2013. szeptember 15., vasárnap

Vásárok III.

Egy-egy országra, városra jellemző, "tájjellegű" vásárcsarnokok, bazárok, utcai árusok a szerző saját fényképeiből és jegyzeteivel a világ minden tájáról - a teljesség igénye nélkül. Ha az ország nevére (mely minden esetben egy linket tartalmaz) klikkel, a teljes fejezet, melyben a fotó szerepel, megjelenik.

.
.
Kezdődik a bazársor! Persze ma sem tudom, hogy mi az a szerkentyű, mely mellett magabiztosan állok, és invitálom utastársamat a bazárba. A választék miatt nem panaszkodhatunk: bőséges. Minden üzletben a Szkanderbég-konyakot ajánlják, mint nemzeti italt. Csak később derült ki, hogy sokkal drágábban, mint a nagyáruházakban.
.
.
.
.
Radnóton megnéztünk egy román vásárt... A méretes lábosban jeges víz van és abban a Bambi! Amilyen nagy a hőség, bizonyára hamarosan eladják.
.
.
.
.
És íme a nagyváros gyomra: a Viktória áruház vásárcsarnok és piac. És a mi megmentőnk! Hogy miért? Sajnos út közben elveszett a csomagunk. Ez azt jelenti, hogy otthonról a hideg télből jó meleg holmiban utaztunk ide, errefelé pedig 30-40 fokos hőség fogadott. A könnyű ruháink összepakolva a táskában voltak... immár a ferihegyi tolvajok birtokában. A könyörtelen melegben a kegyetlenül vastag ruházatunkat csak itt sikerült levedlenünk, és nyári holmit vásárolni. Bizony megváltás volt számunkra.
.
.
.
.
Elmentünk a piacra és a vásárcsarnokba, ahol számtalan olyan termékkel, gyümölccsel találkoztunk, aminőt még sohasem láttunk és nem ismertünk. A hawaii föld egyik leginkább esőáztatta területe. Évente 12 méternyi csapadék hullik. A felhőknek a 3-4 ezer méter magasságig nyúló hegyláncok szolgálnak csapdaként.
.
.
.
.
Állandó zsivajgást, hangoskodást produkált a szállodánk szomszédságában levő nagy piac, vásárcsarnok. Egy hatalmas sárga épület lőrésszerű ablakokkal, mely 1937-ben épült. Itt minden kapható. A falvakból idesereglenek a termelők. És hogy milyenek az árak? Egy kg csirke 2 dollár, egy üveg sör ugyanennyi a szállodában, de a piacon csupán 1 dollár. És mennyi a fizetése egy kambodzsai atyafinak? Kb. 100-150 dollár havonta.
.
.
Kenya (1) 
.
 .
.
Belépünk a vásárcsarnokba, a Makupába. Egy hatalmas, rendetlen bazár. Itt mindent lehet kapni a nagy "összevisszaságban". Feltűnően figyel bennünket a fekete szépség - aki a bájait kínálja - megfizethető áron vezetőnk szerint, aki egyúttal arra is felhívja a figyelmünket, hogy bármilyen jó alakúak és csinosak is ezek a könnyelmű fekete pillangók (talán csak nagyon szegények), jusson a jámbor turista eszébe, hogy ebben az országban is kiemelkedően magas az AIDS veszélye.
.
.
 .
.
Nap mint nap órákon át sétáltunk a tengerparton, ahol gyümölcsárus bódécskák és faragványárusok kínálták a portékáikat. Szórakoztató és egzotikus volt számunkra látni őket. Összebarátkoztam egy kenyai atyafival, és ezek után csak nála vásároltunk. Ízlésünk szerint megrendeltük, amit szerettünk volna, ő pedig két nap múlva hozta a kialkudott árért. Ő is jól járt, és mi is elégedettek voltunk.
.
.
.
.
Menjünk fel a felső szintre, hiszen a csarnok emeletes. A galériáról letekintve szemünk elé tárul a hatalmas árukínálat és a vásárlók tarka, mozgalmas sokasága. Ez egy valóságos egzotikus kavalkád a mediterránium színezetével, különlegességével. Sokáig gyönyörködtem a nem mindennapi látványban.
.
.
.
.
A Nagy Bazár legalább olyan helyet foglal el Isztambul idegenforgalmi nevezetésségei között, mint az Aja Szófija vagy a Kék Mecset. Mi is tulajdonképpen a fedett bazár? Egy egzotikus, jellegzetesen török, tarkabarka, hangos és mozgalmas, izgalmas város. A török városépítészetnek mindig is egyik karaktermeghatározó tényezője volt. Ezeket üzleti központoknak tekintették, erős falakkal vették körül - tehát teljes biztonságot nyújtottak a közel 4000 bolt felbecsülhetetlen értékű árukészletének. A bazárnak saját őrsége is van, reggel 8 és este 7 óra között tart nyitva.
.
.
.
.
És a hűsítő vízfürdő után meglepetésünkre egy hegyi presszó a meredély szélén. Itt nemcsak üdítő italokat, de akár sört is lehet kapni a sokféle bóvli áru mellett. Nem hittem volna, hogy ezen a kopár pusztaságon is lehet inni egy jó török kávét. Megkóstoltuk.
.
.
.
.
És máris a híres damaszkuszi fedett bazárban vagyunk! Nem egy utca, nem egy háztömb vagy egy átjáró, hanem egy egész városrész - tulajdonképpen teljes város. A régi dicsőséges mohamedán kelet gazdasági életének mesés kincsesházának késői örököse. Az arabok a bazárt szuknak nevezik. A szó eredetileg azt a közpiacot jelentette, amelyen áthajtották az állatokat és az árukat.
.
.
.
.
Egy kis üzletet látunk, és mindjárt mellette a rivális, a mozgóárus, aki bambuszrúdra erősített kosarakban a vállán viszi az üzletét, a portékáját.
 .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése