TANULSÁGOS TÖRTÉNETEK EGY GYAKORLÓ ÁLLATORVOS NAPLÓJÁBÓL:

FOGYASZTHATÓ-E A HÓLYAGFÉRGES SERTÉS HÚSA?

Egyik alkalommal Birján községből hívtak azzal a panasszal, hogy a levágott sertés mája tele van hólyagokkal és az állat felvágása után a hasüregben több liternyi „víz” is volt.

Tudni szeretnék, hogy mi volt az állat baja és nem veszélyezteti-e a hús a család egészségét. Ennek megállapításáig a húst nem merik feldolgozni.

Kiérkezésemkor a kérdésemre elmondták, hogy a 70-80 kg körüli súlyú sertést azért vágták le, mert jóval elmaradt a 100-110 kg-osra becsült társától, és az utóbbi időben étvágytalanná vált és „csak a hasa nőtt”.

A hús vizsgálata során a máj felületén, de annak bemetszése után az állományában is nagyszámú feszesen hullámzó, borsónyitól cseresznyeszem nagyságig terjedő hólyagot találtam. Ezek egy része a máj felületén helyezkedett, annak állományából félgömbszerűen kiemelkedve.

Az egyik vesében ugyancsak találtam egy nagy, kb. 6 cm átmérőjű hólyagot. Ezekben folyadék volt, és az alaposabb szemrevétel után a hólyagokban több szürkésfehér szemcsét lehetett látni, melyek valójában mind egy-egy galandféreg feji részét, úgynevezett skolexét képezték.

Kicsit meglepődött a tulajdonos, amikor elmondtam, hogy ezek a hólyagok valójában a kutya bélcsatornájában élősködő galandféreg petéjéből fejlődtek ki. Amennyiben ezek a peték – melyek a kutya ürülékével kerülnek a külvilágra – más állatfajok, főként a juhok, kecskék, szarvasmarhák vagy rágcsálók, így többek között a nyulakba kerülnek, azokban is kifejlődnek ilyen hólyagok, veszélyeztetve az állatok egészségét. De bizony az ember is megfertőződhet a peték felvétele után és nagyon súlyos, olykor halálos betegségét okozhatja.

Igaz, hogy máshol nem találtam hólyagot vagy szakszóval nevezve echinococcus tömlőt, úgy véltem, hogy a hús fogyasztható, de a zsigereket, főként melyek hólyagokat tartalmaznak, szigorúan meg kell semmisíteni!

Semmiképpen sem szabad azonban kutyának odaadni, mert amint arról majd a továbbiakban részletesebben is szó esik, a kutyák ezeknek a hólyagoknak az elfogyasztása útján fertőződnek. Nevezetesen a skolexekből a bélcsatornában kifejlődött férgek petéket termelnek, melyek a kutya bélsarával a külvilágra ürülve fertőzik a környezetüket, úgy az embert, mint a háziállatainkat.

Esetünkben a sertésben kialakult hasvízkór annak a következménye, hogy a megnagyobbodott máj összenyomja a verőceeret, mely savókilépéssel jár, a májparenchyma nagyarányú pusztulása pedig krónikus emésztési zavarokat, lesoványodást és olykor sárgaságot okoz.

A gazdának két kutyája is volt, melyeknek féreghajtót adattam, feltételezve, hogy galandféreggel fertőzöttek, és azok a petéikkel fertőzhették meg a környezetüket.

A KÓROKOZÓ

Az Echinococcus granulosus (olv. echinokokkusz granulózusz), a kutya háromtagú galandférge. Az emlősök legrövidebb galandférge, mely 3-6 mm hosszúságú, és a szélessége mindössze 0,6mm. A skolexen kívül csak három ízből áll. Az utolsó gravid íz 200-400 petét tartalmaz, és kéthetente leválik a láncolatról.

Rendszerint igen nagy számban fordul elő a kutya vékonybelében, de az állatban semmiféle kóros tünetet nem okoz. Gazdái a kutya, farkas, sakál, dingó. Macskafélékben nem képes kifejlődni. Érdekes, hogy egyes kutyák természetes ellenállást mutatnak az E. granulosus fertőzéssel szemben, de megfigyelték, hogy a kasztrált ebek sem fertőzhetők (KASSAI).

A galandférgek sok ezer petét termelnek, amelyek a kutya bélsarával a külvilágra kerülnek. A féregről időnként az utolsó íz leválik és – a petékkel telve – a bélsárral kiürül.

A külvilágra került peték a legelő füvével, a szénával, az ivóvízzel, a takarmánnyal vagy egyéb módon bekerülnek a fogékony állat, vagyis a köztigazda emésztőcsövébe, majd azokból kifejlődnek a hólyagok.

A HÓLYAGFÉRGEK KIALAKULÁSA

Amikor az ember vagy a fogékony állat bélcsatornájába bekerülnek a peték, azokból a vékonybélben az emésztőnedvek hatására kiszabadulnak az ébrények, az ún. onkoszférák és behatolnak a bél nyálkahártyájába, majd a portális vérrel a májba jutnak.

Többségük a máj kapillárisaiban elakad, és 5-6 hónapig tartó lassú fejlődés után alakulnak ki a fertőzőképes echinococcus hólyagok. Mások azonban a vérárammal eljuthatnak a tüdőbe, vesébe vagy akár más szervekbe is, és ott kezdődik meg a hólyagképződés.

A továbbjutott lárváknak leginkább a tüdőben van esélyük az elakadásra, de bejuthatnak a lépbe, az agyba, a csontokba, sőt akár az izomzatba is, ahol fejlődésnek indulnak és kialakul az echinococcus-hólyag.

A KUTYA FERTŐZŐDÉSE

Az Echinococcus-tömlő valójában a kutya háromtagú galandférgének a hólyagférge, fertőző lárvája. Ez lehet borsó. Mogyoró, kis diónyi, de akár lúdtojás nagyságú is. Találtak már 50 cm-es átmérőjű echinococcus hólyagot is, mely során a tömlőben több liter folyadék is felhalmozódott.

A hólyagokban lévő folyadék mérgező anyagokat és baktériumokat is tartalmaz, és ha jól megfigyeljük, azokban több szürkésfehér szemcsét láthatunk, amely nem más, mint egy-egy galandféreg feji része (skolexe).

Ha a kutya a hólyagférget elfogyasztja, a hólyagban lévő féregfejek (skolexek) szabaddá válnak, és mindegyikükből egy-egy galandféreg fejlődik.

Miután pedig egy-egy hólyagban több skolex is van, egyetlen hólyag elfogyasztása is elegendő ahhoz, hogy akár 20-30 galandféreg is kifejlődhessen a kutyában.

A féreg már 49 nap alatt ivaréretté válik, és máris fertőzésre alkalmas peték tömegével szennyezi a környezetét.

AZ EMBER SÚLYOS BETEGSÉGÉT OKOZHATJA

Az ember minden esetben a kutyától, helyesebben a kutyából kiürült petékkel fertőződik.

Az ember emésztőcsövében is az emésztőnedvek segítségével szabadulnak ki a petéből az onkoszférák, és a véráramba a legkülönfélébb szervekbe kerülhetnek, nevezetesen a májba, tüdőbe, vesébe, hasnyálmirigybe, az agyvelőbe vagy a csontokba, majd e szervek súlyos betegségét idézhetik elő, amely nem egyszer halálos kimenetelű.

A veszélyt fokozza, hogy meglehetősen nehéz a diagnózis megállapítása, és a hólyagok olykor csak igen komplikált sebészi beavatkozással távolíthatók el.

A HÓLYAGFÉRGESSÉG ELLENI VÉDEKEZÉS

A betegség elleni védekezés során abból kell kiindulni, hogy annak kialakulásához egy körforgásra van szükség, és a feladat annak megszakítása!

A kutyákból kiürülő petéket fel kell venni a köztigazdának (sertés, juh, szarvasmarha, nyúl stb.), hogy abban kifejlődhessenek a galandféregfejeket tartalmazó hólyagok! De ezeket a hólyagokat el kell fogyasztania a kutyának ahhoz, hogy a bennük lévő skolexekből kinőhessenek a galandférgek, melyek petéket termelnek. Ezek felvétele nélkül sohasem lesznek echinococcus lárvák, majd azokból a kutyában galandférgek!

Mi tehát a feladat? 1. Meg kell akadályozni a kutya fertőződését azzal, hogy pl. a sertésvágások során a hólyagokat tartalmazó szerveket (többnyire májat) megsemmisítjük, és mindenképpen megakadályozzuk, hogy a kutya azt elfogyaszthassa.

2. Megszüntetjük a kutya fertőzöttségét. Ma már számos olyan féreghajtó szer van forgalomban, mely a kutyák féregtelenítésére nagyon jó eredménnyel alkalmazható! Hogy csak példaként említsek néhányat: Aniprantel tabletta, Cestal Plus tbl., Drontal Plus tbl. És így tovább. Az állatok a kezelést követő napokban ürítik a férgeket, ezért az akkor ürített bélsarat, férgeket, petéket el kell égetni.

3. Olyan módon is megakadályozhatjuk a hólyagférgesség fellépését, ha megakadályozzuk a fogékony állatok fertőződését, azok hozzájutását a galandféreg petékhez (a kutyát kötve tartjuk, tartási helyüket rendszeresen tisztogatjuk, ürüléküket megsemmisítjük stb.).

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2007. őszén.)