Olaszország (II.) 3/a

BARANGOLÁS ITÁLIÁBAN (1989-BEN) II. RÉSZ

A Szent Péter tér

Már a Vatikánvárosban gyülekezünk, ahol sok apáca is csatlakozik. hozzánk. Amíg a belépési engedélyre várunk, hallgatjuk a magyarázatot. A Vatikán a kereszténység szellemi központja, ám az idők folyamán a mediterráni műveltség tükrévé vált, főleg a XV. századtól kezdődően, amikor a pápaság Róma klasszikus örökségének közvetítője és a reneszánsz kultúra egyik fő pártfogója lett. Nagyszabású feltáró és gyűjtő munkája révén, mely a XVIII. században kezdődött el, és a XIX-XX. században bontakozott ki, a Vatikán ma a világ legátfogóbb és legmodernebb tevékenységet folytató múzeumainak egyike.

Amikor az olasz csapatok bevonultak Rómába és az Örök Város az egyesített Olaszország fővárosa lett, a pápa visszavonult a Vatikán falai közé és többé nem hagyta el azokat. Így tett három utódja is, míg az első világháború után meg nem kezdődtek a tárgyalások a Vatikán és az olasz állam képviselői között, hogy a tisztázatlan kérdéseket és a pápaság helyzetét rendezzék.

Így jött létre az 1929. február 11-én aláírt Lateráni Szerződés. Ennek eredményeképpen a Vatikán szuverén állam lett. Területe mindössze 0,44 négyzetkilométer, lakosainak száma mintegy ezer fő.

A Szent Péter tér méltó nyitánya a dóm és a palota nagyszerű együttesének. Nagyon sok híres ember a Szent Péter teret a világ legszebb terének nevezte. És való igaz, hogy aki egyszer ott járt, azt messzemenőkig lenyűgözi a tér nagyszerűsége. Ha tehát a tér óriási és mégis harmonikusan hat a látogatóra, azt az építő Bernini nézetének köszönhetjük, hiszen - amint többször is hangoztatta - nagyszerű művét azon ember számára alkotta, aki a székesegyházba igyekszik. A teret ellipszis alakúra építette, melynek középpontja az egyiptomi obeliszk, tengelyei 240, illetve 190 méter hosszúak.

 

A teret ív alakban két hatalmas méretű, nagyszerű oszlopcsarnok veszi körül oly módon, hogy azok mind a templom előtt a négyszögletű teret, mind a bejáratot szabadon hagyják. Az oszlopsor hatalmas párkányzatot, illetve tetőt tart, rajtuk 140 (nagyrészt Bernini-tervezte) szenteket ábrázoló szobor emelkedik az ég felé, melyek mindegyike 3,75 méter magasságú.

A templom előtt látjuk Bernini impozáns szökőkútját, amelyet 1675-ben építettek. De vajon hogyan került a tér közepére az egyiptomi obeliszk? Caligula parancsára a római kőfaragók II. Ramszesz obeliszkjének mintájára készítették el, és az ókor legnagyobb hajóját kellett megépíteni ahhoz, hogy a 440 tonnás oszlopot Rómába szállíthassák. Sorsát az obeliszk nem kerülhette el, mert leomlott a talapzatáról, három darabra tört. Majd mintegy 8 méteres iszapréteg borította be, amikor V. Sixtus pápa utasítására G.della Porta kiásatta. Felállítása szenzáció volt! 900 munkásra és számtalan lóra volt szükség a felállításához. A művelet előtt a dómban misét mondtak a sikerért. A nagy csendben csak a daruk recsegését, a munkások sóhajtozását és a lovak patáinak dobogását lehetett hallani. A kötelek súrlódása közben még tűz is ütött ki, de végül is a művelet sikerült, amint láthattuk a Szent Péter téren.

A svájci gárda szigorúan őrködik a bejáratnál.

VI. Pál pápa a Vatikán kormányzója.