Felvidéki barangolás - Magas-Tátra
Útban a jégbarlang felé
Dobsina városkát elhagyva nagyon éles kanyarokat véve vezet felfelé a szerpentin.
A kocsi egyenletes zúgással, a legkisebb megerőltetés nélkül nyeli a kilométereket. Ritka szép a táj, gyönyörű a kilátás!
Az úttal párhuzamosan szalad a vasút, mely itt-ott eltűnik a sziklába vájt alagútban. A feledhetetlenül szép utat hatalmas sziklák, dús fenyvesek szegélyezik az egyik oldalon, míg a másikon előbukkan egy gyors folyású, tiszta vizű hegyipatak, melynek medre keskeny, haragoszöld fűvel borított, melyben sokszínű virágok tarkálnak.
Meredeken emelkedik ki a sziklatömb az útszegélyből.
Szürkülni kezd. Igen magasan vagyok a tenger szintje felett! Köröskörül hatalmas hegységek, alant pedig az út kígyózik. A bércek ködbe burkolóztak...
Meggémberedett a kezem, olyan hideg a forrásvíz! Innen 5 percre töltöttem az éjszakát.
Még a Nap nem kelt fel, de már világos van. Mennyivel barátságosabb reggel ugyanaz a táj!
Amikor a Nap előbukkan mindent eláraszt a fény, a táj változatlanul szelíd. Már csak néhány kilométerre vagyok a jégbarlangtól...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése