Előbbi bejegyzéseinkben beszámoltunk arról, hogy a szárnyasok
szervezetében számos élősködő, parazita tartózkodik, melyek
nemcsak az állatok téteményképességét csökkentik, de számos
esetben elhullással járó megbetegedést is okozhatnak (pulyka
black head, galamb „golyvája”, kokcidiózisok, légcső- és
galandférgesség stb.).
A következőkben a szárnyasok egyik legelterjedtebb
parazitózisáról, az orsóférgességről valamint a métely- és
fonálférgességről fogunk szót ejteni, nevezetesen e bántalmak
okozójáról és kártételéről valamint a megelőzés és
gyógykezelés lehetőségeiről.
A BAROMFI ORSÓFÉRGESSÉGE
A baromfiak egyik legelterjedtebb helmintózisa. Az orsóférgek
nemcsak a házityúkot támadják meg, de a galambban, pulykában, a
gyöngytyúkban és a pávában is előfordulnak.
SÚLYOS VESZTESÉGET OKOZ
A baromfiak parazitás betegségei közül az orsóférgesség a
legtöbb gazdasági veszteséget okozó bántalmak közé tartozik.
A csirkék fejlődési ereje megtörik, ellenálló-képességük
lecsökken, súlyosabb esetekben akár csont-bőrré lesoványodhatnak
és a baromfinevelés ráfizetéses lesz.
A fertőzöttség mértékét tekintve POTAKOVA megállapította,
hogy az 1-20 orsóférget hordozó csirkék testsúlya kb. 10
dkg-mal, 21 vagy ennél több féreg esetén mintegy 20 dkg-mal
kisebb volt, mint a féregmentes társaiké.
Úgy találta, hogy a tojóállományokban a fertőzöttség 9,6-12,8
százalékos tojásveszteséget okozott.
1.) A legsúlyosabb kár a takarmánypocsékolás. A gyors
anyagcseréjű férgek tetemes takarmánymennyiséget vonnak el a
gazdaállattól.
2.) A bélben megtelepedett paraziták a vékonybélben hurutos
folyamatokat indítanak meg, de súlyosabb fertőzés esetén
előfordulhat, hogy a férgek teljesen kitöltik a bél üregét, és
bélelzáródást okoznak.
3.) Amint az előbbiekben olvashattuk, nagymértékben csökken a
tojáshozam.
4.) Ugyancsak megtörik az állatok ellenálló-képessége, és
fogékonyabbakká válnak más bántalmak iránt. Ugyanakkor kevésbé
vagy alig immunizálhatók a fertőző betegségekkel szemben
(Gumboró, baromfipestis, baromfikolera stb.).
5.) Azt is olvashattuk – POTAKOVA kísérleteiben szignifikánsan
értékelve –, hogy már néhány féreg is milyen nagy mértékben
képes visszavetni a csirkék fejlődését, súlygyarapodását,
súlyosabb esetekben azok lesoványodnak, és miután a férgek
nemcsak a takarmányt emésztik fel, de a szervezet vitaminkészletét
is, a fertőzött állatokban vitaminhiány alakul ki, ami pedig a
növendékállatok fejlődéséhez alapvetően szükséges.
MI OKOZZA?
A tyúkfélékben az orsóformájú Ascaridia galli okozza a
bántalmat. A hímek 5-7,5 cm, a nőstények 6-11,5 cm hosszúságot
érnek el.
A galamb parazitája az Ascaridia columbae, amely a két végén
ugyancsak elvékonyodott és orsóhoz hasonló, de nagyjából
feleakkora, mint a házityúkban élősködő orsóféreg.
Egyetlen féreg naponta akár több tízezer petét is képes
termelni. E magas produkcióhoz természetesen sok táplálékra is
van szüksége, amit a gazdaállattól von el a parazita.
Az ürülékkel óriási számban külvilágra jutott vastagfalú
peték mintegy 5-15 nap alatt embrionálódnak, és hamarosan
fertőzőképessé is válnak. A takarmánnyal vagy az ivóvízzel
felvett petékből a bélcsatornában hamarosan kikelnek az alig 1 mm
hosszú lárvák, melyek a bélben már 4-6 hét alatt elérik az
ivarérettségüket, és a nőstények a peték tömegével
szennyezik, fertőzik a környezetüket. E fejlődési idő a csirkék
korától és fogékonyságától függ, így a fiatal csirkékben és
a gyengébb ellenállású egyedekben rövidebb, az idősebbekben és
a tyúkokban pedig hosszabb. A csirkék akár már napos korban
fertőződhetnek az embrionálódott orsóféreg petékkel.
