Folyófotók I.

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, melyeken európai folyók és azok jellegzetes partrészletei láthatók - természetesen a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha az ország, táj, város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik.

Albánia (2008.) 

.

.

A várból nagyszerű kilátás nyílt a környékre, a Drinire, valamint a két folyó találkozásában a sok kis szigetre, és a Buna folyót elrekesztő halcsapdákra. Nagyszerű építésű, török időkből származó híd íveli át a folyót. A soklyukú átjáró létrehozása mestermunka volt. A folyó a hasonnevű tóba ömlik, melynek túlpartja már Montenzoro.

.

.

Franciaország (1970.)

.

.

Párizst kettészeli a 777 kilométer hosszú Szajna, mely hasznossága és szépsége mellett megannyi művészt is megihletett már!

.

.

Jugoszlávia (1968.) 

.

.

Az éjszakát a környék legszebb és legromantikusabb szállójában töltöttem, a Hotel Verbasban, ott, ahol egy másik forrás vize vízesést alkotva zuhogott a sziklára fenséges éjjeli szerenádot zúgva altatódalként a lenyugvó vándornak. Megeredt az eső is, mely egész éjjel ritmusos kopogóst játszott az autó tetején.

.

.

Németország (1985.) 

.

.

Leérünk a Majna folyó partjára. A folyó Frankfurt történetében, gazdasági életében jelentőssé válásában igen fontos szerepet játszott. Számunkra is jelentős, hisz a Rajna-Majna-Duna csatorna 13 országon keresztül haladva lehetőséget biztosít, hogy olcsó vízi úttal kösse össze Kelet- és Nyugat-Európát. Egy helyen megállunk. Egy keresztnél.
- Mit jelent? - kérdezzük.
- Ez a barbár emberi szokásokra emlékeztet, annak idején ugyanis erről a helyről dobták a Majnába azokat, akiket a bíróság fulladás általi halálra ítélt.

.

.

Belgium (1986.) 

.

.

Genfet észak Firenzéjének is szokták nevezni A Leie folyónál a vízből egyszeriben kiemelkedő kőtömeg a flandriai grófok 1000 esztendős várkastélya. Már 1251-ben csatorna köti össze a várost a tengerrel, ami a szélrózsa minden irányában olcsó és biztos vízi közlekedést nyújt.

.

.

Anglia (1982.) 

.

.

A Temze folyón felúsztak a világtengerek legnagyobb hajói is, és ontották messzi földek árukincsét a raktárakba. A parton szaporodtak a dokkok, és London a világkereskedelem egyik központja lett és maradhatott. Innen indultak el a hírhedt angol kalózok és a híres brit felfedezők hajói. Bár London ködös romantikája már a múlté, a levegő tisztaságát szigorú rendelkezések óvják. Ennek ellenére a nagy erőművek környékén néha olyan párás-ködös az ég, mint valami impresszionista festményen.

.

.

Portugália (2001.) 

.

 .

Sok hordó bort szállítottak annak idején a Duoro folyón, melyen most mi is hajókázunk. A bor természetesen ma is egyik nagyon fontos exportcikke Portugáliának. A híres portói borokat, amelyeket a folyó felső szakaszán termő szőlőkben szüretelnek, vasúton vagy vízen barcos rubelosnak nevezett bárkákon szállítják a kikötőbe. Tehát a behajózási helyéről, nem pedig a termőhelyéről kapta nevét az oporto bornak nevezett duoro-vidéki bor.

.

.

Portugália (2001.) 

.

 .

Luxusjáratok várják gazdáikat a Tajo folyó kikötőjében. Az idevezető utat elegáns, klasszikus homlokzatú épületek szegélyezik; többségük ma kormányhivataloknak ad otthont.

.

.

Hollandia (1986.) 

.

.

A Rotte folyó partján emelt egykori gát tövében épült halászfaluból 7 évszázad alatt alakult ki Rotterdam, a mai világváros, mely már 1340-ben városjogot nyert. Nem hiszem, hogy Magyarhonban merészelnének olyan klubot alapítani a hölgyek, mint aminő itt, Rotterdamban működik! A klubot többnyire tengerészek látogatják, akik egy estét kellemesen tölthetnek egy, a klubhoz tartozó hölgy társaságában. Hogy ki lehet klubtag? Nemcsak özvegy és elvált nők, de akár férjes asszonyok is! Egyetlen alapszabályt kell betartaniuk: kedvességükért nem kaphatnak ajándékot, nem szabad bemutatkozni és másodszor is találkozni ugyancsak szigorúan tilos ugyanazzal a partnerrel.

.

.

Románia (1967.) 

.

.

Közvetlenül a Vöröstorony szomszédságában sikerült megfelelő szálláshelyet találnunk az Olthoz címzett fogadóban 3902 kilométeróra-állásnál. Íme a szálló fürdője: elég tágas. Az altatódalt az egyhangúan zúgó folyó szolgáltatta tisztálkodási lehetőséggel, konyhahasználattal, a hatalmas szúnyogmentes erdőség romantikájával, miközben éberen őrködött felettünk a sokszemű, de régi fényétől és feladatától megfosztott árva torony. Igazán romantikus éjszakánk volt! Minden forgalom a mellettünk futó úton és a vele párhuzamosan épített vasútvonalon bonyolódik le a Kárpátok két oldalán. A folyó monoton és altató zúgásába időnként belehasított a vonatok gőzöseinek éles füttye, és gyorsan szaladt el mellettünk a sötétben a sokszemű sikló képét mutató, zakatoló szerelvény. Ugyanakkor az autóforgalom is igen élén volt egész éjjel. Mindezért azonban kárpótlást nyújtott a reggeli fürdő az Olt kristálytiszta, hűvös, rohanó vizében. Ezután pedig elkészült a reggeli is a konyhán jó magyar rizseslecsó-konzervből. Mondhatom, hogy ritka jólesett!

.

.

Olaszország (1988.) 

.

.

Kitűnő stratégák voltak a Scaligerek: a forgalom jól kiválasztott kulcspontjain helyezték el erődítményeiket, melyekkel kezükben tarthatták a kereskedelmet és a vámokat. A folyó medre itt sekélyebb, vízszegény időszakokban szélesen feltárja a kavicsos medrét. Évszázadokon át erre bonyolódott le a Brenner felől a forgalom. Átmegyünk a sebes sodrású Adige folyó hídján.

 .

.

Olaszország (1989.) 

.

.

Nem élte át Velence igazi varázsát, aki nem gondolázott éjjel a kanyargós csatornán. A gondola különös karcsú vízi jármű. Ezüst alabárdos hosszú orra messze kinyúlik a vízből. A mintegy 6 méter hosszú, 1 méter széles hajótestek közepe ér a vízbe. Azt hihetnénk, hogy nem is a vízben, hanem a víz felett siklik, hogy lágyan imbolygó teste bármely pillanatban felborulhat, holott teljesen biztonságos, sok évszázadon át kialakult közlekedési eszköz. A gondolák egyformán fekete színéről azt tartja a hagyomány, hogy a túlzott fényűzés ellen vezették be. Egy-egy kanyar előtt elnyújtott férfihang jelez, nehogy összeütközzenek egy másik járművel. A holdfényes éjszakákon a hangulatot még fokozzák a keskeny riókba benyúló, ezüstös fénypászták, a holdsugár vibráló játéka, kékesfehér felületek és mély árnyékok.

.

.