UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, A NAPFÉNY ORSZÁGÁBA
Adiyaman tartományban vagyunk
Adiyaman 670 méteres magasságban fekszik. A tartomány északi része hegyes, a déli alacsonyabb fekvésű, sík vidék.
Keleti határát a Firat folyó képezi. Klimatikus adottságai, a csapadék mennyisége kedvező.
Területe 24 százalékát művelik: gyapotot, dohányt termelnek és igen jelentős a gyümölcstermesztés. 21 százalékát erdők borítják, de nagy részén gabonaféléket termesztenek.
Ez a 3 atyafi autóval jött ki a földjére, és beszédbe elegyedett velünk. Ahogy mi is, törték az angol nyelvet, de végül is jól megértettük egymást. Megdicsértem az errefelé buttyos nadrágot, mire megkérdezte, hogy tetszik-e. Azt válaszoltam, hogy nagyon érdekes! Felajánlotta, hogy cseréljünk nadrágot, és már hozzá is kezdett, hogy levesse. Útitársaim jót derültek, én azonban kicsit megszeppentem, hogy netán ez a hatalmas góliát komolyra vette a humoromat. Gyorsan visszavontam az ajánlatomat. Ezen viszont ők kacarásztak. Nekem pedig egy fotótémát és tréfás emléket hagyott a dolog. No meg, tessék megnézni, errefelé ilyen a férfidivat!
Június 21-én hajnalban még alig pirkadt, máris ébresztették a magyar csapatot, mert kirándulást teszünk a világ nyolcadik csodájának számító, monumentális szabadtéri mauzóleumhoz a Nemruth-hegyre. Jó korán kellett indulni, hogy még naplemente előtt vissza is tudjunk térni.
A magaslati, szabdtéri múzeumhoz vezető utat, mely rendkívül meredek és 2206 méter magasságban fekszik, csak terepjáró gépkocsival vagy szamárháton lehet megtenni. Mi az előbbit választottuk.
És mit láttunk odafenn? Egy szabadtéri szentély mellett egy sor gigantikus istenszobor, szobortorzó, állatszobor ejtett ámulatba bennünket. A 4-5 méter magas fejszobrok fényképei már világhírűek.
Ugyanakkor abban is egyetértenek a tudósok, a régészek, hogy a múlt titkai még egyáltalán nincsenek feltárva. Amit mi a felszínen láthattunk, csak egy része annak valószínűleg, ami ebből a magas kulturális szintű, de történelmi léptékkel rövid életű birodalomból, alkotásaiból fennmaradt.
A szenzációs leleteket 1883-ban török és német régészek fedezték fel. Kr. e. az I. században e vidéken virágzott a Kommagene királyság. Első királyának, I. Antiokhosznak a monumentális mauzóleuma ez, aki idászámításunk előtt 69-38-ig uralkodott.
Amikor fölértünk, elő kellett venni a kabátjainkat, mert nagyon hűvös volt, de erre már induláskor figyelmeztettek a vezetőink.
Először nem értettük, hogy kísérőnk és a helyi vezetőink vajon miért hoznak puskákat is magukkal!?
Aztán említették, hogy a hegyek ormain bizony nem egyszer találkoztak farkasokkal!
6 teljes óra kellett ahhoz, hogy az úttalan utakon feljusson a terepjárónk a nagy magasságba. A csodálatos látvány azonban megérte a fáradságot.
Amikor leértünk, egy nagyon szegényes múzeum is volt itt, de csak törökül láttunk a tárgyak alatt magyarázatot, így sajnos ezt nem tudom kommentálni.
Senki sem tudta megmondani, hogy ez a kádszerű tárgy mit is keresett itt. És azt sem, hgoy miféle célt szolgálhatott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése