A szarvasmarhák parazitás betegségei 2. (Borsókakór)

  Előbbi bejegyzésünkben arról írtunk, hogy a szarvasmarhákat megtámadó paraziták milyen súlyos betegséget, akár elhullást, de a téteménycsökkenés miatt mindig jelentős gazdasági veszteséget okoznak.

Szót ejtettünk néhány olyan parazitáról, melyek főleg a borjak hasmenésének fellépésében (orsóférgesség, coccidiosis, cryptosporidiosis) játszanak szerepet. Ezúttal két súlyos férgesség okozta fertőzést (a szarvasmarha borsókakórja és a májmételykór), azok megelőzésének lehetőségét és a bántalmak orvoslását fogjuk ismertetni.

A SZARVASMARHA BORSÓKAKÓRJA

Nemrégiben arról panaszkodott egy gazda, hogy a vágóhídra küldött tehenei közül az egyik borsókakórosnak minősült, de a többit egészségesnek találták. Ő ezen sem vette észre, hogy beteg lett volna.

Az eddig leadott vágómarhái és borjak esetében ezt a betegséget még sohasem állapították meg az állományában a vágás során. Több kérdést is felvetett, nevezetesen, hogy mi okozza, és hogyan lehet élő állaton megállapítani a borsókakórt, miként lehet megelőzni vagy orvosolni, és a többi szarvasmarhákra is jelent-e ez fertőzésveszélyt.

A továbbiakban ezt az állatra és emberre is súlyos veszélyt jelentő (zoonózis!) parazitás bántalmat ismertetjük, mintegy megválaszolva gazdatársunk kérdéseit is.

HOGYAN ALAKUL KI A SZARVASMARHA-BORSÓKA?

A szarvasmarha-borsóka (Cysticercus bovis) az ember Taenia saginata nevű galandféreg lárvális alakja borsószerű hólyagok formájában. A fertőzés az ember bélsarával szennyezett takarmány vagy fű (árokparton stb.), esetleg ivóvíz stb. felvétele során történik.

Tehát oly módon következik be a fertőzés, hogy a szarvasmarha felveszi a galandférges ember székletével szétszóródott petéket, melyek bejutnak az állat bélcsatornájába, majd a petéből szabaddá váló lárvaforma vándorolni kezd a szervezetben. Ha eközben olyan helyre kerül, ami neki megfelel (leggyakrabban a rágóizmokban, a nyelvben, a gégeizmokban, a szívizomban), megtelepszik, és jellegzetes 6-7 mm hosszú ovális hólyaggá, borsókává fejlődik. Így jön létre a szarvasmarha-borsóka (borsókakór).

Bár a borsókák kedvenc megtelepedési helyei az izmok, megtelepedhetnek az agyvelőben, de akár a szemben is.

Amikor az ember a borsókás húst elfogyasztja megfelelő sütés-főzés stb. nélkül, bélcsatornájában a borsókából kifejlődik a galandféreg, és ez adja meg a borsókakórnak a fontos közegészségügyi jelentőségét.

ELTERJEDTSÉGE

Egy régebbi felmérés szerint a 80-as években a lakosság fertőzöttsége igen jelentős. Franciaországban például 1 százalékos, az akkori NDK-ban ugyanennyi, Jugoszláviában pedig 3,2 százalékos volt.

Ami pedig a hazai húsvizsgálati adatokat jelenti pl. 1974-ben a vágóhídi vizsgálatok szerint minden 146. szarvasmarha borsókával volt fertőzött.

A BORSÓKÁKRÓL

Amint arról már szó esett a borsóka az ember bélcsatornájában élősködő galandféreg a Taenia saginata szarvasmarhában kifejlődő lárvaformája. Ezek az izmokban, olykor a zsigerekben kisebb-nagyobb mennyiségben előforduló lárvák, általában gömbölyűek vagy oválisak, amint a képen is jól láthatjuk. A kifejlett lárvák átmérője 6-9 mm, de egyes példányok akár 15 mm hosszúságúak is lehetnek.

Az életképes borsóka fala áttetsző, a hólyag folyadéka vízszerű, a betüremkedett skolex (=az abból kifejlődő galandféreg feje) benne jól látható. A szarvasmarha borsókakórjának kifejlődéséhez kb. 8-10 hét szükséges.

A borsókás hús emberi fogyasztásra csak megfelelő hőkezeléssel tehető alkalmassá. Ennek során a húst legalább 80 °C-ra fel kell melegíteni, hogy a borsókák elveszítsék a fertőzőképességüket. A tapasztalatok szerint nemcsak a hús sütésével, főzésével lehet elpusztítani a borsókákat, de oly módon is, ha azokat kéthetes időtartamra mínusz 10 °C-os hőmérsékletnek tesszük ki.

HOGYAN ÁLLAPÍTHATÓ MEG A FERTŐZÖTTSÉG?

A kórhatározás élő állat esetében nem lehetséges, ugyanis a fertőzött állat nem mutat klinikai tüneteket. A fertőzöttség megállapítása csak húsvizsgálattal vagy az állat boncolása során történhet. Ennek során főként a már említett predilekciós helyeken megtalálhatók a 4-9-szer 3-4 mm nagyságú borsókák a mikroszkópos vizsgálat során.

Miután pedig a borsókakór megállapítása élő állaton nem lehetséges, az állat gyógykezelésére sincsen lehetőség. A fertőzés módjából pedig azt is láthatjuk, hogy egyik állat a másiktól nem kaphatja el a fertőzést, hiszen ahhoz, hogy a borsókák a szarvasmarhában kifejlődhessenek, az állatnak fel kell vennie a galandférgekkel fertőzött ember bélsarával ürülő petéket.

VÉDEKEZÉS

A bántalom elleni védekezés során a legfontosabb, hogy a szarvasmarhák ne férhessenek hozzá emberi ürülékkel szennyezett takarmányhoz, ivóvízhez, fűféléhez stb.

A borsókakórt és ezzel kapcsolatban az emberi galandférgességet az általános higiéniai viszonyok javításával, a gondos vágóhídi húsvizsgálattal, illetve a borsókakórra gyanús húsok megfelelő hőkezelésével lehet megelőzni. Adott kérdés kapcsán megjegyzem, hogy a húsdaráló 1,5 mm-es nyílásain egyes skolexek még épségben átpréselődhetnek.

AZ EMBER SIMAFEJŰ GALANDFÉRGE

A féreg rendszerint 3-4 m hosszú, de olykor elérheti akár a 15 m hosszúságot is. Ezernél is több ízből áll. A petékkel telt szelvények kb. 2x1,5 cm méretűek, s mintegy 60-80 ezer petét tartalmaznak. A naponta képződő 5-9 proglotisszal (=a szalagféreg íze) egyetlen féregből 400-700 ezer pete jut a külvilágba.

A petéket, ha felveszi a szarvasmarha, benne kb. 8-12 hét alatt fejlődnek ki a borsókák. A borsókákat tartalmazó hús vagy húskészítmények nyersen való elfogyasztásával történik az ember fertőződése.

MILYEN TÜNETEKET OKOZ?

Az ember bélcsatornájában élősködő, akár több méter hosszúságú galandférgek a szervezetet a táplálékelvonás miatt gyengítik, és vérszegénységet idézhetnek elő. Jellegtelen tünetekkel járó időszakok válthatják egymást. A fertőzött egyének sokszor csak enyhe hasi panaszokat éreznek. Az étvágy csökken, máskor meg éppenséggel fokozott, hasmenés vagy székrekedés, olykor ideges állapot is bekövetkezhet stb.

A galandférges fertőzöttség megállapítása a féreg ízeknek vagy a petéknek a székletből való kimutatásával történik. A féregtelenítés galandféreg elleni szerek alkalmazásával történhet az orvos utasítása szerint.

Biztos védelmet csak a főtt vagy sült húsételek fogyasztása nyújthat. Nagyon fontos a higiénikus székletürítés feltételeinek a megteremtése, a vadkempingezés megszüntetése stb.

 

Az ember galandférgének, a Taenia saginatának az életciklusa 

Borsóka a szarvasmarha nyelvizomzatában

(A májmételykór ismertetését következő bejegyzésünkben olvashatják.)

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. márciusában.)