paraffinolaj szájon
át való beadása után.
Hogyan adhatjuk be a folyékony
gyógyszert? Szemcseppentő segítségével a foghíjas szél mentén,
olajos készítményeket, így a paraffinolajat pedig a pofazacskó
üregébe kell ömleszteni vagy kanalazni.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. októberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése