Skandinávia III/1

 SKANDINÁVIÁBAN 1999. JÚLIUS 7-13-IG

Átmegyünk Norvégiába

Norvégia területe 323.878 négyzetkilométer, lakossága 4 millió 212 ezer fő. Mindenekelőtt a fővárosba, Oslóba igyekszünk.

Előtűnik a főváros, melynek 726 ezer lakosa van. Norvégia a Skandináv-félsziget nyugati partja mentén terül el. A hosszú, keskeny ország délen is csak 450 kilométer széles, északon pedig 80 kilométeresre szűkül. Természeti szépségekben gazdag, hegyes-völgyes földjén viszonylag csekély számú népesség él. Születéskor a várható élettartam férfiak esetében 73,1 míg nőknél 79,6 év.

Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan Norvégiát, a vikingek őshazáját sokan még ma is a fagy birodalmának tekintik. Bár tény, hogy a lakosság száma észak felé egyre csökken, az északi sarkkör és vidéke sem a pusztasággal egyenlő.

Nyárra visszavonul a mindent elfedő hó és a fennsík megtelik élettel. A csapadékban gazdag északi nyár világossága szintén jótékony hatással van a vegetációra, a növények akár centiket is nőhetnek egyetlen nap alatt.

A sarkkörtől északra május 22-től augusztus 29-ig nem nyugszik le a nap, s a természet, a növények, az állatok, sőt még az emberek is alkalmazkodnak a 24 órás nappalhoz. Az éjfél után közlekedő utas legelésző nyájakkal, ugrándozó kecskékkel - szinte teljes nappali képpel találkozhat.

Azután megjön a hosszú napok böjtje: november 5-től január 21-ig éppen csak érzékelhető az éjszakák múlása. A nap nem kel fel, de a félhomályban és a sötétségben is lüktet az élet. Dolgozni, termelni kell, a gyermekek iskolába járnak, a színházakban, mozikban folynak az előadások.

A vasút, a kikötőkbe érkező rendszeres hajójáratok és repülőterek forgalma zavartalan. A gyárakban dolgoznak, még a mezőgazdasági termelés sem szünetel.

Az ország mezőgazdaságilag hasznosítható része a kontinentális területnek mindössze (egy 1959-es adat szerint) 2,2 százaléka, 8.393 négyzetkilométer. A dús erdőségek több mint 70 ezer négyzetkilométer területet borítanak. Hosszú évszázadokon át ezek a fában gazdag vidékek voltak a gazdaság legfőbb forrásai. Bőven tenyészik itt a fenyőfa, régebben a hajóépítés, ma pedig a papíripar értékes nyersanyaga.

Az ország felszínének 3/4 része kopár, művelésre alkalmatlan. Sziklamezők, hegyi tavak, gleccserek húzódnak mintegy 300 ezer négyzetkilométernyi területen. Látványnak azonban nem utolsó.

Az ország délibb részén, ahol évi 160 fagymentes nap van, a tanyákon főként szarvasmarha-tenyésztés, tejtermelés, baromfi-, juh-, kecsketenyésztés képviseli a mezőgazdaságot, és mivel nagyon olcsó az áram, a melegházakban termelnek főzelékféléket, sőt epret is, de a mezőgazdasági termelés háttérbe szorul. Mind több fiatal hagyja el a tanyákat és megy a városba.

A norvég hajók minősége ma is világszerte fogalom! A kikötőkből rendszerint nem hiányzik a hajógyár vagy hajójavító műhely. A legnagyobb hajógyár Oslóban, a városháza közelségében működik.