Igaz, hogy az Ascarisok direkt fejlődésű férgek,
fejlődésmenetükben nem szerepelnek köztigazdák, mégis
előfordulhat, hogy földigiliszták veszik fel a szabadban levő
petéket, és őbennük kelnek ki a lárvák. A gilisztában kikelt
és annak szervezetébe befészkelődött lárva hosszú ideig
fertőzőképes állapotban marad. A csirke azután a giliszta
elfogyasztásával fertőződik.
Fontos tudni, hogy a szabadba jutott peték a külső
környezetváltozásokkal szemben nagyon ellenállóak, és a
talajban hosszú ideig, akár 2 esztendeig is megőrzik
fertőzőképességüket. Elpusztításuk nem könnyű feladat.
Tyúk vékonybele orsóférgekkel (Ascaridia galli) kitöltve
TÜNETEK
A fertőzött baromfiak kis számú féreg esetén nem mutatnak
észrevehető tüneteket, de a téteményképességük csökken.
Súlyosabb fertőzés során a fertőzött szárnyasok bágyadtak,
étvágytalanok, tollazatuk borzolt, a csirkék fejlődése megtörik.
Sokszor annyira lesoványodnak, hogy élesen érezhető a
mellcsontjuk. Gyakori a hasmenés, olykor pedig akár mérgezésre
utaló tünetek, bénulások is előfordulhatnak.
MITŐL FÜGG A KLINIKAI TÜNETEK SÚLYOSSÁGA
1.) Mindenek előtt a megtelepedett férgek számától.
2.) A szervezet ellenálló-képességétől.
3.) A fertőzött állat korától, ugyanis a fiatal csirkék sokkal
érzékenyebbek, mint az idősebb társaik.
4.) A megfelelő A-vitamin ellátottság nagy fokban befolyásolja a
fertőzöttség kialakulását, mert az A-hypovitaminózis kedvez a
férgek megtelepedésének, ugyanakkor az A-vitaminnal történő
bőséges ellátottság növeli a baromfiak ellenálló-képességét
az orsóférgekkel szemben.
5.) Azt is megfigyelték, hogy azok a csirkék, melyek bőven kaptak
állati fehérjét, ellenállóbbak voltak a fertőzéssel szemben,
mint azok, melyeket főleg növényi fehérjékkel etettek.
Itt említem meg, hogy az idősebb állatokban gyakran található
néhány féreg anélkül, hogy a gazdaállat egészségét
veszélyeztetné, ugyanakkor azonban ezek az állatok peteürítésükkel
súlyos fertőzési veszélyt jelentenek.
ORVOSLÁS
A gyógyszeres kezelésre, a férgek elhajtására legújabban a
FLUBENOL 5% port ajánlják, mely 600 g-os kiszerelésben kapható,
és a mellékelt utasítás szerint kell alkalmazni. A készítmény
nemcsak az orsóférgek ellen, de számos egyéb parazita elhajtására
is alkalmas. A gyógyszer Rp. köteles, és az állatorvos utasítása
szerint kell alkalmazni.
A gyógyszeres kezelés mellett fontos az állatok igényének
megfelelő takarmányozás, a fehérje- és vitaminellátás,
valamint a jó higiéniás körülmények biztosítása (A-vitamin!).
Kis számú baromfi esetén, a háztáji udvarokban a férgek
elhajtására igen jó eredménnyel alkalmaztam a benzines kezelést.
Csupán egy 10 ml-es fecskendő és egy 8-10 cm-es vékony gumicső
kell a kezeléshez, ami házilag is könnyen elvégezhető. Egy
testsúlykilogrammra számítva 2 ml benzint kell a begybe
fecskendezni a szájon keresztül. A kezelés munkaigényes, de
veszélytelen, olcsó és biztonságos, azoknál a szárnyasoknál is
eredményes, melyek nem vagy éppenséggel alig fogyasztják a
gyógyszeres takarmányt. A benzines kezelés után – a hús
fogyasztását illetően – nincsen várakozási idő.
NÉHÁNY TANÁCS A MEGELŐZÉSRE
1.) Nagyon fontos a teljes értékű takarmányozás (fehérjék,
ásványi sók, vitaminok) biztosítása. Különösen fontos az A-
és B-vitamin ellátás (pl. Jolovit, élesztő stb.).
2.) Az idősebb állatok tünetmentes fertőzöttsége miatt a
különböző korú állatokat egymástól elkülönítve kell
tartani.
3.) Fokozott figyelemmel kell lenni akkor, ha az előbbi évben
gilisztásak voltak az állatok! Olvashattuk az előbbiekben, hogy az
orsóféregpeték akár 2 évig is fertőzőképesek maradhatnak a
környezetben.
4.) Fokozott gondot kell fordítani a higiéniás körülményekre
(naponta tisztogatni az etető- és az itatóedényeket stb.).
5.) A szétszóródott peték megsemmisítésére jól alkalmazható
a 3 százalékos forró szódaoldat. Egyéb lehetőségekről a
kezelő állatorvos tanácsát kell kérni.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. szeptemberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése