AZ ANYAKOCA TEJHIÁNYA, KÖVETKEZMÉNYEK (3. RÉSZ)
Előbbi bejegyzéseinkben elmondtuk, hogy a tenyészkoca megfelelő tejtermelése a
malacnevelés, következésképpen a sertéstartás jövedelmezőségének is egyik nagyon
fontos feltétel. Szó esett arról is, hogy tejhiány esetén a malacok – ha nem
avatkozunk közbe – az ún. eléhezési szindrómában (hipoglükémia) elhullanak.
Ugyanakkor azt is
elmondtuk, hogy ha a malac nem kapja meg az első napokban megfelelő mennyiségben
az anya föcstejét – mely nemcsak a nélkülözhetetlen tápanyagokat, de a
különféle bántalmakat kivédő ellenanyagokat is tartalmazza – nemcsak fejlődésben marad vissza, de gyakran a
különféle kórokozók által kiváltott bántalmak (kóli-hasmenés, streptokokkózis
stb.) áldozatává is válik. Felsoroltuk azokat az okokat, körülményeket és
bántalmakat, melyek a koca tejhiányát okozhatják, ugyanakkor ismertettük a
malacok anya nélküli felnevelésének a tennivalóit.
Folytatva sorozatunkat,
a továbbiakban azokat a leggyakrabban előforduló bántalmakat, azok megelőzésének
és orvoslásának a lehetőségeit ismertetjük, melyek a malacok (gyakran
újszülöttek) egészségét a leggyakrabban veszélyeztetik. Ezúttal az egyik
leggyakoribb és legtöbb veszteséget okozó ún. coli-hasmenés oktanát,
leküzdésének lehetőségeiről és orvoslásáról fogunk szót ejteni.
SERTÉS
ECHERICHIA COLI OKOZTA BETEGSÉGEI
A bántalom a világon
mindenütt előfordul. A sertésekben az E. coli okozta betegségek az újszülött
illetve a választott malacok coli-hasmenés és az oedema-betegség formájában
jelennek meg. Ritkán azonban kialakulhatnak egyéb kórképek is, így mastitis
(tőgygyulladás), metritis (méhgyulladás), kocákban szórványosan vetélés stb.
Csak a teljesség
kedvéért említem meg, hogy az E. coli baktériumok bizonyos szerocsoportjai
megbetegíthetik az embert is, újszülöttekben enteritist (bélgyulladás),
septikaemiát (vérfertőzés), gyermekekben és felnőttekben enteritist és húgyúti
fertőzéseket, ritkán egyéb kórképeket idéznek elő.
Az Escherichia coli
Gram-negatív, rendszerint körülcsillós, spórát nem képező pálcika alakú 2-3 um
hosszú baktérium. A születéskor és az azt követő napokban szájon át jutnak be a
bélcsatornába, ahol megtelepszenek.
Fakultatíve patogének,
általában csak megfelelő hajlamosító tényezők hatására okoznak megbetegedést.
Az enterotoxinokat termelő (ETEC) törzsek idézik elő a szopós kori és választás
utáni coi-hasmenést.
A baktériumok
szennyvízben, bélsárban hónapokig életképesek maradnak, de beszáradva valamint
az általában alkalmazott fertőtlenítőszerek hatására rövid időn belül
elpusztulnak.
Az E. coli okozta
enterotoxaemia 1-6 napos korban a leggyakoribb, de a választásig valamint 4-8
hetes korban bármikor előfordulhat, újszülött malacokban pedig a fertőződés akár
már az élet első óráiban bekövetkezhet.
Előre kell bocsátani,
hogy a malacok hasmenését számos tényező is elősegítheti (baktériumok, vírusok,
trepanomák, gombák, takarmányozási hibák stb.), de a leggyakoribb oka a
coli-baktériumok okozta bántalom.
Sertésekben az E. coli
baktériumok gazdaságilag is jelentős három kórképben:
1. az újszülött malacok
coli-hasmenésében
2. a választott malacok
coli-hasmenésében
3. az ödémabetegség
előidézésében játszanak szerepet.
1. AZ ÚJSZÜLÖTT MALACOK COLI-HASMENÉSE
A betegséget az
Escherichia coli nevű, világszerte nagyon elterjedt baktérium okozza, de a
bántalom fellobbanását tulajdonképpen azok a coli-törzsek váltják ki, amelyek
képesek a bélflórában uralkodóvá válni, a vékonybél felső szakaszában is
tömegesen elszaporodni, enterotoxint termelni és toxémiás folyamatokat
előidézni. Ezek az ún. enteropathogén coli-törzsek.
A
FERTŐZŐDÉS
A fertőződés már az
elléskor illetve az azt követő órákban, napokban megtörténik a bélsárból és a
környezetből. A malacok minden esetben a szájon át veszik fel a környezetükből
a kórokozó csírákat. Az újszülött malac már közvetlenül a megszületése után is
– a szopási ösztöntől indíttatva – előszeretettel nyalogatja a padozatot, a
koca testfelületét, és mindent, ami a környezetében van. Pedig mindezek még a
megfelelő higiéniás viszonyok esetében is óhatatlanul fertőzöttek a
kórokozókkal, a coli-bacilusokkal.
A gazdák számtalanszor
felvetik a kérdést, hogy ezek a coli-csírák hogyan kerülnek a malacok
környezetébe, sőt a koca tőgyére is? Az anyakocák bélsarukkal és váladékaikkal
kisebb-nagyobb mértékben, mennyiségben rendszerint ürítik a kórokozókat.
Sorozatunk előbbi írásaiban olvashattuk, hogy számos koca hüvelyéből ürülhet
gennyes váladék, ez a hüvelyváladék pedig az E. coli baktériumok tömegét
tartalmazhatja.
MIÉRT
NEM BETEGSZIK MEG MINDEN ÚJSZÜLÖTT A FERTŐZŐ KÖRNYEZETBEN
Többször is felvetődött
a kérdés, hogy amennyiben az újszülött malacok környezete ilyen nagy mértékben
fertőzött coli-csírákkal, vajon miért nem betegszik meg minden újszülött malac?
Azért, mert az a tény, hogy föllép-e valamely alomban a coli-hasmenés, számos
tényezőn múlik. A bántalom jelentkezését valamely alomban mindenekelőtt a
szervezet ellenálló képessége és a kórokozó virulenciája közötti „egyensúlyi
helyzet” szabja meg. Ezt az egyensúlyt pedig számos olyan tényező alakítja ki,
amelynek befolyásolására lehetőségünk van a hajlamosító körülmények
kiiktatásával.
MI HAJLAMOSÍT A BÁNTALOMRA?
1. Az alacsony
születési súly. Az újszülött malac csak megfelelő fejlettség és jó ellenálló
képesség esetén képes a környezet fertőzésének ellenállni. Ugyanakkor a magzat
fejlődésében döntő szerepe van az anya takarmányozásának. Különösen a vemhesség
utolsó harmadában fogyasztott takarmány mennyisége és főként minősége fontos a
vehem építése, valamint a föcstej (kolosztrum) mennyisége, minősége és
ellenanyag-tartalma szempontjából.
Különösen jelentős a
takarmány fehérjetartalma, ezen belül az életfontosságú, ún. esszenciális
aminosavak jelenléte, de nem kevésbé fontos a megfelelő vitamin- és
karotinellátás, valamint a nyomelemek biztosítása sem.
2. A betegség jóval
gyakrabban mutatkozik az előhasi kocák malacaiban, valamint azokéban, melyeket
túl korán vettek tenyésztésbe (ezek malacainak többnyire alacsonyabb is a
születési súlya). A kocasüldők a felvett fehérje egy részét a saját, fejlődő
szervezetükbe építik be, így a kolosztrumuk is kevesebb fehérjét, ezen belül
kevesebb gamma-globulint és ehhez kötődő ellenanyagot tartalmaz. Az
elmondottakból következik, hogy kevesebb A-vitamint tud tartalékolni, márpedig
a tejjel kapott A-vitamin és karotin növeli a bélhám ellenálló képességét, és
enek kapcsán jelentős szerepet játszik a kismalacok védelmében a coli-csírák
ellen.
3. Hasonló okok
szerepelnek az anyakocát ért betegségek esetében. Itt főként az
anyagcserezavarokat (pl. csontlágyulás), a mikotoxikózisokat (penészes
takarmány), a parazitás bántalmakat, és a fertőző betegségeket kell megemlíteni
(pl. leptospirózis stb.).
4. A higiéniás
körülmények ugyancsak nagyon fontosak a bántalom jelentkezése szempontjából.
Ezzel kapcsolatban nemcsak a tiszta száraz alomra, a mindennapos gondos
takarításra kell gondolni, hanem az ellés levezetésének a higiéniájára is
(alapos kézmosás, fertőtlenítés, alaposan megtisztított és fertőtlenített
eszközök és helyi körülmények stb.).
A malacok az ellés során
már akkor – tehát még az első szopás előtt – megfertőződhetnek, mielőtt a
föcstej ellenanyaga némi védelmet nyújthat számukra.
5. A föcstej
felvételének zavarai. Feltétlenül gondoskodni szükséges arról, hogy asz
újszülött malacok minél előbb és minél többet szopjanak a föcstejből, s ezáltal
minél korábbi és minél hathatósabb védelmet nyerjenek a kórokozók ellen. A
születés utáni első 12 órában mintegy 150, az első 24 órában pedig körülbelül
250 gramm föcstejet kell a malacnak szopnia ahhoz, hogy a későbbi életét
alapvetően meghatározó specifikus ellenanyagokhoz jusson.
6. Nem egyszer azzal a
panasszal fordultak hozzám a gazdák, hogy mitévők legyenek az ún.
lábszétcsúszásos (splayleg) malacokkal? Ezeket úgy tudjuk a csecsre helyezni,
hogy a lábaikat ragtapasszal összeragasztjuk oly módon, hogy az 5-6 cm kitérést
tegyen lehetővé. Saját tapasztalatom szerint is az érintett állatok felét
sikerül ily módon megmenteni.
7. Vashiányos, anémiás,
sápadt malacok sokkal hajlamosabbak a bántalomra. A vaspótlás sarkalatos
kérdése a sertés nevelésének. Egyes adatok szerint minden harmadik 3-6 hetes
malac elhullásának valamilyen köze van a vashiányhoz, noha a betegség önmagában
ritkán súlyos annyira, hogy a malac elhullását okozná. Nagyon sok ebben az
életkorban fellépő betegség (bélgyulladás, streptococcosis, tüdőgyulladás, ízületi betegségek stb.) hátterében ott van a vashiány. Az elhullásoknál is
nagyobb a gazdasági kártétel, nevezetesen hogy a vashiányos malacok
takarmányértékesítése rossz, fejlődésükben lemaradnak és a vágósúlyt is később
érik el.
Tudni kell, hogy a
környezetéből vastartalmú anyagokat felvenni nem képes malac saját minimális
vastartalékából (kb. 50 mg) és az elfogyasztott kocatej kicsi vastartalmából
(1-2 mg/liter) nem képes fedezni a szükségletét az optimális fejlődéshez. A
szopós malacok 3-4 hét leforgása alatt 100-200 mg-nyi vashiányba kerülnek, ami
anémia kialakulásához vezet. A tünetek: a bőr és a nyálkahártyák halványak,
szapora nehezített légzés, a kutrica fala tárgyainak nyalogatása.
A vaspótlás
szükségessége tehát nem kérdés, a megoldása pedig lehetséges szájon át adott
vagy injekciós készítményekkel, melyek vény nélkül kaphatók az állatpatikákban.
Itt kell megjegyeznem, hogy a malacanémia megelőzésére a kocák parenterális
vaskiegészítése nem használható, mivel ezen a módon sem a megszületett malac
vaskészletét, sem pedig a koca tejének vaskoncentrációját nem lehet elégséges
módon növelni. Egyetlen út a malac kezelése valamely vaskészítménnyel.
Számos vaskészítmény
van, melyeket az állatorvos vagy a patikus ajánlása szerint kell alkalmazni.
Csupán példaként említem meg, hogy olyan vaskészítmény is kapható, amely a vas
mellett A-vitamint, D3-vitamint és E-vitamint is tartalmaz. Ez a
FERRIADE A.U.V. inj. 200 ml, melyből 2-4 napos korban 2 ml mennyiséget kell a
nyak elülső felébe injiciálni.
8. A coli-hasmenésre
hajlamosító tényező a zsúfolt, hideg, nedves istálló. A legkedvezőbb
teremhőmérséklet télen 16-18°C, a malac pihenőterében azonban 26-30°C
hőmérsékletet kell biztosítani. A koca vízigényének szükséges kielégítéséről az
előbbi cikkeinkben részletesen szóltunk.
9. Évtizedeken át
szokás volt a csecsbimbók sérülésének, majd a kannibalizmus (fül- és farokrágás
stb.) megelőzésére a farok és foglecsípés. A 32/1999. III.31. FVM rendelet
azonban egyértelműen kimondja, hogy „Sem a farokkurtítás, sem szegletfogak
lecsípése nem lehet automatikus rutinszerű tevékenység. Ezeket csak abban az
esetben lehet elvégezni, ha egyértelművé válik, és bizonyítékkal
alátámasztható, hogy a kocák csecsbimbója e nélkül sérül, vagy a malacok egymás
fülét, farkát rágják, sértik”.
A
BETEGSÉG TÜNETEI
A bántalom sokszor a
születést követő 1-2 nap múlva kezdődik. A beteg malacok bágyadtak,
étvágytalanok, bőrük szürkésfehér, szőrzetük fénytelen, hasmenésesek, a bélsár
sárgás színű, hígan folyó.
A részleges
védettséggel rendelkező almokban a betegség esetenként a 4-6. napon kezdődik,
és ezekben általában enyhébben zajlik le. A coli-hasmenés miatti összes
elhullás 80%-a az első hétre esik. Nagyon súlyos esetekben akár igen gyors elhullás
is bekövetkezhet. Olyan eseteket is leírtak, amikor a malac már a hasmenés
megjelenése előtt elhullott a betegségben.
Az elhullott malacok
dehidráltak (kiszáradás), a gyomruk esetenként emésztetlen tejet tartalmaz, a
fundusi tájékon ( a gyomor legtágabb, egyben a legmélyebb része) a nyálkahártya
kipirult és a nyálkaréteggel fedett, a vékonybélkacsok erezetesen belövelltek.
A belek fala petyhüdt, sárgás folyadékot tartalmaz (KÉP).
GYÓGYKEZELÉS
Alapvető szabály, hogy
a hasmenés fellépésekor vagy a betegség megjelenésének az észlelésekor azonnal
gyógykezelni kell a malacokat a coli-csírákra hatékony gyógyszerekkel. Miután a
baktériumok tömege a bélcsatornában található, a gyógyszert elsősorban per os,
tehát a szájon keresztül ajánlatos adni, és 3-4 napon át az egész almot kezelni
kell, per os vagy parenterálisan („injekciós”) folyadék illetve
elektrolitterápiával együtt a kezelő állatorvos utasítása szerint.
Tájékoztatásul
elmondom, hogy a gyógyszer-érzékenységi vizsgálatok alapján kiválasztott számos
hatóanyag alkalmas per osvagy parenterálisan alkalmazva a coli-csírák
elpusztítására (amoxicillin, amoxicillin+klavulánsav, apramicin, enrofloxacin,
flumekvin, gentamicin, kolisztin, neomicin, spektinomicin, szulfonamid+TMP)
(dr. BIKSI).
Azt pedig, hogy melyiket
alkalmazzuk, a kezelő állatorvos egyrészt a gyógyszerérzékenységi vizsgálatok
alapján, a helyi körülmények ismeretében és a jelenleg forgalomban lévő, tehát
kapható gyógyszerek alapján válassza ki.
Csupán példaként
említem meg, hogy a coli-hasmenés esetén alkalmazható enrofloxint tartalmazó
Baytril 0.5% valamint az oxitetraciklint és neomicint tartalmazó NEO-TE-SOL
pulv. – többek között – ma is forgalomban van. De a számos hatásos gyógyszer
közül a megfelelő kiválasztása és rendelése a kezelő állatorvos feladata.
A betegség megelőzésére
szóba jöhet a kocák vakcinázása is. A kocákat a vemhességük utolsó harmadában
kétszer egymás után kell oltani. Az anyakoca így képessé válik a kolosztrum
révén védettséget nyújtani a malacoknak a bántalom ellen.
A betegség elleni
védekezés egyébként az előbbiekben már felsorolt ún. hajlamosító tényezők
kiiktatásával történhet.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. októberében.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése