Olaszország (II.) 2.

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (1989-BEN) II. RÉSZ

Az Örök Városban átutazóban

Útközben megállunk egy-két helyen - amint a képek is mutatják -, de ezek a rövid pihenők nem szorulnak magyarázatra. Inkább szóljunk néhány szót Rómáról! Köztudottan az Olasz Köztársaság fővárosa kb. 2.800.000 lakossal. A Földközi-tenger térségének legnagyobb helysége, a világ egyik legrégibb metropolisza. Olaszországnak mintegy a közepe táján a termékeny Campagna lankás táján fekszik.

A régi mondás szerint minden út Rómába vezet. A települést majdnem ezer éven át az ókori világ középpontjának, a birodalom fővárosának, sőt urának tekintették. Mintegy 90 ezer kilométer hosszú úthálózat szőtte keresztül-kasul a birodalmat. A XVII. századtól kezdve mindinkább szokássá vált, hogy nagyurak fiai vagy tudásvágy hajszolta emberek, művészek római utazással fejezzék be tanulmányaikat. és szinte az általános műveltséghez tartozott az Örök Város történelmi és művészeti emlékeinek a megismerése. Az ifjú II. Rákóczi Ferenc vagy Széchenyi István éppen úgy elutazott Rómába, mint Pulszky Ferenc vagy Liszt Ferenc. Itt tanult sok képzőművész, itt dolgozott Ferenczy István, Markó Károly, és számos magyar szobrász és festő élt rövidebb-hosszabb ideig Rómában, hogy a nagy mesterek műveit tanulmányozza, tovább képezze magát.

Ezúttal csak keresztülfutunk Rómán, nem igazán méltón a helyhez, de valódi úticélunk a Vatikánváros. A régi városfalnál vagyunk. El kell mondanom, hogy az első városfalak Servus Tullius császár uralkodása idején épültek etruszk módra.

A Colosseumot részletesebben is megnéztük. Titus császár építtette, 80-ban fejezte be. Egy korabeli nagy tó betemetése után épült. A szomszédságában állott Néró 30 méter magas szobra, innen kapta a Colosseum a nevét. Alaprajza ellipszis alakú, területe 527 négyzetméter. Az első emeletet 80 boltíves árkádsor tartja, a boltívek magassága 7 méter. A harmadik emelet tetejére tartóállványokat szereltek, amelyekre az erős napsütés vagy eső ellen a közönséget védő ernyőponyvákat feszítettek ki. A tervezők számára a legnagyobb feladat a mintegy 50 ezer néző ki- és beáramlásának, a belső közlekedésnek a zavartalan megoldása volt. 

Gyülekezik a magyar csapat. De hogy folytassam a sort, az amfiteátrumban gladiátor-diadalokat, vadállathajszákat rendeztek, néha valóságos revüket adtak elő.

Az amfiteátrumi játékokat a római nép különösen kedvelte, s nagy élvezetet talált a kiképzett, más és más fegyverzettel egymás ellen küzdő gladiátorok vérre menő küzdelmeiben. De nem csupán a gladiátori párviadalokat kedvelte, hanem a gladiátor és vadállat vagy vadállatok egymás elleni hajszáját is.

Beérünk a városközpontba.

A Constantinus diadalív akkor épült, amikor Róma nagysága már hanyatlott, dicső múltja azonban még mindig magával ragadta az ókori ember képzeletét. A háromkapus diadalív 3 év alatt megépült, a két kisebb kapunyílás felett elhelyezett feliratokon üdvözli a császárt 10 éves uralkodása, Róma felszabadítása, a béke megteremtése alkalmából. A szépen megépített diadalívet, diadalkaput különféle emlékművekről összehordott domborművekkel ékesítették.

A városközpontban vagyunk.

A Santa Maria Novella tér óriáspalotája város