UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA
Kurdisztán sátrai
Elhagyjuk a várost. Egy soklakásos "társasház" a kurdok országában. A lakosság 60 százaléka agrárfoglalkozású, és a mezőgazdaságban igen nagy a lappangó munkanélküliség. Törökország százezerszámra bocsát ki szakképzetlen vendégmunkásokat főként Németországba.
Ebben az épületben nemcsak az állatok (szamár, juh, kecske), de a parasztok is itt laknak. Errefelé ilyen az életszínvonal (vagy az igény?)...
Az út mentén egy gondozatlan területen értékes emlékekre bukkanunk. Az oszlopokon asszír feliratok olvashatók. Ezen a tájon az értékes leleteket csak az időjárás viszontagságai gondozzák!
Már messziről feltűnnek a sátrak azt jelezve, hogy egy teljesen más világba érkeztünk.
- Azok a kurdok sátrai - mondja egyszerűen, röviden és határozottan vezetőnk, valójában Kurdisztánba érkezünk.
A hegyi legelők a nomád állattenyésztőknek biztos megélhetést nyújtanak. Ezen a területen főként szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak.
Sem lovat, sem szamarat nem láttam a vidéken, de az utasára váró teve a közlekedést is szolgálja.
Az áruszállítást is tevékkel bonyolítják le.
Éppen költözködnek és felmálházzák az állatot. Úgy látszik, ez az asszonyok dolga, mert én itt férfit egyetlenegyet sem láttam szorgoskodni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése