Folyófotók III.

Ezúttal a szerző olyan képeit válogattuk össze, melyeken a Duna és annak jellegzetes partszakaszai láthatók. Természetesen a jegyzeteket sem hagytuk el. Ha az ország, táj, város nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fénykép szerepel, megjelenik.

Bécs (1986.) 

.

.

1986. nyarán egy rövid autóbuszos kirándulást tettünk a szomszédainknál, Ausztriában. Valamivel több, mint egyórás utazás után máris feltűnik a kék Duna mentén Bécs. Az operettfolyó elkerüli az osztrák fővárost, attól északra folyik, és csak a külvárosok negyedeit köti össze, míg magában a városban csak a Duna-csatorna húzódik.

 .

.

Bécs (1970.) 

.

.

Bécsi jókedv - bécsi jó bor: az alapot a városkörnyéki szőlők adják! A bornak, amely nemcsak a város körüli táj, hanem lakói életstílusa kialakulásában is fontos szerepet játszik, tekintélyes hagyományai vannak - amint egyébként csaknem mindennek Bécsben. Probus római császár már a 3. században bevezette a szőlészetet a Vindobona katonai tábort körülvevő kies dombokon. Mária Terézia császárnő később a Buschenschenkek (borkimérések) intézményesítésével vetette meg a mai Heurigerek alapjait. Heurigernek, ideinek nevezik mind a túlnyomórészt fehér helybéli bort, mind a kedélyes vendéglőket, amelyekben mérik. A kocsmákat az ajtajuk fölé tűzött zöld lomb vagy zöld lámpácskák jelzik. Zömmel a bécsi dombvidék egykor önálló hegyközségeiben találhatjuk őket. Heuriger-vendéglőikben, a bécsi dal és a bécsi népzene hajlékaiban hamar megértjük, mit is jelent a Gemütlichkeit, a kedélyesség: itt senki nem marad soká "idegen", mindenkit készséggel felvesznek a ("pohár")közösségbe.

.

.

Bécs (1970.)

.

.

Praternek nevezik mind a Duna-csatorna és a Duna között elterülő természetes parkot, mind az annak északi részén található, világszerte ismert vidámparkot. Az 1897-ben épített óriáskerék mögött terül el a Wurstelprater gyermekparadicsoma körhintáival, miniatűr autó-versenypályáival, elvarázsolt kastélyaival és sok más szórakozási lehetőségével.

.

.

Bécs (1986.) 

.

.

A bécsi lizsében, a Práterben vagyunk. Ki hinné, hogy e helyütt valamikor a császárok vadaskertje volt. A vursli az osztrákok kedvenc kirándulóhelye. Késő este sem lanyhul a forgalom. Egymás hegyén-hátán hemzsegnek a mutatványos bódék, de a legnépszerűbb a 67 méter magas óriáskerék, amely éppúgy emblémája Bécsnek, mint a Szent István-torony. Az óriáskerék zárt fülkéiből remek kilátás nyílik a városra.

.

.

 Bécs (1986.)

.

.

Nem kevesebb, mint 252 méter magas a Duna-torony, mely tetején televíziós adó van. A nesztelenül forgó étterem nagy ablakaiból lenyűgöző panoráma nyílik a városra. Alig 20 másodperc alatt siklik föl velünk a lift a magasba...

.

.

Bécs (1986.) 

.

.

.

A Duna mentén haladva érjük el Melk városát. A Babenebergek a maguk vára mellett már csaknem 1000 esztendeje kolostort alapítottak, amit a középkorban kolostorerőddé építettek ki. Ez biztonságot adott, és nagymértékben elősegítette a város kereskedelmi forgalmát, piacát. A várból letekintve sokáig gyönyörködünk az elénk táruló látványban. Nagyszerű kilátás nyílik a városra és a XV. századból származó gótikus plébániatemplomra.

.

.

NSZK (1986.) 

.

 .

Egy régi Duna menti városba, Ulmba érkezünk! A 120 ezer lakosú város környéke igen gazdag történelem előtti leletekben. A dunai hajózás fejállomása volt mindaddig, amíg a fából készült tutajokkal és hajócskákkal - melyeket ulmi skatulyáknak neveztek - bonyolították le a forgalmat. Ha lesétálunk a Duna partjára, még állnak az 500 éves házak, az egykori halászcéh székháza is. Kár, hogy már düledezőben vannak. Itt még találtunk vízimalmot is. A vizet a malomhoz szabályozták ilyen kanyargósan. Az egy évezreden át Bécsig, sőt Pestig folytatott dunai hajózás és kereskedelem jelentősen hozzájárult a város meggazdagodásához. A textilgyártás és -export gazdaggá tette. A régi hagyományokra visszatekintő kereskedelmi útvonalak már évszázadok óta sűrűn szelték át Németföldet. Sok jelentős közút és vasútvonal ma is megegyezik a régi kereskedőutakkal. A több mint 3000 km hosszan hajózható folyók és kb. ugyanilyen kiterjedésű csatornahálózat a belső területek és a partvidék között teremtettek jó és olcsó kapcsolatot.

.

.

NSZK (1986.) 

.

.

És máris Régensburgban vagyunk, ebben a 134 ezer lakosú, magával ragadó városban. A várat is a várossal egyetemben a Régen folyóról nevezték el. Itt egyesül a Régen a Dunával. A dunai kikötő nagy forgalmat bonyolít le, az óránként induló kirándulóhajók gyorsan megtelnek a vidám utasokkal. És mi, jámbor magyar turisták most arra gondolunk, hogy őseink, a kalandozók sok gondot okoztak a régensburgiaknak, mígnem Lech mezején gyászos vereség érte őket, és a levert csapatok bátor vezéreit, Lél és Bulcsú kapitányokat a városban szégyenszemre felakasztották.

.

.

NSZK (1986.) 

.

.

A középkori technika csodája a 16 lyukú kőhíd a Dunán. Az akkori eljárással már 1135-ben képesek voltak 11 év alatt ilyen nagyszerű, időtálló építményt létrehozni. Sajnos a műemlék-csoda most gátolja a modern hajók közlekedését a nagy folyón.

.

.