AZ ANYAKOCA TEJHIÁNYA (2.)
A Kistermelők Lapja előbbi
számában Olvasóink kérdésére válaszolva elmondtuk, hogy a koca megfelelő
tejtermelése az eredményes malacnevelés egyik nagyon fontos feltétele,
ugyanakkor azt is elmondtuk, hogy a felnevelés eredményessége jórészt
meghatározza a sertéstartás jövedelmezőségét. Ugyancsak olvashattuk azt is,
hogy a tejhiány egyik nagyon gyakori oka úgy a nagyüzemekben, mint a
kistermelőknél fellépő ún. MMA szindróma nevű bántalom, mely előidéző okát,
megelőzésének és gyógyításának a lehetőségeit is ismertettük.
A koca tejhiányát, csökkent
tejtermelését azonban számos egyéb „körülmény” is előidézheti. A továbbiakban
ezekről fogunk szót ejteni.
A TEJHIÁNY KÖVETKEZMÉNYEI
A kocatartó gazdák sok esetben
kérnek állatorvosi segítséget azzal a panasszal, hogy a kocának nincs vagy
kevés a teje, a malacok éhesen sivalkodnak, csak döfködik az anyjukat. Olykor a
kocák a malacok zaklatása ellen hasra fekvéssel védekeznek, malacaikkal szemben
közömbösek vagy éppenséggel ingerlékenyek.
A tejhiány a malacok számára igen
súlyos következményekkel jár, mert az éhes állatok bőre hamarosan megsápad,
ráncolttá válik, a szőrzetük fénytelen, és ha nem segítünk sürgősen a bajon, a
malacok hypoglikémiában (a későbbiek során erről még részletesebben is szót
ejtünk) vagy hasmenésben egyhamar elpusztulnak.
A veszteséget tovább súlyosbítja,
hogy a kolosztrumban éppen az első 24 órában kellene felvenni a malacoknak azt
az ellenanyagot, amely a továbbiakban az egészségük védelmét szolgálja. Ismert
tény, hogy az ellenanyagok felvétele csak 12 órás korukig jelentős, 24-36 órás
koruk után pedig már éppenséggel jelentéktelen. Ezért kell az újszülötteket – a
szülést követően – minél előbb megszoptatni.
Az újszülött malacok fejlődése, a
környezete iránti érzékenysége ellenálló képessége, a születést követő egy-két
hétig teljesen az anyaállat megfelelő mennyiségű és minőségű tejellátásától
függ.
Például a fehér hússertés malacok
kedvező fejlődésükhöz az első héten legalább 0,7 kg, a harmadik héten pedig
naponta 0,8-1,0 kg tejet vagy ennek megfelelő tápszert igényelnek.
Gondoljuk csak el, vajon képes
lesz-e a koca ezt a nagy mennyiségű tejet megtermelni, ha nem gondoskodunk az
anyaállatok elegendő, a szükségletük szerinti tápanyagokat tartalmazó
takarmányozásáról és vízellátásáról!
Tudni kell, hogy a tejleadás a
kocáknál kb. óránként egyszer lép fel, ami naponta 24 leadást jelent. Minden
egyes tejleadás 10-20 másodpercig tart, ami azt jelenti, hogy a malac napi
tejfelvételi ideje összesen kevesebb, mint 10 perc.
A szopás hiánya vagy csökkent
volta súlyosan rontja a malac fejlődését, tejhiány esetén növekedhet a
malackori elhullás (és mint arról már szó esett) a betegségek iránti
fogékonyság, ugyanakkor az állatok jól láthatóan visszamaradnak a fejlődésben.
MIT KELL TUDNI A KOCA
TEJELVÁLASZTÁSÁRÓL?
A tejtermelés és a tejnek az alsó
kivezető rendszerbe eljutása idegi-hormonális hatás alatt következik be. A
tejelválasztás valójában akkor indul meg – az agyalapi mirigyben termelődő
prolaktin nevű hormon hatására – amikor a magzatburok eltávozik. A magzatburkok
általában az ellés után fél-3 óra múlva egyszerre távoznak. Nemritkán ellés
közben is távozik több-kevesebb burok.
Akkor nyilvánítjuk befejezettnek
az ellést, ha az alomszámnak megfelelő mennyiségű burok ürült. Ha nem ürült ki
a körülbelül megfelelő mennyiség, e mögött magzat-visszamaradást kell
sejtenünk. Ilyenkor oxitocin készítményeket kell applikálni 2-3 ml adagban.
Amennyiben a koca teljesen
szabályos, erőteljes tolófájásai mellett sem születik meg a malac, illetve a
fájásgyengeség olyan fokú, hogy a koca oxitocinra sem reagál, és jelentős idő
(1 óránál több) telt el, az „elakadt” malacot el kell venni.
Azt, hogy mennyi magzatburoknak
kell lenni, úgy tudjuk pontosítani, hogy a köldökzsinór magzatburokhoz
kapcsolódó részeit megszámoljuk, és egyeztetjük a megszületett malacok
számával.
Gyakori kérdés ilyenkor, hogy mik
lehetnek a malacelakadás okai.
1. Mindenekelőtt a nagy, 2 kg feletti magzat.
2. A kisebb (1,3-1,6 kg) tömegű
malac elakadása a szülőút hiányos tágulásának következménye is lehet.
3. A süldő kocát robusztus
jellegű kannal termékenyítették.
4. Az elhalt, nem egyszer már
korábban elhalt, felpuffadt magzat.
5. A magzat rendellenes
elhelyeződése. Az egyik vagy mindkét láb visszatartásával párosult (harántfekvésnek
tűnő) farfekvés is okozhat hasonló gondot, esetenként pedig a háti elhelyeződés
stb.
6. Korábbi, esetleg bénulásokból
származó ödémásodás és a száraz szülőút (GÁCS P).
Az elmondott esetekben az
állatorvos segítségét ajánlatos igénybe venni.
A további folyamatos
tejtermelődés a
szopás által érvényesülő hormon hatására történik. A gyakorlat igazolja, hogy a
900 grammnál kisebb súlyú malacok életképessége és ezzel együtt a szopási
kedvük is gyenge. A hiányos szopás következtében a tőgy fokozatosan visszaalakul.
Ezért is kívánatos a megfelelő nagyságú (legalább 1000 grammos) malacok
születése, melyek képesek legalább 60-80 g tejet kiszívni.
A TEJTERMELÉST BEFOLYÁSOLÓ
TÉNYEZŐK
A koca tejtermelését számos
takarmányozási, tartási, tenyésztési és örökletes tényező, az egyedi hajlam,
valamint a különféle kóroktanú betegségek egyaránt befolyásolhatják.
1. A legfontosabb, amit meg kell
említeni, a koca megfelelő takarmányozása. A anyaállatok csak akkor
lesznek képesek napi 7-10 liter mennyiségű tej termelésére, ha a
táplálékszükségletüket teljes mértékben kielégítjük.
Különösen figyelemmel kell lenni
a fehérje- (aminosavak-), a vitamin- és ásványisó ellátásukra.
Az egyoldalú és mennyiségileg is
helytelen takarmányozás miatt a vélt nagyobb maximális termelés érdekében
túltáplált kocák a vemhesség végére gyakran elhíznak. A túlságosan elnehezedett
állatok mozgási és reakciókészsége, általában a vegetatív tónusa gyenge. A
vemhesség, valamint az ellés, amelyek egyébként fiziológiás folyamat, az ilyen
szervezeteket nagyon igénybe veszik, sokszor teljesen kimerítik. Nemcsak a
fialás elhúzódása a következménye, de az elvárható és szükséges tejtermelés
elégtelensége is.
2. Sokszor az egészségesnek
látszó kocák malacai is tejhiányban szenvednek, mert nem gondolnak arra, hogy
az anyakoca hiányos vízellátása is oka lehet a tejhiánynak. Főként ott
lehet a vízhiányra gondolni, ahol az anyaállatok a vizet nem a megfelelő
önitatókból fogyasztják. Vízhiányról beszélhetünk azonban akkor is, ha az
anyakocák nem megfelelő minőségű vizet kapnak, és emiatt abból keveset
fogyasztanak. Télen például a hideg (5 °C-on aluli hőmérsékletű) vízből még
akkor sem isznak a kocák eleget, ha egyébként ehhez korlátlanul hozzájutnak,
pedig a 7-10 liter mennyiségű tej termelése fokozott folyadék-szükségletet
igényel.
3. Nagyon fontos, hogy kifogástalan
minőségű takarmányt kapjon az anyakoca, mert ne feledjük, hogy egyes
bomlástermékek és toxinok a tejjel is kiválasztódhatnak, és megbetegíthetik a
malacokat. Ugyanakkor a kifogásolható (pl. savas, romlott, fuzárium-gombákkal
szennyezett takarmány) fogékonnyá teheti a kocát az MMA-szindróma fellépésére.
4. A tőgygyulladás során
is csökken vagy szünetel a tejprodukció. A tőgygyulladást az esetek többségében
baktériumos fertőzés okozza. Kialakulásában nem egyszer a méhgyulladás, vagy
éppenséggel bélműködési zavarok szerepelnek. A bántalom során egyes
tejmirigy-szakaszok vagy éppenséggel minden tejmirigy-szakasz megduzzad,
fájdalmas, a bőr feszes, fénylő, vörös vagy kékesvörös színű. Komolyabb
esetekben a koca lázas.
5. Tejhiányt okozhat az ásványi
anyagok nevezetesen pl. a kobalt (!) hiánya, a nem megfelelő
kalcium-ellátottság és a ketózis is. A ketózis valójában a
szénhidrátanyagcsere-zavar kapcsán kialakuló toxikózis.
6. Ugyanakkor számos egyéb
tényező is befolyásolhatja a tejelválasztást. Talán a leggyakoribbak egyike a biometeorológiai
hatás, mint például a frontátvonulás. Kedvező hatás érhető el a tejmirigy
finom masszírozásával, és akár oxytocin és kalcium injekció applikálásával.
Némelyik szerző nyugtatók alkalmazását javasolja.
7. Még az azonosan táplált kocák
tejtermelése sem egyforma. Vannak ugyanis jól és rosszul termelő anyák,
sőt az egyes kocák tejének minősége is különbözhet a laktáció folyamán. Ez
örökletes is lehet.
8. A tejtermelést tekintve a fajtajellegnek
is szerepe van. A nagyobb növekedésű erélyű fajták tejtermelő képessége
kedvezőbb.
9. A nagy melegben
ugyancsak kedvezőtlenebb a kocák tejtermelése.
10. Szintén a tejtermelés zavarát
okozza a koca lázas vagy egyéb megbetegedése.
11. Figyelemmel kell lenni a
kocák tejmirigy-szakaszainak egyenletes fejlődésére is. Örökletes alapon
gyakori az egyenetlen fejlődés vagy a csecsbimbó végének tenyérszerű
behúzódása, ami megakadályozza a tej kifolyását.
12. Az elülső csecsekből
általában több tejhez jutnak a malacok, mint a hátulsókból.
13. Az anyakoca tejtermelése még
jó takarmányozás esetén is lecsökken a harmadik héten.
14. Az ellések száma is
befolyásolja a tejhozamot, mely a 3-6 laktáció során a legmagasabb.
15. A zaj vagy egyéb stresszhatások
ugyancsak zavarják a tejtermelést.
16. Hasonlóképpen a malacok
hegyes, éles fogai okozta fájdalom is.
17. Egyes kocákon megállapítható
az általános állapot zavartalansága mellett fellépő tejhiány. Ez akár örökletes
jellegű is lehet, például a tejmirigy és a csecs veleszületett
rendellenessége esetén.
ÚJSZÜLÖTT MALACOK ÉHEZÉSI
SZINDRÓMÁJA (Hipoglükémia)
A tejhiány következtében a
malacok nagy része hipoglükémiában és hasmenésben pusztul el. Egyes hazai
adatok szerint a hipoglükémia szindrómában megbetegedett állatok 7-10 százaléka
hullik el főként a téli időszakban, ha nem fűtik a fiaztatókat (márpedig a
kisgazdaságokban erre nem minden helyen van lehetőség), ugyanakkor a
legyengült, beteg, fázó malac a hidegben nem is a koca csecsét keresi, hanem az
anyja alá bújva keres menedéket a hideg ellen. Ilyenkor igen magas, akár 10-15
százalékot is kitehet az agyonnyomásból eredő veszteség.
A hipoglükémia vagy éhezési
szindróma lényege az, hogy az 1-3 napos malac vércukorszintje lecsökken, ami
általános gyengeséget, a belső hőmérséklet csökkenését, majd súlyos klinikai
tüneteket és elhullást idéz elő.
MI OKOZZA?
Ezúttal is a tartási
körülményekkel összefüggő és főként a kisgazdaságokban komoly veszteséget okozó
bántalomról van szó.
A szindróma kórfejlődésének
megértése végett tudni kell, hogy az újszülött malac hőmérséklete – annak
ellenére, hogy a hideg környezetben növeli a hőtermelést – a születése után
néhány fokkal csökken, majd kedvező körülmények között néhány óra múlva ismét a
normálisra emelkedik.
A csökkenés annál nagyobb, minél
kisebb a malac születési súlya, minél alacsonyabb a környezet hőmérséklete és
minél kevesebb a felvett táplálék. A szindróma kialakulásában tehát
mindenekelőtt e három tényező szerepe a meghatározó.
Nézzük hogyan fest ez a
gyakorlatban? A másfél kilogrammosan született malac 30 °C körüli környezetben
a kellő mennyiségű tej kiszopása esetén néhány óra múltán már ismét eléri a
normális testhőmérsékletét, s a hidegebb környezetet is könnyebben elviseli.
A kisebb testtömeggel világra
jött malac számára a 10-15 °C környezeti hőmérséklet már stresszorként hat. Ha
az újszülött malac több hőt kénytelen leadni, mint amennyit termelni képes,
testhőmérséklete és vércukorszintje a születést követő napokban jelentősen
csökken. Ha tehát a kis állat nem jut megfelelő táplálékhoz és még a környezete
is hideg, annyira gyors lehet a vércukorszintjének a csökkenése, hogy már 6-8
óra alatt elérheti a kritikus, 40 mg% alatti értéket, amikor pedig már 20 mg%
körüli értékre zuhan, súlyos tünetek mutatkozhatnak: kialakul az éhezési
szindróma, hipoglükémia.
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
Az éhezési szindróma már az első
nap végén, a második napon, ritkábban a harmadikon jelentkezik. A malacok az
alomba fúrják magukat, gyengék, nehezen mozognak. Gyakran olyan erőtlenek, hogy
még a koca agyonnyomása elől sem tudnak elhúzódni. Olykor tántorognak, lábaikat
szétvetik, és orrukkal a talajra támaszkodnak. Amikor a folyamat előrehalad,
elesnek, öntudatukat veszítve görcsös állapotba jutnak, és úszó-kúszó
mozdulatokat végeznek. Gyakori a szemrezgés és az üresrágás is. A bőr feltűnően
sápadt, a légszomj jelenként pedig nyitott szájjal ziháló módon lélegeznek,
majd rövidesen elhullanak.
GYÓGYKEZELÉS
A szindróma azonnali beavatkozást
igényel! A beteg állatot ki kell venni az anya alól és melegíteni kell.
Amellett, hogy a megfelelő tejmennyiséget biztosítjuk neki, étkezési
szőlőcukorból ugyanannyi vízben oldva 50 %-os oldatot készítünk, és ebből
naponta 3-4 alkalommal 1-2 kanálnyit adunk a malacnak (HORVÁTH). Szerencsés az
a megoldás, ha az éhezési szindrómában szenvedő almot bőtejelő és megközelítően
hasonló időpontban ellett koca (dajka) alá tudjuk elosztani.
A MALACOK ANYA NÉLKÜLI
FELNEVELÉSE
Bármennyire költséges és
munkaigényes a malacok anya nélküli felnevelése, sok gazda vállalkozik arra,
hogy a kisállatokat ily módon megmentse. Helytelen és sokszor nem jár sikerrel
az a gyakorlat, hogy ilyenkor a tehéntejet olykor vízzel hígított formában vagy
cukrozva, akár liszttel stb. „dúsítva” adagolják.
Tudni kell ugyanis, hogy a koca-
és a tehéntej összetételében nagy a különbség! A fehérjét illetően a
szarvasmarhák kazeintejnek, a sertésé pedig globulintejnek minősül. Ugyanakkor
ez utóbbi tejének a zsírtartalma is magasabb!
Jó tudni, hogy a koca és a tehén
föcsteje nagyjából hasonló, ezért ilyenkor a hiányzó kocatej is jól pótolható
tehéntejjel. Az esetben azonban, ha nem áll rendelkezésre frissen ellett tehén
teje, a juh vagy a kecske érett teje is alkalmasabb, mint a szarvasmarháé.
Amennyiben tehéntejet itatunk, a
pasztőrözött, teljes tehéntejet jól vegyített 3-4 százaléknyi sertészsírral
kell kiegészíteni. Nem szabad megfeledkezni a malacok A-, D-, E-vitaminnal és
vassal történő ellátásáról. Sokan sovány tejporral nevelik fel a malacokat. Ez
esetben ajánljuk, hogy 10-12 dkg sovány tejport oldjunk fel egy liter
felforralt vízben vagy teában, és keverjünk hozzá 6-7 dkg disznózsírt.
Ügyeljünk arra, hogy a tej hőmérséklete 30-35 °C körül mozogjon. Az első 5
napban hatszor, majd 10 napos korukig ötször itassuk meg a malacokat. Ha az
állatok a 10 napos kort elérték, elég négyszer itatni. A kis jószágok
környezetét 18-24 °C hőmérsékleten tartsuk, és állandóan legyen friss víz
előttük.
CSEH S. professzor a malacok
emésztési zavarainak a megelőzésére ajánlja, hogy naponta egyszer friss
tehéntejjel is kínáljuk meg őket (természetesen az állandóan biztosított friss
vízen kívül), melybe egy liter tejhez számítva 0,5 gramm citromsavat teszünk.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2013. szeptemberében.)
A malacok felnevelési betegségei 5. (Streptokokkózisok)
A malacok felnevelési "betegségei" 6. (A koca ellési agresszivitása)
A malacok felnevelési betegségei 5. (Streptokokkózisok)
A malacok felnevelési "betegségei" 6. (A koca ellési agresszivitása)
Kedves Dr. RAdnai István!
VálaszTörlésEgy lehetséges együttműködési lehetősége kapcsán keresem Önt a Magro.hu mezőgazdasági piactér (www.magro.hu) képviseletében.
Kérem, hogyha nyitott a lehetőségre, jelezze felém, és megkeresem a részletek végett.
Üdvözlettel:
Nagy Andrea
marketing és pr munkatárs
andrea.nagy@magro.hu
+36 1 848 0227
Magro.hu
mezőgazdasági piactér