Egy-egy országra, városra jellemző, "tájjellegű" vásárok a szerző saját fényképeiből és
jegyzeteivel a világ minden tájáról - a teljesség igénye nélkül. Ha az
ország
nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes
fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.
.
.
Elutazunk
Otavalóba, a híres vásárra, ahol ma békésen kereskednek a harcos ősök
utódai. Otavaló 9000 lakosú kisváros, ahol minden szombaton pontosan 6
órakor kezdődik a vásár. Itt minden megtalálható, amit az otavaló
indiánok az otthonukban készítenek.
Mindenekelőtt poncsókból, takarókból, pulóverekből, szép, hímzett
ruhákból, táskákból és lámaszőrből készült faliszőnyegekből nagy a
választék. A vásár jó ízelítőt nyújtott az otavaló indiánok életéből,
mindennapjaiból, művészetéből.
.
.
.
.
Elmentünk
a tevevásárra, ahol óriási volt a nyüzsgés: válogatták, nézegették, sőt
ki is próbálták az ordítozó, ugráló állatokat. A rekkenő hőségben
védelmet nyújt a vásárlóknak, no meg azoknak, akik az éjszakát is a
tevéik közelében töltik a hevenyészve összeállított sátor.
.
.
Ciprus
.
Ciprus
.
.
.
A városka már 500 évvel ezelőtt híres volt az azúros csipkéiről, a lefkaritikáról, amit főként az üzletekben árusítanak. A csipkeboltot én sem hagyhattam ki.
A városka már 500 évvel ezelőtt híres volt az azúros csipkéiről, a lefkaritikáról, amit főként az üzletekben árusítanak. A csipkeboltot én sem hagyhattam ki.
.
.
.
.
Aki
Hollandiában jár, nem hagyhatja ki az alkmaari híres sajtvásárt! Két
kászdréger a vállára akasztott kötelekkel emeli fel és hordja-viszi a
golyóformájú sajtokat egy hordágyszerű alkalmatosságon. A szakértő vevő
félhenger alakú, hosszú késsel vizsgálja
meg az árut, fura szerszámát megforgatja a sajtban, kihúz vele egy
sajtoszlopot, mely elárulja, hogy milyen a termék a héjától a közepéig:
érett-e, milyen az íze és a zsírtartalma. A sajthordó csapat a mázsaház
terére szállítja a sajtot, lerakja a kereskedő elé, majd kezdődik az
előbb említett vizsgálat. Az alkudozás végén a sajtgolyóbisok
felkerülnek a teherautókra, vagy elindulnak a raktárházak felé vagy a
grachton várakozó hajóra. Még az országúti tábla is jelzi, hogy hol van a
Kézmarkt, a Sajtvásár tér.
.
.
.
.
A textilesek utcája az előzővel
párhuzamos. Itt bizony csak egyesével lehetett közlekedni a két
elárusító sor között. Megdöbbentően olcsón lehet szép ruhaneműket
vásárolni. A textilipar Hongkong vezető iparága. Honleányaink óriási
érdeklődést mutattak a szűk utcában a vásárlás-nézelődés hevében
összekeveredtek a kínaiakkal, eltévedtek a zsúfolt helyen, alig lehetett
összeszedni a kis csapatot.
.
.
.
.
Sétáljunk
le a régi kikötőbe! Ott van a halpiac. Már messziről érezni nemcsak a
halszagot, de azt a bűzt is, ami erről a higiénikusnak egyáltalán nem
mondható piacról terjed.
.
.
.
.
Ha
a damaszkuszi kapun át lépünk be a városba, hamarosan a birkapiacra
érünk. Az arab negyed legjellegzetesebb helye, igazi arab világ ez.
Hosszasan elbámultuk a különféle viseletben összegyűlt arab atyafiak
alkudozási szokásait, ruházatukat, aktív vásári temperamentumukat.
.
.
.
.
A kosárvásáron aztán volna választék! De kaphatók itt tipikus marokkói, csúcsos sapkák is. Micsoda gazdag felhozatal...
.
.
.
.
Elsétálunk
a híres Montmartre-ra. Itt egy magyar festővel is találkoztunk. A
művészek alkotnak a szabadban, munkájukat lehet figyelni, képeiket
megnézni és akár megvásárolni.
.
.
.
.
A
híres kecsua vásárt a Templom téren tartják. A színes népviseletek
mellett a szivárvány minden színében játszó, csodálatosan szép, szőtt
gyapjúszőnyegek, hófehér láma- és alpakaszőrmék, barnás-piros kerámiák
hegyei, az alkudozó árusok és turisták nyüzsgő,
morjaló, színes foltokká olvadnak össze egy ház erkélyéről letekintve,
ahová néhány sol lefizetése után jutottunk fel. A tulajdonos abból él,
hogy pénzért, belépőért adja ki a vásár szomszédságában álló házának
erkélyéről a kilátást.
.
.
.
.
És
íme egy hentesüzlethez érünk. Előtte így kínálták a kecskehúst.
Forróság van, a vér miatt legyek milliárdjai lepik el a mustrát - ennyit
a higiéniáról. Este éppen kecskehús volt a vacsora: jó volt a kínált
portékára visszaemlékezni... Azért jó étvágyat kívántunk egymásnak.
.
.
.
.
A banán nagy halmokban volt kitéve a mi asztalainkra is, és mindenki annyit vett belőle, amennyi csak kellett...
.
.
Törökország
.
.
Törökország
.
.
Egyedülálló
élményt nyújtott a selyemgubó-tőzsde, ahol az embertömegtől és a gubók
kupacaitól szinte moccanni sem lehetett. Óriási sokadalom, zaj, fej-fej
mellett és zsákok halmaza. Szinte fülsiketítő volt, ahogy kiáltozták az
árakat, ahogy licitáltak
egy szállítmányért, és amikor megkötötték az üzletet, egymás kezébe
csaptak, és betolult a tömegbe egy teherautó vagy éppenséggel egy kordé,
hogy elszállítsa az árut. Másutt hatalmas stócokba rakták, kupacokba
halmozták fel a hasznos hernyók milliónyi apró, fehér selyemházait, a
gubót. Nagy ordítozás közepette folyt a vita a gubók minőségéről és
áráról egy-egy eladó és vevő között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése