A haemolytikus sárgaság

AZ ÚJSZÜLÖTT CSIKÓK HAEMOLYTIKUS SÁRGASÁGA

A telefonhívás Kaposvárról érkezett. Egy gazda azt panaszolta, hogy értékes kancája jól fejlett csikót ellett, majd a csikó egyhamar bágyadt lett, nem szopott, „besárgult” és 3 nap múlva elhullott. Az állatorvos azt mondta, hogy a csődör nem volt megfelelő a kancának, és ezt a kancát ezzel a csődörrel nem szabad fedeztetni. Ilyen esetben ugyanis a kanca föcstejében olyan anyagok keletkeznek, melye3k a csikóban sárgaságot, majd elhullást okoznak. Kérdése, hogy miként lehetett volna a csikót kezelni, hogy megmaradjon.

Rövid a válaszom, az állatorvosnak igaza volt, és a csikót úgy lehetett volna megmenteni, ha legalább 3-4 napig nem kapja az anyja tejét, hanem mesterségesen táplálják.

AZ ÚJSZÜLÖTT CSIKÓ HAEMOLYTIKUS SÁRGASÁGA

A betegség oktanának, kialakulásának a lényege a kanca és a mén vérének az inkompatibilitásában (=összeférhetetlenség) és abban keresendő, hogy a mén vörösvérsejtjeinek az anyától eltérő antigén-tulajdonságai a csikóra is átöröklődnek. A magzat vörösvérsejtjei ilyenkor szenzibilizálhatják (=érzékennyé teszik) az anyát, és abban ellenanyag-termelődést indítanak meg. A vemhesség végső periódusában az anya vérében nagy mennyiségű haemolysin (antitest, mely a vörösvérsejteket feloldja) halmozódik fel, majd bekerül a föcstejbe, abból pedig az első szopások során az újszülöttbe jut és kialakul a betegség. Az antigének hatására ugyanis az újszülöttben súlyos haemolysis lép fel, mely ikterusszal (sárgasággal), majd elhullással jár.

TÜNETEK

A csikó csak az első szopás után válik kedvetlenné, a látható nyálkahártyák sápadtak, sárgás színűek, a belső hőmérséklet csökken, a vizelet vörös színűvé válik.

Tehát a vemhesség, ellés rendben zajlik. Az első tünetek a föcstej kiszopása után, a szülést követő 2-3 napon jelentkeznek.

KÓRFORMÁK

1. Peracut (nagyon gyors) lefolyású betegségben a bántalom az ellést követő első 8-36 órában mutatkozik. A csikó bágyadt, nem szopik, a látható nyálkahártyák elsápadnak, de sárgaság alig észlelhető.

2. Gyors, akut kórforma a betegség 2-4 napján jelentkezik. A sárgaság szembetűnő, az anaemia mérsékelt fokú, feltűnő viszont a vérfestékvizelés.

3. Gyakoriak a subacut (félheveny) esetek. Ilyenkor alig észrevehető a vérfogyottság, a sárgaság, a pulzus viszont szapora, 120/perc fölé emelkedik. A szívverés mellkasfalon is jól látható. A lélegzés is szapora 60-80/perc, és gyakori a bélsárpangás.

A beteg csikók néhány napon belül elpusztulnak.

A BETEGSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA

A csikók betegségének az eredetét agglutinációs próbával lehet megállapítani. Ha a csikó vérsejtjeit a kanca colostruma (föcstej) legalább 1:16 higításban, vagy pedig a kanca vérsavója legalább 1:4 hígításban agglutinálja (összecsapódás, kicsapódás), akkor fenyeget a betegség jelentkezése.

MEGELŐZÉS

1. Az agglutinációs próba alapján nem engedjük, hogy a csikó legalább 36 óra elteltéig szopjon az anyjától. Ekkorra ugyanis a colostrum ellenanyag-tartalma 5% alá csökken, ami a csikóra már nem veszélyes.

2. A kancát ez alatt az idő alatt kifejetjük.

3. A csikó mesterséges, átmeneti táplálására a tehéntejet enyhén zsírtalanítjuk oly módon, hogy a tejszínt leszedjük, majd egy liter tejhez 0,4 gramm citromsavat és kb. 4 evőkanál vizet valamint 12 gramm tejcukrot teszünk (Cseh K.).

4. Ahol a betegség gyanúja felmerül, ajánlatos a mén és a kanca vérének szerológiai inkompatibilitását ellés előtt 2-3 héttel megvizsgáltatni.

AZ ÚJSZÜLÖTT MALACOK HAEMOLYTIKUS SÁRGASÁGA

A kórformát mintegy fél évszázaddal ezelőtt amerikai, angol és magyar szerzők (SZENT-IVÁNYI és SZABÓ) ismerték fel. Előfordulása az akkori mangalica koca és berkshire kan fajtakeresztezésekkel kapcsolatban meglehetősen gyakori volt.

KÓROKTAN

A kórforma kialakulását az anyakoca és a kan vércsoport-összeférhetetlensége okozza. Ha a malacok a kan vércsoportját örökölték, az esetek egy részében a magzatoknak ez a vörösvérsejt faktora antigénhatást fejtett ki az anya immunrendszerére, és ellenanyagok termelődtek.

Fölvetődik a kérdés, hogy ekkor miért nem a méhen belül károsodtak az immunizálódott koca utódai? Azért, mert a sertés placentáján a vörösvérsejt antigén a magzatból át tud hatolni az anyába, a nagyobb molekulájú ellenanyag azonban nem képes az áthatolásra.

A malacok ezért a föcstejjel veszik fel nagy mennyiségben az ellenanyagokat, amelyek az élet első napjaiban, amikor a bélfal még nagymértékben áteresztő, változatlanul jutnak a vérkeringésbe. Az antigén-ellenanyag reakció a vörösvérsejtek agglitunálódását és szétesését okozza.

TÜNETEK

A betegség kórfejlődéséből következik, hogy a malacok egészségesen születnek és kifogástalanul szopnak. Később, többnyire 48 órán belül abbahagyják a szopást, kedvetlenné válnak, a szalmába bújva reszketnek, dülöngélnek, a szőrük borzolódik. Szembetűnő a bőr és a nyálkahártyák sárgás elszíneződése. A bőr sárgasága legjobban a hónaljban és a combok belső felületén tűnik fel. A vizelet piros vagy kávébarna színű, sok epe- és vérfestéket tartalmaz.

A betegség lefolyása lehet gyors vagy éppenséggel túl gyors (Peracut). A megbetegedett malacok legtöbbje elpusztul. Az ellés után 12-36 órával tünetekben mutatkozó megbetegedés további 6-36 órán belül elhullásra vezet. Általában az egész alom vagy az alom nagy része megbetegszik.

Két kannal való fedeztetés esetén előfordulhat, hogy csak az egyik kantól származó malacok betegednek meg. Háromnapos életkor után már újabb megbetegedés nem jelentkezik.

GYÓGYKEZELÉS – MEGELŐZÉS

A beteg malacok gyógyszeres kezeléssel nem orvosolhatók. Az olyan malacokat azonban, melyek képesek még szopni, valamint a még egészséges alomtársaikat is a mesterséges vagy dajkakocával való nevelés megmentheti. Négy napos korban pedig már visszatehetők az anyjukhoz. A következő termékenyítéskor kant kell váltani.

A mesterséges táplálásra különösen a tehén föcsteje, de ugyanúgy a juh és a kecske érett teje is. Ugyancsak jó hatású a pasztőrözött teljes tehéntej, ha 3-4%-ban emulgeált sertés-zsírral egészítjük ki. a tehéntejet pótolhatja a sovány tejpor, ha ebből 10-12%-ot oldunk felforralt vízben, és 6-7%-ban még disznózsírt is adunk hozzá.

A KUTYA ÚJSZÜLÖTTKORI SÁRGASÁGA

Az újszülöttkori sárgaság csak nagyon ritkán, egyes „A”-vércsoportba tartozó kanok után születő almokban figyelhető meg. Valójában genetikai összeférhetetlenségről van szó. Az anyaállatban az „A”-vércsoport faktor ellen ellenanyagok termelődnek, melyek a föcstejjel az újszülöttbe jutnak. Föloldják a vörösvértestjeiket és súlyos fokú elhullásra vezető sárgaságot okoznak. Az alom más vércsoportba tartozó egyedei viszont életben maradnak. Tehát nem jellemző az egész alom elhullása. Az apaállatok váltásával az ilyen alomelhullások megelőzhetők.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. decemberében.)