Tátra V/3

 Felvidéki barangolás - Tátra

Trencsén

A város jellegzetessége a hatalmas, impozáns vár a város szélén. Már a honfoglalók és a szláv törzsek között is itt folytak a legsúlyosabb harcok. Itt arattak döntő győzelmet Huba, Zoárd és Kadosa vezérek.

Mivel a vár minden ostrommal dacolt, a tatárjárás idején IV. Béla király is itt keresett védelmet. Magát a várost a XVII. század körül építették, tehát elsősorban a várnak volt előbb jelentősége.

Itt székelt a XIV. század elején a lázadó nagyúr, Csák Máté is, míg letörték a hatalmát.

A XV. században a husziták, a XVI. században pedig a reformáció egyik központja.

1708-ban a város mellett zajlott II. Rákóczi Ferenc kurucfejedelem egyik döntő csatája is Heister labancgenerálissal, mely Heister győzelmével végződött.

Nemcsak a várra gyönyörű a "rálátás", de abból is csodálatos panoráma nyílik a városra.

Trencsén nagyváros, a régi Trencsén megye székhelye.

Rózsahegy (Ruzemberek) után hosszú hegyszoros kezdődött, mely az Árva folyó torkolatán túl a szép Kralováni szorossal a Túróci termékeny táptalajra nyílik. Áhitatos meghatottság fog el, amikor a szépségéről oly híres Sztrecsenyói szoroson át Trencsén megye földjére lép a Vág! A szelíden hömpölygő folyó és a hatalmas sziklák a másik oldalon: feledhetetlen élmény.

A 16. és 17. század katasztrófái közepette a városban virágzott a művészet és kultúra. A 16. század második felében habánok telepedtek itt le akik megalkották a híres trencséni majolikát.

A habánusok különböző mesterséggel foglalkoztak, maguk gyártottak mindent, amire szükségük volt. Különösen kitűntek mint szerkovácsok és mint fazekasok. A habánus fazekasok gyártották azokat a majolika tárgyakat, melyek díszei sok úri lakásnak, és becses régi emlékei a múzeumoknak. A köcsögök, korsók, tányérok és tálak díszítéséhez népies motívumokat használtak, ezért ezeket a termékeket elnevezték tót majolikának.

Leggyakoribbak a virágdíszítések, sokszor előfordulnak figurális rajzok is, mint például huszár, csősz, éjjeliőr, szántóvető, szentek képei, továbbá régi várak; némely tárgyakon látni állati motívumokat is.

A megrendelésre készült tárgyakon, nevezetesen a céhek részére készített korsókon és tálakon, melyeket a céhbeliek ünnepélyes összejövetelek alkalmával szoktak használni, vannak különböző felírások, rendszerint humoros, de néha komoly tartalommal, és olvasható az évszám is, mikor készült a tárgy, és ráfestették a céh védőszentjének képét is.

A város nevének jelentése hármasvizű hely. Két szóból tevődik össze: tren és cson. Előbbi hármast jelent, utóbbi pedig vizet. A trencséni várhegyen ma is három forrás fakad.

Trencsénteplic melegvizű forrásait már a római korban is ismerték. Első fürdőtelepét a 16. században emelték, később a fürdőt átéptették, modernizálták, szállodát építettek és hatalmas parkot hozzá. A fürdőkomplexumban a gyógyítás a 19. század végén kezdődött, és ma is működik a gyógyfürdő. Az éjszakát Trencsénben töltöttem egy földútra térve a kertek mögött. Egész éjjel zuhogott az eső! Tartottam attól, hogy a földúton nem tudok kimenni, de Szergej itt sem hagyott cserben!